A Nyugat tisztában van azzal, hogy az “ukrán projekt” kezd meghiúsulni, de nem adhatja fel a támogatását, már csak a gazdasági haszon miatt sem – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ukrajnai helyzet rendezéséről a Moszkvában akkreditált nagykövetek részvételével tartott keddi kerekasztal-beszélgetésen.
Az Egyesült Államok a fő donor, majd Németország, Nagy-Britannia, Dánia, Lengyelország, Norvégia, Hollandia és Svédország következik. És az Ukrajnában “eltemetett” számok valójában sokat mondanak arról, hogy mennyire fontos a Nyugatnak, hogy ne hagyja kisiklani az “Ukrajna-projektjét”. Miközben rájöttek, hogy a meghiúsulás már megindult, ám leállni nem tudnak. És nemcsak a presztízs okán, amelyet, mint gondolják, kockára tettek, és ezért nem veszíthetnek, hanem a gazdasági haszon szempontjából sem
– hangoztatta Lavrov. A tárcavezető szerint a nyugati országok kevesebb mint két év alatt több mint 200 milliárd dollárt különítettek el “a teljesen csődbe ment” Ukrajna katonai és pénzügyi támogatásra.
Összehasonlításképpen: a globális Dél és Kelet államainak társadalmi–gazdasági támogatására az Európai Unió kevesebb mint 80 milliárd dollárt biztosított, de hét évre
– mondta. Idézte Antony Blinken amerikai külügyminiszter december 7-i nyilatkozatát, amely szerint Ukrajna támogatása nyereséges befektetés az amerikai gazdaságba, mivel a Kijevnek juttatott pénzek 90 százalékát az Egyesült Államokban költötték el fegyvergyártásra. Ez, mint mondta, munkahelyeket teremtett, ezért ezt az irányt folytatni kell. Lavrov rámutatott, hogy az amerikai hadiipari komplexum pozíciói jelentősen megerősödtek Európában, mert szerinte az uniós országok által vásárolt fegyverek több mint 60 százaléka amerikai gyártmányú.
Az uniós országokat Washington arra kényszeríti, hogy szinte ingyen adjanak oda Ukrajnának mindent, amijük van, miközben azoknak az országoknak az arzenálját, amelyek ezt megtették, teljes áron szállított amerikai fegyverekkel töltik fel
– állította az orosz diplomácia vezetője.
Abszurdnak minősítette azokat a Nyugaton, mások mellett az amerikai elnök által is hangoztatott kijelentéseket, amelyek szerint a Baltikum, illetve Svédország és Finnország lehet a “következő”, ezért kell Ukrajnát Oroszország legyőzésére felhasználni. Lavrov úgy fogalmozott, hogy az ukrajnai “különleges hadművelet” célja a “történelem átírásának” megszüntetése, amelynek célja, hogy azokat a területeket, “ahol az oroszok és Oroszország más népei évszázadok óta élnek, hídfőállássá változtassák át, amelyet az Egyesült Államok vezette NATO arra használna fel, hogy veszélyeztesse az Oroszországi Föderáció biztonságát”. “Semmibe vezető útnak” nevezte a nyugati országok ragaszkodását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformulájához, amely figyelmen kívül hagyja Moszkva érdekeit, és egyebek között az 1991-es határai között állítaná helyre Ukrajnát. A tárcavezető meglátása szerint az a tény, hogy az “angolszászok” ilyen hevesen védik és minősítik alternatívamentesnek a “Zelenszkij-képletet”, azt bizonyítja, hogy ennek valójában ők maguk a szerzői.
Azt mondta, hogy svájci hivatali partnere, Ignazio Cassis, aki a konfliktus ügyében a kompromisszumkeresés fontosságát hangsúlyozta kettőjük január 23-i, a New York-i ENSZ-székházban tartott találkozóján, nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy mi értelme van az Ukrajnáról szóló koppenhágai formátumú találkozóknak Oroszország részvétele nélkül. Kifogásolta, hogy a nyugati országok “igyekeznek nem észrevenni”, hogy a fegyverek Ukrajnából a világ más válságövezeteiben aktív szélsőségesek és terroristák kezébe kerülnek. Lavrov szerint egyebek között a Gázai övezetben, de Finnországban, Svédországban, Dániában és Hollandiában is találtak onnan származó fegyvereket.
A konfliktusba való külső beavatkozásról szólva, a külföldi kiképzők ügye mellett kitért arra, hogy nemrégiben “több tucat francia zsoldost” ért rakétacsapás Ukrajnában, és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) székházában legalább tíz éve több emeletet foglalnak el a brit és az amerikai különleges szolgálatok alkalmazottai. Nehezményezte, hogy a Nyugat arra próbál meg rávenni országokat, hogy az általuk korábban vásárolt orosz fegyvereket adják át Ukrajnának, holott az eszközök másnak való átengedéséhez az adásvédelmi szerződés értelmében szükség lenne Moszkva előzetes belegyezésére.
Közölte, hogy az orosz fél vizsgálja, milyen rakétával lőtték le az orosz légtérben a 65 ukrán hadifoglyot szállító orosz Il–76-os repülőgépet. Felhívta a figyelmet arra, hogy “gazdái” nem reagáltak Zelenszkij nemzetközi vizsgálatot követelő nyilatkozatára. Ennek a magyarázata Lavrov szerint az, hogy “egyáltalán nem szeretik a nemzetközi vizsgálatokat”.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko
Facebook
Twitter
YouTube
RSS