Az úzvölgyi katonatemetőből az Európai Parlamentig masíroznak a temetőromboló román szélsőségesek. A nyíltan hungarofób Románok Egyesüléséért Szövetség, azaz az AUR a legnépszerűbb romániai pártként az európai konzervatív pártok asztalára is feltenné a bocskorát az EP-választások után, de akár hatalmi pozícióba is kerülhetnek Romániában 2024-ben. Ha ez megtörténik, akkor a közigazgatási határok újrarajzolásával szét fogják darabolni a Székelyföldet.
Hűséges olvasóink talán emlékezhetnek még, hogy Csibra Tibor és László Petra kollégánk a kevés média egyikeként tudósított az úzvölgyi katonatemetőből 2019 júniusában, amikor a különben jelen lévő hatóságok cinkos közreműködésével a román szélsőjobboldali provokátorok kitörték az úzvölgyi magyar hősi katonatemető kapuját és „ki a magyarokkal az országból” felkiáltással beözönlöttek a székelyföldi sírkertbe. Kitördelték a magyar hősi halottaknak állított kereszteket, és helyettük betonból újakat állítottak olyan katonáknak, akik soha oda el sem voltak temetve. A részletekben tovább nem elmerülve lényegében ez volt az a pillanat, amikor az AUR nevű szélsőjobboldali párt megszületett, és a bestiális tombolástól töretlenül egy állandó politikai tematika mentén lép föl és cselekszik, ez pedig a magyargyűlölet. A probléma abból adódik, hogy ahogyan a hazai média is csak kisebb mértékben foglalkozott úgy az úzvölgyi temetőgyalázással, mint az AUR további provokációival, úgy ez Nyugatra még kevésbé jutott el. Időközben azonban a vállaltan szélsőjobboldali AUR a legnépszerűbb romániai párttá küzdötte fel magát az általuk gerjesztett provokációk hullámain, amely egyszerre jelent majd komoly kihívást úgy az Európai Parlamentnek, mint a helyhatósági és elnökválasztást követően egész Romániának, és az ott élő magyarságnak.
Úzvölgyi temetőgyalázók; fotó: facebook.com
Bocskoros felszabadítók
Az AUR-t jellemezni a pártot meghatározó szélsőséges figurákon, nacionalista provokációkon keresztül lehet legkönnyebben, az évek óta tartó folyamatos botrányokat ugyanis az anyaországi olvasóközönség sem köti egybe, holott azok nem elszigetelt esetek, hanem mind a szélsőséges párthoz, és annak ernyőszervezeteihez, a Nemzet Útjához (Calea Neamului) az Ortodox Testvériséghez (Fratia Ortodoxa) vagy éppen az Új Jobboldalhoz (Noua Dreapta) köthetőek. Egy AUR-os politikus tipikus példája Dan Tanasă, akinek neve nem ismeretlen a hazai olvasók számára. Tanasă szélsőséges bloggerként kezdte pályafutását, közéleti tevékenységének középpontjába pedig a magyargyűlöletet állította feljelentgetve a bíróságokon a romániai magyar önkormányzati vezetőket, politikusokat és hivatalnokokat a magyar nyelv és a székely zászló használata miatt. Szinte nincs olyan magyar felirat a Székelyföldön, ami miatt Tanasă panasszal ne élt volna, több esetben sikerrel távolíttatva el azokat, de miatta állították le például a Csíki Csipsz gyártását is egy a csomagoláson szereplő „Székelyföld” megnevezés ürügyén, de ő jelentette fel Orbán Viktort egyik tusványosi beszéde miatt a román Diszkriminációs Tanácsnál. A végtelenül pitiáner, magyarellenes blogger már az AUR pártját erősíti. Tipikus AUR-osnak mondható a botrányairól ismert Diana Șoșoacă is, akit ugyanakkor időközben az EP-választások közeledtével kitettek a pártból. Șoșoacă ugyanakkor továbbra is az AUR belső hangja, pontosan azt képviseli, amilyen a szélsőséges párt és annak képviselői valójában. Ennek megértéséhez elég csak Șoșoacă legfrissebb botrányát felidézni a tavalyi év végéről, amikor az évben utoljára szavazott a román parlament, és éppen az erdélyi autonómiatervezet kapcsán. A tervezetet a kisebbségeiket megbecsülő románoktól elvárható módon lehengerlő többséggel utasították el. A lényeg úgyis a politikusi megnyilvánulásokon volt. Az AUR-ból kitett botránycsináló Diana Șoșoacă ugyanis azt üvöltözve a tervezetet benyújtó RMDSZ-es képviselőknek,
most is rabszolgák lennétek, ha nem szabadítanak fel titeket a románok. Ha nem tetszik Romániában, menjetek Magyarországra!
Majd azt hangoztatta, államcsínyre való felbujtás történt a román parlamentben, végül Budapest román elfoglalásával koronázta meg előadását, miszerint
újra a budapesti parlamentre tesszük a bocskorainkat, Orbán úr és Katalin asszony.
Utóbbi kijelentésért a PNL-s Daniel Fenechiu elnézést kért, rámutatva: Románia európai állam, nem fenyegeti szomszédjait.
Az AUR-ra még sosem mondták Brüsszelben, hogy populista, pedig…
Fontos kiemelni emellett azt is, hogy az AUR sikerrel váltogatja és keveri egybe a populista akciókat a szélsőnacionalista provokációkkal. Az AUR ugyanis tartott már tüntetést Románia erőforrásainak, ásványkincseinek, erdőinek “külföldi kézre juttatása” ellen, a nyugati befolyás, multicégek ellen vagy éppen a gyermekek védelmében, amelyek szimpatikussá tették a pártot a közvélemény szemében, emellett azonban vagy a párt, vagy annak szélsőséges ernyőszervezetei folyamatosan rendezték nacionalista felvonulásaikat például a szerintük Székelyföldön elnyomásban élő románok mellett, vagy éppen egy Petőfi szobor állítása, vagy a magyar nemzeti jelképek használata ellen. E tekintetben kiemelendő Sepsiszentgyörgy, a keletről folyamatosan nyugat felé nyomuló román nacionalizmus által leginkább ostrom alatt tartott székelyföldi város, amelyet már csak e kilátástalan végvári küzdelme miatt is jobban kellene félteni és támogatni. Mindenesetre az AUR programjának egyetlen fix eleme a magyarellenesség volt és maradt, mindezek dacára, vagy éppen emiatt a legoptimistábban nézhetnek a 2024 elé, ahol az EP-választások mellett sikerrel szerepelhetnek a román elnök-, és helyhatósági választásokon is.
George Simion, az AUR elnöke még Ausztria bukaresti nagykövetsége előtt is tüntetett, amikor az osztrákok nem járultak hozzá Románia schengeni övezethez való csatlakozásához; fotó: MTI
Nem is olyan biztos, hogy az EP-ben ne örülnének egy újabb hungarofób párt sikerének
A The European Conservative még tavaly szeptemberben latolgatta a szélsőséges AUR EP-parlamenti esélyeit azzal kapcsolatban, hogy az a szélsőséges párt támogatottsága egy tavaly augusztusi, az EP-választás kapcsán készült felmérés szerint megelőzte a jelenleg kormánykoalíciót alkotó mindkét pártét. (AUR 27 százalék; a most kormányzó PSD – szociáldemokraták 27; PNL – most kormányzó nemzeti liberálisok 15 százalék). A konzervatív portál meg is jegyzi, hogy az AUR máris igyekszik pozicionálni magát az uniós politikai térben minél közelebb húzódva az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójához. Ennek jegyében EP-programjuk is szuverenista elemeket tartalmaz, mint a nemzetek Európájának képe vagy az antiglobalizmus. Az AUR rendkívüli kongresszusa decemberben fogadta el Gyulafehérváron “A 2024-es választási év – szuverenizmus és szuverenitás között” című nyilatkozatát, megerősítve a párt szuverenista elköteleződését.
Az európai uniós tagállamok szuverenistáinak, konzervatívjainak és hazafiainak meg kell változtatniuk az Európai Parlament, az Európai Bizottság összetételét és az EB jelenlegi öngyilkos politikáit
–fogalmazott Claudiu Târziu az AUR vezetőtanácsának elnöke az esemény után. Jelen állás szerint az AUR nyolc-tíz mandátumra számíthat, összehasonlításként a Fidesz tizenkét, míg a KDNP egy képviselőt delegált az előző választások alkalmával az EP-be. Utóbbi már csak azért is fontos, hiszen Deutsch Tamás tavaly júniusban beszélt arról az Index-nek, hogy a Fidesz EP-képviselőcsoportja folyamatos és erős kapcsolatban áll az ECR-ral, amelyben olyan, a magyar jobboldal számára is fontos pártok tömörülnek, mint a lengyel Jog és Igazságosság Párt, az olasz, Meloni-féle Fratelli d’Italia vagy a spanyol Vox. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy hajlandó lesz e az ECR a szélsőséges román párttal erősíteni a választások után, az ugyanis elképzelhetetlennek tűnik, hogy mindkét párt csatlakozzon a konzervatív EP-frakcióhoz. A The European Conservative cikke nem is véletlenül sorolja fel azokat a szükséges feltételeket, amelyek megtétele az ECR-hez való csatlakozáshoz elengedhetetlenek lesznek. A konzervatív portál bár elismeri, hogy az AUR sokat dolgozott azon, hogy bizonyítsa elmozdulását a radikalizmustól a mérsékelt jobboldal felé, egyenesen azt javasolja a román párnak, hogy ne csak extremista múltjától, de provokatív pártelnökétől is búcsúzzon el. Javasolja továbbá, hogy az AUR égesse fel azokat a szélsőséges csoportokhoz fűződő kapcsolatait, amelyekhez politikusok megtámadása is kötődik. Nem utolsó sorban kiemelik, „egyszerűen véget kell vetni az etnikai magyar kisebbség elleni állandó háborús szemléletnek”. A The European Conservative ugyanakkor úgy összegez, mindezen elvárásokat feltehetően képtelen lesz teljesíteni a román szélsőséges párt, hiszen
az AUR-t szinte lehetetlen lenne megfosztani a szélsőségességétől anélkül, hogy ezzel a párt sikerét ne tennék tönkre, legalábbis rövid távon
Hozzáteszik, az AUR a kezdetektől fogva a hungarofóbiára épül, és bár radikalizmusa látszólag mérséklődött, „magyargyűlölő retorikája, az etnikai gyűlölet és a megosztottság szítása megmaradt, egyben háborút folytat az RMDSZ ellen, és zaklatja a magyar származású politikusokat”. A portál szerint ráadásul az EP-választások idejére felvett álarc könnyen lehullhat az önkormányzati, elnöki és parlamenti választásokat idejére, ahol ismételten meg kell szólítani az őket támogató szélsőséges szavazókat. Azt már zárójelben kívánkozik, hogy az Európai Parlamentet ismerve egyáltalán nem biztos, hogy olyan elutasítóan fogadna bármely baloldali vagy liberális képviselőcsoport egy újabb hungarofób pártot, e tekintetben lehet, hogy az AUR nem a megfelelő politikai közösség felé kacsingat…
Az AUR brüsszeli fészekrakási tervei kapcsán érdemes felidézni azt a még 2022-ben megesett kellemetlen szituációt, amelyet a gátlástalan pártvezér teremtett, miközben megpróbált a „nagyfiúk” közé bekeveredni. Különösen is amiatt, mivel Gyöngyösi Márton ekkor illette azzal a képtelen váddal a Fideszt, hogy az AUR-ral készül szövetségre lépni. Az említett évben ugyanis a VOX szervezett Madridban egy konzervatív politikai pártokat tömörítő találkozót, amelyen, mint utóbb kiderült, George Simion is részt akart volna venni, csak hát kivezették. Az eset kapcsán Alonso de Mendoza, a VOX európai parlamenti képviselőcsoportjának egyik szóvivője a román sajtónak kategorikusan tagadta, hogy Simiont egyáltalán meghívták volna a rendezvényre, felháborítónak nevezve a román pártelnök magatartását, különösen azon állítását, hogy aláírta volna a rendezvény zárónyilatkozatát.
Román szélsőségesek Sepsiszentgyörgyön; fotó: MTI
Székelyföld második Trianonját készítik elő
Mindenesetre nem meglepő, hogy Claudiu Târziu az AUR vezetőtanácsának elnöke a párt EP-programját ratifikáló kongresszusán már meglehetősen optimistán nyilatkozott, és nem csak az uniós választásokkal kapcsolatban. Szavai szerint
a győzelem számukra nemcsak az első hely, hanem az abszolút többség megszerzését jelenti, ugyanis át akarják venni az ország vezetését.
Târziu úgy vélte, az abszolút többség megszerzése reális célkitűzés. És, hogy nem sok jóra számíthatnak az erdélyi, székelyföldi magyarok az AUR előretörésével, arra George Simion már gyakorlati terveket is felvázolta a Realitatea Plus hírtelevíziónak adott év végi interjújában. Az AUR elnöke ugyanis legfontosabb céljának a közigazgatási határok átrajzolását nevezte, különösen a magyarlakta megyékkel kapcsolatban azt hangsúlyozva, hogy ott a Románok gettóban, szegregációban élnek. A magyarság megmaradása szempontjából szintén húsba vágó az az elképzelése, hogy a csak a legalább ötezer fős közigazgatási egységeknek lehetne polgármestere. Mégis, a legordasabb elképzelés Székelyföld közigazgatási határainak átrajzolási terve, amely felérne egy újabb Trianonnal. George Simion egy novemberi nyilatkozatában vázolta, hogy szerinte, mivel Hargita, Kovászna és Maros megyében a románok hátrányos helyzetben vannak, egyfajta gettóban kényszerülnek élni,
meg kell találni azt a keretet, amelyben ezek a visszaélések nem történhetnek meg a jelenlegi Hargita és Kovászna megyékben.
Ez a gyakorlatban úgy valósulna meg, hogy elcsatolnának területeket Hargita és Kovászna megyékből, amelyek aztán Brassóhoz kerülnének.
Forrás: PS/maszol.ro/MTI/magyarnemzet.hu/kronikaonline.ro; vezetőkép:
Facebook
Twitter
YouTube
RSS