A kazah és a magyar egyértelműen rokon nép, így könnyű stratégiai kapcsolatot létesítenünk egymással – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy kazah tévének adott interjújában, miután részt vett a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) külügyminiszteri ülésén pénteken Asztanában.
A tárcavezető szerint józan ész alapján bárkinek lehetnek jó kapcsolatai bárkivel, de ha vannak közös történelmi, kulturális pontok, akkor ezeket sokkal könnyebb kialakítani. Szijjártó Péter a Silk Way TV stúdiójában megismételte azt, amit a külügyminiszteri ülésen is elmondott, hogy véleménye szerint az Európai Uniónak más tervet kell kidolgoznia az ukrajnai háborúval kapcsolatban, mint amelyet eddig követett.
Ez a terv véleménye szerint tűzszünet, béketárgyalások, békeszerződés és egy új európai biztonsági architektúra kiépítése kell hogy legyen. Ennek az architektúrának biztonságot kell nyújtania Ukrajnának, elfogadhatónak kell lennie Oroszország számára és tartalmaznia kell Európa, Törökország és Közép-Ázsia gazdasági összeköttetését. Európa soha nem lesz biztonságban, ha Közép-Ázsia nincs biztonságban.
Kapcsolatainknak sokkal erősebbeknek kell lenniük a jövőben
– jelentette ki. A magyar külügyminiszter szerint a türk államoknak fontos hídszerepük lehet most abban, hogy a világ ne tömbösödjön, mert véleménye szerint több nyugati politikai vezető azon dolgozik, hogy a világ egy keleti és egy nyugati blokkra szakadjon, ami nagyon veszélyes.
Magyarország már csak történelmi tapasztalatai alapján is a globális kapcsolatok fenntartása mellett van. Ezenkívül amellett, hogy a világ országainak vissza kell térniük a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködéshez, ami a háborúk lezárásának, a békének a záloga is
– mondta a külügyminiszter.
Szijjártó Péter elmondta az interjúban, hogy az energiaszektor a magyar-kazah együttműködés egyik fő területe. A két ország már 2014-ben kötött egy stratégiai együttműködési megállapodást, és ennek végrehajtásában éppen az idei év a legsikeresebb, és éppen az energetikai együttműködés területén – hívta fel a figyelmet. Konkrétan a Mol, mint a legnagyobb magyar befektető Kazahsztánban kazah és kínai partnerével decemberben elkezdheti kitermelni a földgázt abból a gázmezőből, amelyben részesedést szerzett. Ezenkívül az idén Magyarország vásárolt 630 ezer tonna kőolajat Kazahsztántól, és hasonló vásárlásokat tervez a jövőben. Ez része Magyarország azon törekvésének, hogy diverzifikálja kőolajbeszerzését. A kazahsztáni kőolajbeszerzés azért is fontos, mert erre nem vonatkozik európai uniós szankció, ellentétben az oroszországi beszerzésekre.
A harmadik energetikai együttműködési terület a nukleáris. Magyarországnak atomenergia-termelés területén négy évtizedes tapasztalata van, Kazahsztánnak pedig jelentős uránkészlete. Megemlítette, hogy egy magyar vállalat részt vesz egy kazah város, Taraz zöld átmenetében, napelemparkot épít ott, és elektromos buszokat szállít oda. Remélhetőleg ezt a tervet ki fogják tudni bővíteni az országban. Egy magyar állami villamosipari vállalat pedig víz felhasználása nélküli erőmű-hűtőrendszereket fog szállítani Kazahsztánnak, miután három ottani erőmű már használ ilyet – fejtette ki Szijjártó Péter.
A két ország együttműködésük keretében aláírt most egy megállapodást arról, hogy kiszélesítik a kazah diákoknak Magyarországon nyújtott felsőoktatási ösztöndíjprogramot. A következő három évben az eddigi létszámon felül 250 kazah diák tanulhat magyar felsőoktatási intézményekben a magyar állam költségén
– közölte a külügyminiszter. Magyarország és Kazahszán az ENSZ-ben is együttműködik. Budapest támogatja Kazahsztán azon kezdeményezését, hogy egy nemzetközi projekt keretében rehabilitálják a szemipalatyinszki kísérleti nukleáris telepet, valamint hogy Kazahsztán teljes jogú tagja legyen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS