Pesti Srácok

Szijjártó: most az emberéletek megmentése a legfontosabb, ehhez véget kell érnie a háborúnak

Szijjártó: most az emberéletek megmentése a legfontosabb, ehhez véget kell érnie a háborúnak

Most a legfontosabb feladat az emberéletek megmentése, ehhez azonnali tűzszünetre van szükség, és meg kell kezdeni a béketárgyalásokat, ezek nélkül ugyanis nem lesz béke Ukrajnában - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Minszkben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a belarusz kollégájával, Szjarhej Alejnyikkel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy folyamatosan növekszik a szomszédos országban dúló fegyveres konfliktus áldozatainak száma, egyre többen kényszerülnek menekülni, egyre több a szétszakított család.

– figyelmeztetett, kiemelve, hogy ehhez azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki.

– közölte. Szijjártó Péter leszögezte: "nyilvánvalóan tudjuk, hogy milyen nemzetközi kontextusban vagyunk. Az is világos, hogy miután önök hírt adnak arról, hogy én ma itt voltam, és a béke fontosságáról tárgyaltam belarusz kollegámmal, ezért majd engem sokan fognak támadni."

– mondta.

– húzta alá. A miniszter ezután sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyre erősebb a háborús retorika, és ezért ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy a háború elhúzódásának vagy eszkalációjának kockázatával járó döntések és nyilatkozatok helyett fókuszáljanak a béketeremtésre.

– fogalmazott. A magyarok már eddig is elég nagy árat fizettek a szomszédban zajló konfliktusért: több mint egymillió menekült távozott Magyarországon keresztül Ukrajnából, és mindenki a saját bőrén érzi a háborús infláció és az elhibázott európai uniós szankciós politika miatt égbeszökő energiaárak hatásait - sorolta. Illetve rámutatott, hogy Magyarország és Belarusz is felajánlotta saját területét és kapacitásait a felek közötti béketárgyalások céljára. Szavai szerint ugyanakkor mindegy is, hogy ezekre hol kerül sor, csak kerüljön rájuk sor, ugyanis kommunikáció és diplomácia nélkül nem lesz vége a háborúnak.

Szijjártó Péter végül tudatta, hogy az együttműködés fejlesztéséről is tárgyaltak a szankciók által nem érintett területeken, például a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban, amely ágazatokban már most is jelentős a magyar export. Emellett a felek kicserélték a fuvarengedélyeket, ezzel elhárultak a jogi akadályok azelől, hogy a magyar és a belarusz vállalatok egymás országaiba szállítsanak - tájékoztatott.

Továbbá elmondta, hogy noha belpolitikai kérdéseket nem vitattak meg, kiemelte a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésének, a vallásszabadság garantálásának fontosságát, valamint arról is megegyeztek, hogy a magyar kormány növelni fogja az Uszpenszkij-székesegyház felújításához adott forrásokat.

Újságírói kérdésre válaszolva a tárcavezető megerősítette: "Mi, magyarok azt gondoljuk, hogy a nemzetközi közösségnek olyan lépéseket szabad csak tennie, amely lépések lehetővé teszik, hogy a háborúnak vége legyen, és el kell kerülni minden olyan lépést, amely ennek a háborúnak kapcsán az eszkaláció veszélyével járna".

– tette hozzá.

(MTI, nyitókép: Facebook)

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.