Azt látjuk, hogy valamennyi fontos nemzetpolitikai program indítását egyfajta gyanakvás és “összerezzenés” kíséri – jelentette ki portálunknak Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős biztosa a Gombaszögi Nyári Tábor megnyitása után. Mint hozzátette, a Magyarország által 2010 óta folytatott nemzetpolitika, a külhoni magyarságnak nyújtott sokrétű anyaországi támogatás, az egységes Kárpát-medencei térben való gondolkodás, a kultúra, az oktatás és a gazdaság terén sokszor ellenérzéseket vált ki a szomszédos országok vezetői körében, holott ezek az intézkedések sohasem az adott ország többségi nemzete ellen irányulnak, sőt, sok esetben – a jószomszédi kapcsolatok erősítése mellett – a többségi nemzet tagjai maguk is profitálnak belőlük.
A nemzetpolitikáért felelős biztos kifejtette, a szomszédos országok kisebbségeket érintő intézkedéseit érdemes külön-külön vizsgálni. A kisebbségellenes megnyilvánulások tekintetében az utóbbi időben kiemelkedik Ukrajna, ahol az elmúlt évek során olyan negatív folyamat indult el, amely hatványozottan sújtotta a Kárpátalján élő magyarságot. Szilágyi Péter úgy vélte, a közelgő választások remélhetőleg pozitív változásokat hoznak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek számára, hiszen a magyar mellet a ruszin, lengyel, szlovák, román és valamennyi más kisebbség is áldozatául esett az ukrán-orosz testvérháborúnak.
Szilágyi Péter arról is beszélt, hogy mintegy hatvanmillióan, azaz egy befolyásos európai ország lakosságát elérő lélekszámban élnek az Európai Unióban őshonos nemzeti kisebbségek, akik saját szülőföldjükön élve nap mint nap meg kell küzdjenek a kisebbségi lét nehézségeivel. Hozzátette, az elmúlt időszakban ennek ellenére az Európai Uniónak nem az volt a fő iránya, hogy ennek a jelentős számú embertömegnek a jogait védje, erre vonatkozóan szabályokat fogadjon el, vagy a meglévőket erősítse, egyáltalán érvényesítse. Ehelyett az volt a bevett gyakorlat, hogy a felmerülő eseteket a tagállamok hatáskörébe utalták vissza, hogy a problémákat párbeszédes módon, vagy országon belül, saját hatáskörben rendezzék. Ez azonban látványosan nem működik, nem előnyös a kisebbségek számára. Mint Szilágyi Péter hangsúlyozta, Magyarország azt szeretné elérni, hogy az EP-választásokat követő uniós ciklusban a kisebbségek ügye végre méltó támogatottságot kapjon az Európai Unióban. A miniszteri biztos megjegyezte, ez a logika vezette a nagysikerű Minority Safepack, kisebbségvédelmi aláírásgyűjtés szervezőit, akik úgy döntöttek, megvárják az új összetételű Európai Bizottság megalakulását, mert a Jean-Claude Juncker által vezetett testület várhatóan igyekezett volna a szőnyeg alá söpörni a kezdeményezést. Mint Szilágyi Péter megjegyezte, Ursula von der Leyen néppárti jelölt kisebbségekkel kapcsolatos nézetei egyelőre nem ismertek.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS