Szijjártó Péter: Horvátország és Magyarország kapcsolata az energetikai együttműködés terén a leggyengébb

Horvátország és Magyarország kapcsolata az energetikai együttműködés terén a leggyengébb – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a HINA horvát hírügynökségnek adott interjújában, amely kedden jelent meg.

A tárcavezető egy helyi általános iskola átadásán vett részt hétfőn a közép-horvátországi Petrinjában, amelyet 8,7 milliárd forintos értékű magyar kormányzati támogatással építettek újjá, miután súlyosan megrongálódott a 2020-as földrengésben.

Azt kívánom Önöknek, hogy ez a felújított iskola álljon itt Magyarország és Horvátország, a magyar és a horvát nemzet barátságának bizonyítékaként

– mondta az ünnepségen Szijjártó Péter. A politikus a HINA-nak adott interjújában kiemelte: a két ország kapcsolata a két nemzeti kisebbség, az ő identitásuk és kulturális hagyatékuk védelme terén a legjobb, és egész Európa számára pozitív példa.

Másrészről a leggyengébb láncszem Zágráb és Budapest kapcsolatában az energetikai együttműködés

– mutatott rá a tárcavezető. Mint mondta, megérti, hogy az INA horvát olajipari vállalat részesedésének visszavásárlása a Mol Nyrt.-től “kulcsfontosságú kérdés” Zágráb számára, de az nem lehet “államközi kérdés”.

Erről a Mollal kell tárgyalni, amely magyar, de nem állami tulajdonú vállalat

– hangsúlyozta.

Többször elmondtam a horvát partnereknek, hogy megértjük, hogy ez problémát jelent, de el kell különíteni a kétoldalú együttműködés minden más aspektusától

– fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy “a horvát kormány azonban még nem áll készen erre”. A Mol szerint a horvát olajvezeték-üzemeltető vállalat, a Janaf továbbra is aránytalanul magas és tisztességtelen árat kér szolgáltatásaiért; az elmúlt években jelentősen megemelte szolgáltatásainak árát, amelyek emiatt az európai referenciaár többszörösébe kerülnek. Szijjártó Péter hétfőn ezzel kapcsolatban azt mondta, a helyzetet nem szabad “ideologizálni vagy átpolitizálni”, mert egyszerű technikai kérdésről van szó, Magyarország ugyanis csak két irányból tud földgázt vásárolni: Oroszországtól, Ukrajnán keresztül, vagy az Adria-kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaf vállalattól.

A “két és fél országot” – Magyarországot, Szlovákiát, illetve részben Csehországot – ellátó, Oroszországból érkező olajvezeték esetleges leállását a Janaf nem tudja kompenzálni, mert nincs megfelelő kapacitása

– állította Szijjártó Péter.

Ha valódi akarat lett volna a Janaf kapacitásainak növelésére, akkor az ukrajnai háború kitörése óta eltelt két évben történt volna előrelépés, de nem történt, ami nyugtalanítja Budapestet

– fogalmazott a miniszter. Rámutatott továbbá, hogy Magyarország számára kulcskérdés az ellátás biztonsága, a Janaf pedig csak három hónapra szóló megállapodást ajánlott fel, és a háború kezdete óta jelentősen megemelte az árakat is. Az Európai Unió (EU) bővítéséről elmondta: a projekt mindaddig hiányos marad, amíg a Nyugat-Balkán összes országa nem lesz tagja az uniónak.

Hisszük, hogy az EU-nak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint annak a tagságra

– jelentette ki a tárcavezető.

Az EU szenved a versenyképesség elvesztésétől, a háborútól, a háborús fáradtságtól és a globális politika növekvő relevanciájának hiányától, a bővítéssel pedig újabb frissességet és lendületet kapna

– fogalmazott Szijjártó Péter, és jelezte, hogy Magyarország az év második felében betöltött soros uniós elnöksége alatt nagy hangsúlyt fektet majd a folyamat felgyorsítására.

A Szerb Köztársaság vezetője ellen ne legyen szankció

Magyarország érdekelt a Nyugat-Balkán stabilitásában, ezért a magyar kormány ellenzi, hogy az EU a Boszniai Szerb Köztársaság vezetője, Milorad Dodik ellen szankciókat vezessen be

– mondta Szijjártó Péter, aki szerint az európai szankciók még soha, sehol nem voltak eredményesek, és nincs értelme büntetni egy demokratikusan megválasztott vezetőt, mert az csak ront a helyzeten.

Ehelyett Budapest a párbeszédet szorgalmazza, és a Dodikkal folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy teljes mértékben elkötelezett hazája európai útja mellett

– húzta alá. A miniszter úgy vélte: az EU-tagság felgyorsítását olyan közös nevezőre kell emelni, amely egyesíti Bosznia-Hercegovina vezetőit és nemzetiségeit, és amely csökkenti a feszültséget. Szijjártó Péter úgy értékelte: Szerbia “már holnap kész az EU-tagságra”, és nélküle, mint a “legnagyobb és legerősebb” állam nélkül nincs stabilitás a Nyugat-Balkánon.

Szerbia kirekesztése a legrosszabb taktika

– szögezte le.

Szerbia büszke nemzet

– mondta a tárcavezető, ezért a brüsszeli bürokrácia hozzáállásának meg kell változnia vele szemben, és az ex cathedra megközelítést fel kell váltania a szemtől szembe beszélgetésnek. A miniszter szerint igazságtalan Belgráddal szemben, hogy Szerbia EU-tagságának kérdését összekapcsolják a Koszovóval fenntartott kapcsolatok normalizálásával, mert az nemcsak Szerbián múlik.

Oroszország nem jelent biztonsági fenyegetést egyetlen NATO-tagországra nézve sem

Szijjártó Péter kifejtette egyet nem értését egyes nyugati katonai vezetők nyilatkozataival is, akik közül legutóbb a dán védelmi miniszter mondta, hogy elképzelhetőnek tartja: néhány év múlva Oroszország megtámadja a NATO valamely tagját.

Miért tennék ezt? A NATO sokkal erősebb, mint Oroszország. (…) Mi értelme volna ennek?

– tette fel a kérdést a tárcavezető, hozzátéve, hogy Oroszország nem jelent biztonsági fenyegetést egyetlen NATO-tagországra nézve sem.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Komka Péter