Pesti Srácok

Hoppá! - Merz német kancellár nemet mondott Ukrajna gyorsított EU-tagságára

Hoppá! - Merz német kancellár nemet mondott Ukrajna gyorsított EU-tagságára

Friedrich Merz német kancellár továbbra sem lát esélyt Ukrajna gyors Európai Unióhoz való csatlakozására. „A 2027. január 1-jei csatlakozás szóba sem jöhet. Egyszerűen nem lehetséges” – mondta a CDU vezetője a berlini kancellári hivatalban.

Minden országnak, amely csatlakozni akar az EU-hoz, először teljesítenie kell az úgynevezett koppenhágai kritériumokat, ez a folyamat általában több évig tart, -nyilatkozta Merz kancellár. Ukrajna gazdasága a padlón van, csak a nyugati szövetségesei mentették meg eddig egy államcsődtől és a háború miatt a határai sem konkrétak. Eleve egy háborúban álló ország felvétele az Unióba nem megengedett az alapító okirat szerint.

Merz nemet mondott Ukrajna gyorsított csatlakozására
Fotó: Kay Nietfeld. Merz nemet mondott Ukrajna gyorsított csatlakozására

 

Csatlakozás igen, de majd évek múlva

 

Merz azonban hangsúlyozta, hogy fontos, hogy Ukrajna olyan perspektívával rendelkezzen, amely megnyitja az utat a csatlakozás előtt. Ez azonban egy hosszú távú folyamat. „Fokozatosan közelebb vihetjük Ukrajnát az Európai Unióhoz az út során. Ez mindig lehetséges, de egy ilyen gyors csatlakozás egyszerűen nem megvalósítható.” Az Oroszországgal folytatott háború lezárásáról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban Merz elmondta, hogy jelenleg más prioritások is vannak. „Szoros kapcsolatban állunk az amerikai és az ukrán delegációval. Közösen fogalmaztuk meg a dokumentumokat is, és jó, hogy most közvetlen tárgyalások zajlanak Ukrajna és az orosz fél között. Nagy lelkesedéssel támogatjuk ezeket a tárgyalásokat, és abban a reményben, hogy mielőbb lezárulnak.” Németország nem közvetítőként lép fel, hanem úgy látja, hogy Ukrajna mellett áll a háború lezárására irányuló erőfeszítéseiben.

 

A német alkancellár szerint még nincs itt az ideje tárgyalni Putyinnal

 

Lars Klingbeil alkancellár (SPD) kifejezetten dicsérte Merz elkötelezettségét a tárgyalások iránt: „És ezt világosan ki kell mondanunk: Európát ideiglenesen kizárták a tárgyalásokból, és részben a kancellárnak köszönhető, hogy szoros kapcsolat alakult ki mind Ukrajna és az európaiak, mind pedig később az amerikaiak és az európaiak között.” Hangsúlyozta Németország Ukrajna iránti támogatásának fontosságát ebben a folyamatban. Klingbeil azonban jelenleg nem tartja helyénvalónak a Németország, Európa és Oroszország közötti közvetlen tárgyalásokat – ahogyan azt például az SPD követeli: „Hogy eljön-e az idő, és ha igen, mikor, hogy az európai állam- és kormányfők újra közvetlenül beszéljenek Vlagyimir Putyinnal, az később fog eldőlni. De most nem látom, hogy ez az idő eljönne.”

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!