Szijjártó: Magyarország felelősséget érez a világban üldözött keresztény közösségekért
Magyarország igaz keresztény országként felelősséget érez mindazokért a keresztény közösségekért, amelyeket üldöznek a világban, aktívan próbálja támogatni őket – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban, a témáról rendezett ENSZ-rendezvényen. Az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának részeként tartott konferencia főszervezője Magyarország volt; fő témájául a nehéz helyzetben lévő keresztény közösségek jövőjét, az újjáépítés lehetőségeit választották.
Szijjártó Péter az eseményen emlékeztetett arra, hogy a világban a hitük miatt megölt emberek nyolcvan százaléka keresztény, a nemzetközi közösségben mégis alig vesznek tudomást arról, hogy ez a legüldözöttebb vallás.
Ezt a képmutatást meg kell szüntetni
– hangsúlyozta a miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország büszke több, mint ezeréves keresztény történelmére, és ma sem puszta politikai kinyilatkoztatás, hogy a kormány kereszténydemokrata, hanem a jelenlegi vezetés ténylegesen ilyen értékrendet képvisel. A miniszter beszélt arról is, hogy a Hungary Helps program közvetlen pénzügyi támogatást nyújt az üldözött keresztény közösségeknek. Ennek keretében Magyarország már negyvenmillió dollárnyi forrást biztosított a célra, és ötvenezer embernek segített abban, hogy otthon maradjon, vagy mihamarabb hazatérjen. A programban eddig ezer házat építettek újjá Irakban, és rekonstruáltak egy templomot is.
Magyarország Szíriában kórházak, Libanonban templomok és iskolák újjáépítésében vállalt részt, miközben több százan vesznek részt ezekből a közösségekből a külföldiek magyarországi oktatását segítő ösztöndíjprogramban
– részletezte Szijjártó Péter. A miniszter bejelentette azt is, hogy novemberben Budapesten is rendeznek egy magas szintű konferenciát a témában.
A New York-i tanácskozás társszervezője, Brazília külügyminisztere, Ernesto Araújo arról beszélt, hogy a dél-amerikai ország számára is kiemelten fontos a keresztények üldözésének megállítása. Megemlítette, hogy nemrég járt Magyarországon, és nagyra értékelte a magyarok kötődését a kereszténységhez. Araújo egyetértett azzal, hogy fel kell lépni a vallási türelmetlenség ellen és az ellen, hogy nem vesznek tudomást a témáról; ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a keresztények is részei a problémának, a vallások között történelmi korok óta létező rivalizálásnak, gyűlölködésnek.
A Vatikánt képviselő Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár hangoztatta, hogy nemcsak egyházi kérdésről van szó, hanem az emberi méltóságról és szabadságról is.
A vallási szabadság megvédelmezése az egyik legfontosabb kihívása korunknak
– emelte ki. A bíboros kijelentette: el kell utasítani, hogy a kisebbség szót diszkriminatív, negatívan megkülönböztető értelemben használják, és fel kell lépni a szélsőségesség ellen.
A Közel-Keleten nemcsak házak, infrastrukturális létesítmények újjáépítésére kell gondolni, hanem a társadalmi szálak újrafűzésére is
– emelte ki a Vatikán kormányfője, aki elmondta, hogy tavaly év végén a térségben járt. Pietro Parolin bíboros kiemelte azt is, hogy nemcsak a közel-keleti térségben van szó keresztényüldözésről: utalt a húsvéti Srí Lanka-i támadásokra, és hozzáfűzte, hogy a vallási közösségeket a modernizált, békés országokban is érhetik támadások.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/KKM
