Pesti Srácok

Szili Katalin: nem adjuk fel a magyarság együvé tartozásának érzését

Szili Katalin: nem adjuk fel a magyarság együvé tartozásának érzését
Budapest, 2022. április 12. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz második kötetének bemutatóján a budapesti Körszállóban 2022. április 12-én. MTI/Kovács Tamás

A magyarságnak június 4-e már nem a bús, veszteségérzettől keserű napot, hanem az összetartozást jelenti: elfogadjuk, hogy a megrajzolt határok nem változtathatók meg, de nem adjuk fel a magyarság természetes együvé tartozásának érzését – mondta Szili Katalin Barcson, szombaton.

Szili Katalin a Somogy megyei városnak a trianoni békeszerződés 102. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségén fontos iránytűnek nevezte a nemzeti összetartozás napjáról 2010-ben hozott országgyűlési határozatot és az alaptörvényt is, amely a korábbi alkotmánnyal ellentétben nem a "felelősséget érez", hanem a "mindennapi odafigyelésről, támogatásról, együttműködésről szóló felelősséget visel" kifejezést használja a határon kívüli magyarsággal összefüggésben.

– közölte. Szili Katalin Kossuth Lajost idézve azt mondta: "veszve csak azon nemzet lehet, amelyik lemond önmagáról". A miniszterelnöki megbízott hangoztatta: "mi nem mondunk le önmagunkról".

PestiSracok facebook image

– fogalmazott. Hozzátette: ez az erőforrás segíthet abban, hogy a magyarság a jövőben is békében és biztonságban tudjon élni. A miniszterelnöki megbízott szavai szerint fontos, hogy a magyarság XXI. századi válaszokat tudjon adni az olyan új kihívásokra, mint a migráció, a pandémia vagy az Ukrajnában dúló háború. Ennek során a nemzetre – bárhol is legyenek közösségei, diaszpórái a világban – úgy kell tekinteni, mint egy és azonos, összetartó közösségre. Szili Katalin kiemelte, hogy az a nemzeti érzés, amelyet június 4-én, de a hétköznapokban is érez a magyarság, a valódi európaiságot is jelenti.

– jelentette ki. Úgy vélte, csak ez lehet a jövő, ez biztosíthatja, hogy "magyarok tudjunk maradni bárhol a világban és mindig számíthassunk egymásra".

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.