Gulyás Gergely a PS-nek: csak egyfajta uniós tagság van, Ukrajna tehát vétójoggal szólhatna bele Európa sorsába

Öt pontos közös tervezetet alkotott az Ursula-Volodimir duó Ukrajna gyorsított uniós felvétele érdekében. Ebben olyan izgalmas részletek is szerepeltek, hogy hogyan kerüljék meg hazánkat az egyetértési jog hatálytalanításával.  A Kormányinfón elsőként arról érdeklődtünk, akárhány lépcsős gyorsított felvételről is van szó, az egyúttal egyet jelent-e azzal, hogy Ukrajna ugyanolyan jogokat élvezzen, mint a többi tagállam. Mondjuk, mint Németország. Vagy, ami még botrányosabb lenne, mint Magyarország. Az nyilván kevésbé érdekes, hogy mit gondolna erről valójában egy Merz kancellár, vagy egy Macron elnök, de hogy egy Zelenszkij-kaliberű ukrán vezető beleszólhasson az európai közösség ügyeibe, az mégiscsak meghökkentő ötlet. A sok kölcsön mellé eszerint még európai vétó is járna Ukrajnának...

Ukrajna élhetne az egyet nem értés jogával

Gulyás Gergely tulajdonképpen már a cikkünk címe miatt is tiltakozna, ugyanis a sajtótájékoztatón elöljáróban kiemelte, hogy ugyan a sajtó vétójogként hivatkozik erre a jogi lehetőségre, de ezt szebb és méltóbb az egyhangúság elvével jellemezni. Mint kifejtette, a vétójog egy külső testület által gyakorolt jog egy másikkal szemben. Az EU esetében ugyanakkor a 27 belső tag bármelyike dönthet úgy, hogy nem vesz részt az egyetértésben. Ez nem azt jelenti, hogy vétójoggal élt, hanem, hogy nem jött létre a teljes egyetértés, azaz, a kérdésben nem születhet döntés.

• Itt, bár nem tisztünk Gulyás Gergely szavait magyarázni, a miniszter arra utalt, hogy az eredeti szándékok szerint olyan nemes elvek vezérlik az Európai Uniót, mint például az egyetértés, ami fontos, hogy a szóhasználatban is megjelenjen. Bár feltehetően a miniszter azzal is tisztában van, hogy a közérthetőség miatt a sajtó megmarad az egyszerűbb, ámde slendrián vétójog használatánál. Egyszóval Gulyás Gergelytől még hallani fogjuk a kiigazítást.

Mindenesetre, eredeti kérdésünkre válaszolva a miniszter hozzátette, nincs többféle tagság, ha egy ország az Európai Unió tagja lesz, akkor ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint a többi tagállam. Ebből következően, ha Ukrajna bármilyen címszóval felvételt nyer az EU-ba, onnantól a nem egyetértés joga, azaz a vétójog is megilleti.

Ha az ukránok szavazni akarnak, Magyarország segíteni fog

A PestiSrácok.hu ezt követően azzal, a Financial Timesban megjelent hírrel kapcsolatban kérdezte a minisztert, amely szerint Donald Trump amerikai elnök május 15-éig adott határidót az ukrán elnöknek a választások és egy békéről szóló népszavazás lebonyolítására. Gulyás Gergelytől arról érdeklődtünk, érkeztek-e Magyarországhoz az ukrán választások kapcsán jelzések, illetve a magyar állam felkészült-e segíteni a jelenleg Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárokat a szavazásokban való részvételben. A miniszter arról tájékoztatott, hogy egyelőre ilyen diplomáciai jelzés nem érkezett Ukrajnából, de a választásnak jelenleg még időpontja sincs. Hozzátette, a választás lebonyolítása az adott ország feladata, a magyar állam pedig, ahogyan már országok esetében is, mindent megtesz, hogy ebben a külföldi állampolgároknak segítséget nyújtson. Mint megjegyezte,

Nem is azokkal van a legnagyobb probléma, akik elmenekültek, hanem, akik nem tudtak, vagy nem akartak

Erre reagálva felvetettük, hogy nemcsak amerikai, de valójában orosz beleegyezés, vagy legalábbis valamiféle jóindulat gyakorlása is szükséges egy ilyen választás megtartásához. Gulyás Gergely úgy reagált, a legnagyobb probléma valójában nem is a tízmilliónyi ukrán menekülttel van, hiszen ők valamilyen formában, ha az állampolgárságukat megtartották, akkor részt tudnak venni a választásokon. Ugyanakkor van Ukrajnában négy olyan megye is, amely jelenleg ami orosz fennhatóság alatt áll,

Vagy, alternatívaként létrejön egy olyan békemegállapodás, amelyben Ukrajna valamilyen formában elfogadja, hogy bár nemzetközi jogilag a határai ott húzódnak, ahol, de pillanatnyilag a valóságban ezt egy „orosz vonal” átszabta. Így az ottélők nem tudnak résztvenni a választáson. A miniszter hangsúlyozta, ezekre a problémákra nem a magyar állam feladata megoldás keresni, ugyanakkor az talán kijelenthető, hogy 

Folyamatosan mért a gödi gyárban a mérőállomás, annak az adataira kell figyelni

Záró kérdésként a gödi Samsung gyárral kapcsolatosan is kérdeztünk. A Telex – általunk különösebben kommentálni sem kívánt – cikkéből ugyanis egy dolog világosan látszik. A szennyezési értékeket rendszeresen és folyamatosan monitorozták, és a Samsungot a határérték-túllépések miatt rendszeresnek tekinthető módon bírságolták is meg. Mint felvetettük, ha egy cég általánosságban visszaeső módon a sorozatos bírságok ellenére sem oldja meg a problémát, nem lehetne-e esetleg a bírságok fokozatos növelésével erre rászorítani. Gulyás Gergely válaszában kiemelte, de, a fokozatosság elve eleve benne volt a rendszerben, csak korábban a legnagyobb kiszabható bírság 10 millió forint volt. Ezt időközben a tízszeresére növelték. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy meghatározott vegyi anyagokkal folytatott munka esetén az adott cég kötelezettsége, hogy egy mérőállomást létesítsen, amelynek adatai alapján az illetékes Kormányhivatal ellenőrzéseket tud végezni. Ez a gödi gyár esetében is működött, hiszen a Samsungot több alkalommal is megbírságolták. Ugyanakkor innen tudható az is, hogy a jelenlegi adatok szerint már semmilyen, vagy most semmilyen határérték túllépés nincsen.