Szijjártó Péter üzent a NATO-főtitkárnak: remélem nem áll be abba a sorba, akik óriási kannákból olajat próbálnak önteni a tűzre

A magyar gazdaság a rendkívüli nehézségek és turbulenciák jellemezte jelenlegi globális környezetben is jól helytállt idén, ami jó alapot biztosít a jövő évi jelentős növekedéshez – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés gazdasági bizottságának meghallgatásán először is az utóbbi évek súlyos kihívásaira emlékeztetett, rámutatva, hogy a status quo többször is a feje tetejére állt, s a világgazdaság súlypontja kelet felé tolódott, a beruházásokért pedig minden korábbinál élesebb verseny indult. A külügyminiszter ezután Brüsszelben folytatta a munkát, ahol a NATO külügyminiszteri tanácsülésén vett részt

Veszélyesnek nevezte a világ ismételt blokkosodásának irányába mutató folyamatokat, s hangsúlyozta, hogy a tömbösödés élesen ellentétes lenne a magyar nemzeti érdekekkel, a kormány ezért ehelyett az összeköttetések, a konnektivitás erősítésére összpontosít. Ennek kapcsán a gazdasági semlegesség stratégiáját méltatta, amelynek alapján Magyarország a keleti és a nyugati világgal is együttműködik. Szijjártó Péter kiemelte, hogy tavaly és az idei év első felében hazánkba bejelentett nagyberuházások volumenének 62 százaléka Kínából érkezett, a második helyen pedig Dél-Korea áll, amelyet Németország követ.

Ez alátámasztja azt a statisztikát, amely szerint az Európába irányuló kínai beruházások 44 százaléka Magyarországra irányult ebben az esztendőben”

– jegyezte meg.

Illetve arra is kitért, hogy a legtöbb munkahelyet is a kínai beruházók teremtették idén (11 500-at), míg a második legtöbbet a német vállalatok (több mint háromezret). Ugyanakkor a beruházások számának tekintetében Németország áll az élen huszonhéttel, ezt a magyar beruházások követik huszonkettővel és a kínaiak tizenhárommal. Felidézte, hogy a kínai BYD Szegeden hozza létre első európai gyárát, de a német BMW üzemépítése is jelentős előrehaladást ért el idén, ahogy a Mercedes is folyamatosan dolgozik második gyára építésén.

A magyar gazdaság egy rendkívüli hullámokkal és turbulenciákkal tarkított világgazdasági környezetben kellett, hogy helytálljon az idei esztendőben. Ez a helytállás jól sikerült, és ez a helytállás megfelelő alapot biztosít arra, hogy a jövő évben egy jelentős gazdasági növekedést tudjunk majd felmutatni”

– összegzett.

Közel a Gazprombank elleni amerikai szankciók okozta problémák megoldása

Magyarország négy ponton érintett az orosz Gazprombank elleni amerikai szankciók ügyében, de ezek közül háromra már meg is van a megoldást jelentő jogi konstrukció, és így továbbra is biztosított hazánk energiaellátása – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén feltett képviselői kérdésekre válaszolva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok előző héten szankciókat rendelt el az orosz Gazprombank ellen, amelyen keresztül több európai ország is fizet az Oroszországból származó energiahordozókért. És arra is kitért, hogy az érintett országok kísérteties módon egybeesnek azokkal, amelyek kormányai Donald Trump megválasztott elnökkel szimpatizálnak, amivel a jelenlegi amerikai adminisztráció tisztában van.

Hogy ez mennyire szövetségesi magatartás, azt szerintem megvitathatjuk, különösképp úgy, hogy az amerikaiak pont azoknak az orosz bankoknak adtak kivételt a szankciók alól, akiknek az Oroszországból származó uránért fizetnek”

– fogalmazott.

Ennek kapcsán pedig emlékeztetett arra, hogy tavaly Oroszország volt az Egyesült Államok első számú uránbeszállítója, az ellátásért pedig orosz bankokon keresztül fizettek.

“Hogy, hogy nem pont ezek az orosz bankok nincsenek szankciós intézkedések alatt. Viszont a Gazprombankon keresztül fizetnek a délkelet- és a közép-európai országok. És hogy, hogy nem pont a Gazprombankot teszik szankciók alá, de nem baj, megoldjuk” – mondta. Kifejtette, hogy hazánk négy ponton érintett a kérdésben, például a nukleáris fűtőanyagok és a földgáz beszerzésében, azonban előző napi moszkvai egyeztetésein három területre már meg is született a jogi konstrukció. Szijjártó Péter leszögezte, hogy továbbra is elutasít minden olyan kezdeményezést, amely megpróbálja összekeverni az energiaellátást és a gazdasági együttműködést ideológiai vagy politikai kérdésekkel.

Amikor az energiaellátás biztonságáról beszélünk, akkor az ellátásbiztonságot és a versenyképes árat kell figyelembe venni, nem azoknak az üzleti érdekeit, akik drágább energiahordozókat akarnak rásózni Magyarországra”

– hangsúlyozta.

A nemzetközi közösségnek fel kellene lépnie a közel-keleti keresztény közösségek üldöztetése ellen

A nemzetközi közösségnek kötelessége lenne fellépni a közel-keleti keresztény közösségek üldöztetése ellen, ugyanis az utóbbi időben tovább romlott az érintettek helyzete Libanonban és Szíriában is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a találkozón először a közel-keleti válság volt napirenden, ami szavai szerint indokolt, mivel a térségben olyan veszélyes helyzet alakult ki, amely nemcsak Európa, hanem a világ biztonságára is súlyos hatással lehet.

Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszak történései jól demonstrálták, hogy milyen könnyen eszkalálódhat a közel-keleti konfliktus, s ha ez összeér a szintén szintet lépő ukrajnai háborúval, annak akár végezetes hatása is lehet a globális biztonságra. Kiemelte, hogy Magyarország álláspontja világos, és négy pontban összegezhető. “Először is számunkra rendkívül fontos az eszkaláció elkerülése. Épp ezért nagyon nagyra becsüljük az arab országok jelentős részének visszafogott, stabilizáló szerepét ebben a válságban” – fogalmazott, külön kitérve Jordániára, illetve az Öböl-menti államokra.

Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ha a közel-keleti válság újabb ország területére terjed át, akkor az már nagyon nehezen lesz keretek között tartható”

– figyelmeztetett.

Ezt követően annak biztosításának fontosságát hangsúlyozta, hogy soha többet ne fordulhasson elő az, hogy terroristák pokollá teszik emberek, közösségek, egész országok életét. “A terrorszervezetekkel le kell számolni, a terrorellenes műveleteknek sikereseknek kell lenniük” – szögezte le.

A harmadik pontként azt említette, hogy a katonai műveletek során biztosítani kell a civilek megóvását. Végül pedig a magyar álláspont fontos elemének nevezte, hogy a túszokat azonnal és feltételek nélkül szabadon kell engedni.

Egy magyar állampolgárságú túszról tudunk még, aki a Hamász fogságában van, s a közelmúltban egy videó is látható volt róla, tehát jó reményeink vannak arra, hogy még él. Őszintén reméljük, hogy minél hamarabb ki is fog szabadulni”

– mondta.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az elmúlt hetek libanoni és szíriai fejleményei következtében fokozódott a keresztény közösségek szenvedése, sokaknak menekülniük kell a lakóhelyükről.

“Ez számunkra, egy ezeréves keresztény állam számára különös aggodalomra ad okot. Láthattuk, hogy a Libanont ért bombázások egyik következménye volt az, hogy a keresztény közösségeknek, keresztény családoknak tömegesen kellett elhagyniuk otthonaikat” – közölte. Majd ezzel kapcsolatosan üdvözölte a libanoni tűzszünetet, és ennek tiszteletben tartására szólított fel minden térségbeli szereplőt. A szíriai fejleményeket érintve pedig rámutatott, hogy Aleppóban már kétezer éve van jelen keresztény közösség, ugyan a lélekszámuk jelentősen csökkent. Emlékeztetett, hogy hazánk a Hungary Helps nevű program keretében komoly támogatást nyújtott a térségben, így például jelenleg is folyik a szír ortodox egyház helyi kórházának újjáépítése.

Rámutatott, hogy a lázadók, akik között terrorista elemek is vannak, a város keresztény negyede felett is átvették már az ellenőrzést, s zajlik a keresztények módszeres megfélemlítése, a keresztény jelképek elpusztítása, aminek nyomán a közösség tagjai ezerszámra próbálnak menekülni.

A magyar kormány a béketárgyalások mellett érvel Brüsszelben és Moszkvában is

A magyar kormány az ukrajnai tűzszünet és béketárgyalások mellett érvel Brüsszelben és Moszkvában is, erre jelenleg különösen nagy szükség van, meg kell előzni a béketeremtést ellehetetlenítő döntések meghozatalát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülését követő sajtótájékoztatóján az újságírói kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy előző nap teljesen egyértelmű álláspontot képviselt Moszkvában, ahova a magyar békemisszió folytatásaként utazott el, és a reményét fejezte ki, hogy orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott tárgyalása is hozzá tud járulni az ukrajnai konfliktus mielőbbi rendezéséhez.

És azt látni kell, hogy a háborúpárti erők egy utolsó elkeseredett rohamot indítottak annak érdekében, hogy január 20-ig megpróbálják ellehetetleníteni a béketeremtést”

– emelte ki.

Valamint figyelmeztetett, hogy az amerikai elnökválasztás óta született “rendkívül felelőtlen döntések” kettős helyzetet állítottak elő: egyrészt az elmúlt ezer nap folyamán most van legközelebb a háború vége, ugyanakkor most a legsúlyosabb az eszkalációs kockázat is.

Én azért mentem Moszkvába, meg azért jöttem ma ide, hogy Moszkvában és a NATO-központban is azt az álláspontot képviseljem, hogy ne történjen semmi olyan január 20-ig, amely visszafordíthatatlan folyamatokat indít el, és amely ellehetetleníti a béketeremtést”

– húzta alá.

Én Moszkvában is a tűzszünet és a béketárgyalások mellett érveltem, és Brüsszelben is a tűzszünet és a béketárgyalások érdekében érvelek. Én mindenhol ugyanazt mondom, és ugyanazt az álláspontot képviselem”

– tette hozzá.

“Bár nem szeretem interpretálni a tárgyalópartnereim álláspontját, de azért annyit el tudok mondani, hogy amikor a béke mellett érveltem, akkor Lavrov miniszter úr nem volt elutasító” – folytatta.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy el szokott hangzani a NATO-tanácskozásokon, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, de ezt ténylegesen is csinálni kellene. “Én csinálom is (…) És én nagyon sajnálom, hogy ezzel ellentétben mások a kommunikációs csatornák bezárásán dolgoznak, márpedig ez a béke reményének feladását jelenti” – jegyezte meg. Ezt követően azt fejtette ki, hogy fontos célja az észak-atlanti szövetség ülésén annak ismételt világossá tétele, hogy igenis vannak vörös vonalak, még akkor is, ha ezt egyesek tagadni próbálják.

És nagyon remélem, hogy a főtitkár úr is inkább majd a béke elérésére fog koncentrálni, és nem áll be abba a sorba, akik óriási kannákból olajat próbálnak önteni a tűzre. Mert lehet, hogy innen Brüsszelből vagy épp az óceán túlpartjáról másként tűnik a dolog, de ez a háború szomszédságában élve most már lassan három éve nem vicces”

– jelentette ki.

(MTI / Kiemelt kép: Facebook)