Szijjártó Péter a Dunacell Dunaújvárosi Cellulózgyár Kft. új beruházásának bejelentésén vett részt. A 2023. május 31-ig megvalósuló fejlesztés keretében újabb kapacitásokat hoznak létre porított élelmi rost gyártására. A projekt értéke hétmilliárd forint, ehhez az állam 1,7 milliárd forint támogatást nyújt, így hozzájárulva több mint százötven munkahely megőrzéséhez. A külgazdasági és külügyminiszter az átadáson tartott beszédében úgy fogalmazott: az erős, nemzeti alapokon álló élelmiszeripar nagymértékben befolyásolja egy ország erejét, ráadásul a következő években tovább fog növekedni az önellátási képesség jelentősége.
Szijjártó Péter felszólalásában kiemelte, hogy a koronavírus-járvány következtében több területen is veszélybe került az ellátásbiztonság, és a bizonytalanság komoly élelmiszerfelvásárlási lázat is szült.
Az a régi dogma, amely a beszállítói és ellátási láncok nemzetköziesítésébe helyezte a bizalmat, megdőlni látszott
– mondta, hozzátéve, hogy az önellátás képessége létfontosságú, ezért stratégiai ágazatként kell kezelni az élelmiszeripart. Ennek kapcsán rámutatott, hogy bár Magyarországon nem alakult ki semmilyen ellátási válság, a kitettség csökkentése és a folyamatos fejlődés biztosítása érdekében tovább kell erősíteni az élelmiszeripari-mezőgazdasági szektort. A miniszter ezt követően arról számolt be, hogy 2020-ban mintegy 7 százalékkal, 3800 milliárd forintra nőtt a magyar élelmiszeripar termelési értéke. Tavaly decemberig pedig 16 százalékos volt a bővülés, így az ágazat teljesítménye csúcsot döntött és átlépte a 4000 milliárd forintot. Tájékoztatása szerint a szektorban foglalkoztatottak száma megközelíti a 145 ezret, és az ország élelmiszeripari exportja 20 százalékkal nőtt, ami világosan mutatja, hogy a Magyarországon előállított termékek nemzetközi szinten is versenyképesek.
A legnagyobb hiba ilyenkor az, ha az ember hátradől, ugyanis a verseny rendkívül éles, ezért is támogat a kormány kiemelten minden beruházást ezen a területen
– fogalmazott. A Dunacell Dunaújvárosi Cellulózgyár Kft. a Rettenmaier német cégcsoport tuladonában áll, amelynek termékeit a gyógyszer-, az élelmiszer-, az építő- és a kozmetikai ipar is felhasználja. Szijjártó Péter érintette a magyar-német gazdasági kapcsolatok témáját is, amelyek szavai szerint alapvetően meghatározzák a nemzetgazdaság teljesítményét. Kiemelte, hogy a német a legnagyobb beruházói közösség Magyarországon, és Németország hazánk legjelentősebb kereskedelmi partnere. Hozzátette, hogy tavaly a Magyarországra érkező beruházások körülbelül negyede német vállalatokhoz volt köthető, több mint félmilliárd euró értékben. Végezetül örömét fejezte ki a magyar gazdasági tavalyi teljesítménye miatt, amelynek nyomán a gyermeket nevelő családok hamarosan visszakaphatják a tavalyi évben befizetett személyi jövedelemadójukat (szja), a nyugdíjasok megkapják a 13. havi nyugdíjat, a 25 év alattiaknak nem kell szja-t fizetniük, a vállalatok adóterhei pedig 4 százalékkal csökkennek.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
Etel
2022-01-19 at 22:50
Csak az a porított élelmi rost hangzik nagyon rosszul. Maradnék a libacombnal párolt káposztával. Pici krumplipürével krumplibol, kopult vajjal pici tejjel kikeverve.
pm, csakugyan nagy üzlet markizenek is megéri Pest megyéből Hódmezővásárhelyre szállítani a gyerekeknek az ebédet, de még a kenyeret is Pestről viszik Hmv-re, akkora üzlet.
Vladtepesch
2022-01-18 at 11:02
Sokszor leírtam és mások is: a leendő új magyar fizetőeszköz alapját (mondjuk Magyar Szent Korona – MSZK) ÉLELMISZERALAPRA kell helyezni (az arany-alap mellett).
1 MSZK érjen mondjuk 1 kiló Herz/Pick téliszalámit vagy 2 kiló Gyulai/Csabai kolbászt. És így tovább sok más élelmiszer szóba jöhet fedezetként, liszt, cukor, só, étolaj, zsír, szalonna, tiszta víz (!!!).
A közeljövő és utána tartósan a jövő valódi fizetőeszköze és értéke az ÉLELMISZER lesz!!!!
pm
2022-01-18 at 04:07
Talán állami megrendelésekkel fel lehetne húzni a magyar élelmiszeripart. nem tudom most hogy megy az iskolai étkeztetés, de a ksh szerint 1,8 M gyerek jár valahova, ha őket elkezdenék rendesen etetni az nagy kereslet lenne. De ennek csak akkor van értelme, ha garantált a magyar termék, a lehető legnagyobb mértékben. értsd: magyar földön termett, magyar gazda gondozta, magyar gyárban dolgozták fel, és magyar szakácsok teszik az asztalra.
Ez az ott dolgozókkal együtt talán több is mint 2M ember napi étele, erre talán már érdemes beruházni.
Torockó
2022-01-17 at 19:16
A nemzeti élelmiszeriparhoz kötelező a nemzeti (magyar tulajdonú) kiskereskedelem. Az ország erejéhez.