Magyarországon folyamatosan zajlik a stratégiai nemzeti képességek megteremtése, ugyanis a koronavírus-járvány fontos tanulsága, hogy ezek hiánya kiszolgáltatott helyzetet eredményez a rendkívüli helyzetekben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Doktor24 Multiklinika nevű egészségügyi szolgáltató új beruházásának budapesti bejelentésén arról számolt be, hogy a pandémia egyszerre döntötte le a lábáról bizonyos országok egészségügyi ellátórendszerét és komplett gazdaságát.
Az egyik legfontosabb tanulság éppen az, hogy ha egy ország nem rendelkezik stratégiai területeken saját nemzeti képességekkel és kapacitásokkal, akkor az ilyen rendkívüli helyzetekkel szembeni ellenálló képessége kevésbé tud sikeres lenni (…), kiszolgáltatott lesz és mások jóindulatára vagy segítőkészségére lesz ráutalva
– hangsúlyozta. Majd hozzátette, hogy ez semmiképp sem kívánatos helyzet nemzetbiztonsági, nemzetstratégiai szempontból. Szijjártó Péter emlékeztetett rá, hogy tavaly tavasszal világszinten hiány volt a védekezéshez szükséges legalapvetőbb eszközökből is, idén pedig az oltások beszerzése volt kritikus kérdés. Ezért szerinte alapvető fontosságú a stratégiai nemzeti képességek létrehozása, miután ezzel egy állam gyakorlatilag a jövőbeli biztonságát teremti meg. Kiemelte, hogy Magyarországon erről már megszülettek a szükséges döntések, és megkezdődött a gyakorlati végrehajtás fázisa.
Magyarország mára képessé vált maszkok, lélegeztetőgépek, orvosi eszközök, gyógyszerek gyártására, s van saját teherszállító repülőgépe, illetve épül a Nemzeti Oltóanyaggyár is
– sorolta. Ennek kapcsán pedig leszögezte: a járványokkal szembeni ellenálló képesség alapvető feltétele a gazdasági növekedésének is, ugyanis ha nem tudják garantálni az emberek egészségét, akkor korlátozásokat kell bevezetni. A most bejelentett beruházás keretében modern klinikai központot hoznak létre háromezer négyzetméteren, 25 rendelővel és 36 ággyal. A Magyarországon több mint hatszáz szakemberrel, hét helyszínen és száz rendelőben a betegek rendelkezésére álló vállalat nagyjából hárommilliárd forintos projektjéhez az állam 287 millió forintos támogatást nyújt. Végezetül a miniszter rámutatott, hogy a magyar egészségipar jelentősen hozzájárult a gazdaság bővüléséhez ebben a nehéz időszakban is. Tájékoztatása szerint az országban 125 ezer embert foglalkoztató szektor teljesítménye tavaly tíz, az idei év első felében tizenhat százalékkal nőtt.
Forrás: MTI; Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala
Solaris
2021-10-31 at 17:21
Péterkém,esetleg egy konzervgyár?
Tudom te ampullákat eszel….
Terka
2021-10-30 at 17:07
Azt amit ezek a gazemberek tettek a rendszerváltásnak hazudott időszak alatt az megbocsáthatatlan.Legalább 20 évre visszavetették az országot az elvtársak,még ma sem heverte ki.
Zöldhasú
2021-10-30 at 15:46
Stratégiailag fontos vállalatokat törvénnyel kell védeni hogy ne kerülhessenek eladásra .
Láttuk mi történt a renszerváltás követő években az iparunkal,a legnagyobb profitot hozó ágazatok külföldi kézbe kerültek(gyógyszeripar).
De sorolhatnám !A legnagyobb profitot produkálót jeleztem!
Elég csak a tv-ben szereplő reklámokat figyelni,90%-uk gyógyszeriparhoz köthető.
Namond
2021-10-29 at 22:10
Elég sok idő kellett a felismeréshez.
Stratégiailag alapvető, hogy amiből egy illetve egy lehetséges hozzáférés van – például oltóanyag gyár, rézbánya, alkaloida gyár, nitrogén erőforrás és műtrágya gyártás – az bizony elidegeníthetetlen köztulajdon maradjon állami kezelésben.
És ehhez hozzáteszek még egyet.
A honfoglalás kori helyben lakók és SZERZŐDÉSES VÉDELMI KÖTELEZETTSÉGET VÁLLALÓ, betelepülök által termesztett növények és tartott állatok genetikai állománya (kinyerése és megőrzése).
Míg a nemzeti sajátosságokat képviselő de több hozzáférésű erőforrások – méz, édes gesztenye, szatmári szilva, hevesi lúd, és feldolgozása – decentralizált, versenyérdekeltségű kezelésben, de fogyasztó biztonsági okokból szigorú állami felügyeletben részesüljenek.
w
2021-10-29 at 12:09
Ezt végre 76 év után felismerték a vezetőink!
Most már csak azt kellene felismerniük, hogy a munka alapú társadalom építése közben több figyelmet kellene szentelni annak, hogy az értékteremtésben ne csak a modern technika alkalmazásában lássuk a jövőt, hanem a modern technika kifejlesztésében is felzárkózzunk az élmezőnyben, hogy a modern technika kifejlesztésének részaránya növekedjen az értékelőállítás szerkezetében a modern technika egyszerű alkalmazása rovására. Ideje figyelmet fordítani arra, hogy a műszaki egyetemeinken kiképzett kutató-fejlesztő mérnökeink nagyobb része ne a gyártással, hanem a magasabb hozzáadott értéket jelentő kutatás-fejlesztéssel foglalkozzon!