Százmillió kerékpársávra – Így költekeznek a papíron “kisemmizett” Karácsonyék

Annak ellenére, hogy papíron Budapest a csőd szélén táncol, Karácsonyék nem sajnálják a pénzt a védett kerékpársávokra. Az Üllői és a Váci úti műanyag oszlopos megoldást eddig is számos kritika érte, most pedig már azt is lehet tudni, hogy méregdrága volt.

Mintegy százmillió forintból jött lére Budapesten az Üllői és a Váci úti védett kerékpársáv – ez derült ki a Budapest Közút a Világgazdaságnak küldött tájékoztatásából. A lap egyebek mellett arról kért adatokat a fővárosi közútkezelőtől, hogy mennyibe kerültek a pollerekkel védett bringautak. A válaszban kitértek rá, hogy a Váci úton mindkét irányban kialakított, körülbelül két kilométeres szakasz költsége 26 millió forint volt. Ez tartalmazza

• az útépítést,
• a forgalomtechnikai kialakítást,
• a piros burkolatfestést
• és a műanyag oszlopokat, az úgynevezett elhajló pollereket is.

Az Üllői úton szintén mindkét irányban létesült kerékpársáv, ám ez már összesen öt kilométer hosszan. Ennek bekerülése már 70 millió forintra rúgott, amely szintén magában foglalja a fenti tételeket, tehát az útépítést, a forgalomtechnika kialakítását, a piros burkolatfestést és az elhajló pollereket. Tehát a Váci úton és az Üllői úton életre hívott védett kerékpársávok összesen 96 millió forintot emésztettek fel.

Valószínűleg a Budapest Közút is érzékelhette, hogy a csaknem százmilliós költés méregdrágának tűnhet néhány kilométernyi bringaútért, ezért kiemelték, hogy ennek a kiadásnak egy jelentős része akkor is megtörtént volna, ha nem kerékpársávot létesítenek ezeken az útszakaszokon. Hogy ez alatt pontosan mit értett a fővárosi cég, és hogy milyen költésekre került volna sor a biciklisáv nélkül is, az már nem derült ki. Az viszont igen, hogy az Üllői úton még nem is értek a végére a munkálatoknak. A biztonságos kerékpársáv felfestései, a táblázása, a piros burkolatfestés és pollerek kihelyezése elkészült, csakhogy az érintett szakaszon a gyalogos-átkelőhelyek burkolatjeleinek felújítása még hátravan. Ez jelenleg egyébként zajlik.

A Budapest Közúttól a lap arról is érdeklődött, hogy terveznek-e további kerékpársávokat létrehozni, és ha igen, pontosan hol, és lesz-e ezek között pollerrel elhatárolt sáv. A cég sajtóosztálya erre úgy reagált, hogy a biztonságos kerékpársávok kialakítása egy koncepció része. A tervezés, az előkészítés, illetve a megvalósítás folyamatos, de a megvalósítás lehetősége „a főváros ismert anyagi helyzetétől nagymértékben függ”. Ez alatt arra gondolhattak, hogy Budapest nyár közepe óta folyószámlahitelből működik. Július végére a főváros számlája már mínusz 8 milliárd forintot mutatott, és ez lesz még rosszabb: az augusztust várhatóan 40 milliárd forint mínuszban zárja az önkormányzat költségvetése. Ezért meglepő némiképp, hogy ebben a finanszírozási szempontból kivéreztetett időszakban a városvezetés mégis talált fölösleges százmillió forintot, hogy abból kerékpársávokat alakítson ki.

Félreértés ne essék: a kerékpáros közlekedés elősegítése támogatandó cél, de jelenleg biztosan nincs Budapest tíz legégetőbb problémája között. Különösen úgy, hogy azok kivitelezése számos feszültséget szült már eddig is. A kiskörúti, meglehetősen szellősen használt biciklisáv az autósok dolgát nehezíti meg. Az Üllői és a Váci úton felállított polleres megoldás pedig a mentősöknél és a taxisoknál is kiverte a biztosítékot. Sőt, először fordult elő, hogy a fővárosi várostervezés a közösségi közlekedés kárára bővítette – a már meglévő buszsáv helyén hozva létre védett bringautat – a kerékpáros úthálózatot. Ez a közlekedési szakma rosszallását is kiváltotta. Vitézy Dávid, a BKK volt vezérigazgatója és egykori közlekedési államtitkár például többször is nyilvánosan kritizálta a városvezetést a döntés miatt. A BKK viszont azt állítja, hogy az új kerékpársávoknak köszönhetően 6 százalékkal csökkent a torlódási idő.

Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTI/Hegedüs Róbert