Magyarországon egy egészen speciális helyzet alakult ki, mivel egy nyugat-európai szociáldemokrata politikus a saját nemzetében gondolkodik, nem ront a nemzete ellen, nem támadja külföldről, és nem megy csodaszámba az sem, ha esetleg templomba jár – jelentette ki portálunknak Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, az országgyűlés egykori elnöke, volt szocialista politikus. Elmondta, az MSZP viszonya a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz jól mutatja a párt meghasonlottságát, holott ideje lenne eldönteni, hogy kozmopolita liberálisok akarnak–e lenni, vagy olyan szociáldemokraták, akik megbarátkoznak a kereszténység és a nemzet fogalmával.
Ideológiai sasszézásba kezdett a magát jelenleg balliberálisként aposztrofáló baloldal ahelyett, hogy eldöntené végre, liberáis akar lenni, vagy szociáldemokrata – hangsúlyozta portálunknak Szili Katalin egykori szocialista politikus, aki a 2004. december 5-i kettő állampolgárságról szóló népszavazás utóhatásaival foglalkozó előadás után nyilatkozott portálunknak a tusnádfürdői szabadegyetemen.
Az előadáson elhangzott, az embereknek korábban csak mint egy 20 százaléka gondolta úgy, hogy a határon túli magyarok a nemzet részét képezik. Ez a szám az MTA legfrisebb kutatásai szerint mára 80 százalék körülire emelkedett. Azaz kijelenthető, hogy mentális értelemben kitágultak a nemzetfogalom határai.
Mégiscsak az igenek voltak többségben
Szili Katalin a PestiSrácok.hu-nak elmondta, 2004. december 5-i népszavazás abban az értelemben érvénytelen volt, hogy nem ment el a kellő számú szavazó, ugyanakkor mégiscsak az igenek voltak többségben. Ezt akkor mindenki próbálta saját politikai érzülete szerint lefordítani, de az mégiscsak magáért beszél, hogy 2010-ben szinte az összes parlamenti párt megszavazta a magyar állampolgárságról szóló törvényt. Mint kifejtette,
13 évvel vagyunk 2004 után, úgy gondolom önmagában bizonyított az élet azzal, hogy 2014-ben az Orbán kormányt ismét kétharmaddal választották újra. Ez visszaigazolta számomra ennek az indítványának a helyességét.
Egy európai szocialista sosem támadná saját nemzetét külföldről
Szili Katalintól arról is érdeklődtünk vállaltan balodali kötődései kapcsán, hogy baloldaliként hogyan lehet megközelíteni a kisebbségi kérdést, főleg 2004. december 5-e árnyékában. Szili Katalin elmondta, véleménye szerint egy önmagát Európában baloldalinak nevező párt nem lehet nemzetellenes, és nem lehet keresztényellenes sem. Hangsúlyozta, személy szerint sem házelnökként sem az azt megelőző időben nem tette nyilvánvalóvá, hogy baloldaliként is nemzetben gondolkodik, és hogy keresztény ember. Hozzátette, ezzel az ember nem kérkedik, akkor kell felvállalni élesen a nagy nyilvánosság előtt, amikor ezt a helyzet megköveteli. Ennek is volt köszönhető, hogy 2010-ben a Nemzeti Összetartozás napján egyedüliként ült a Parlamentben a frakciójából. Mint fogalmazott,
annak kellene a természetesnek lennie, hogy egy politikus attól, hogy nemzetben gondolkodik és keresztény, még lehessen baloldali.
Arról is beszélt, Magyarországon egy egészen speciális helyzet alakult ki, egy nyugat-európai szociáldemokrata politikus ugyanis a saját nemzetében is gondolkodik, nem ront a nemzete ellen, nem támadja külföldről, és nem megy csodaszámba az sem, ha esetleg templomba jár.
Szili Katalin Susánszky Mátyással és Ambrózy Áronnal Tusnádfürdőn. Fotó: PestiSrácok.hu
Az egykori internacionalisták ma kozmopolitának nevezik magukat
Szili Katalin úgy fogalmazott, ehhez köze lehet annak is, hogy az ellenzék ma balliberálisnak hívja magát, amely véleménye szerint még szemantikailag is furcsa, egyébként liberális, és ahhoz képest bal?
Még azt sem teszi meg, hogy liberális baloldalnak hívja magát
– emelte ki hozzátéve, hogy az egykori internacionalisták ma kozmopolitának nevezik magukat.
Megjegyezte, az európai (baloldali) politikának is szemléletváltásra lenne szüksége, hiszen Európának is szembesülnie kell azzal, hogy a Brexitet követően hogyan fogja újragombolni a kabátot, hiszen a régi módon már nem fogja tudni hordani. Véleménye szerint ez a szemléletváltozás a nemzetek Európáján kell, hogy alapuljon.
A szocialistáknak sosem kellett szembesülniük azzal, mit kezdenek a saját nemzetükkel
Szili Katalin felidézte, az MSZP-n belül is volt olyan platform, amely nyíltan beszélt a határon túli magyarság kérdéséről, még akkor is, ha kívülről a párt nem ezt az arcát mutatta, s amelyet Kósa Ferenc vezetett, de ide sorolta Géczi József Alajost, és másokat, akik mind nemzetben gondolkodtak. Megjegyezte, sajnálatos, hogy a Pozsgay Imrétől, Szűrös Mátyáson keresztül Németh Miklósig húzódó tengely mégsem jutott érvényre soha a párton belül.
Szili Katalin szerint azért alakulhatott ez így, mert a pártnak sosem kellett szembesülnie azzal, mit kezd a nemzetével. 2010-ben, a kétharmados Fidesz-győzelem után az MSZP kongresszusán ezért is vetette föl, hogy el kell döntenie a pártnak, milyen úton megy tovább: liberális lesz vagy szociáldemokrata. Ezt a döntést a párt a mai napig nem hozta meg, és ezért nem tudnak idomulni hozzájuk a szavazóik sem.
Honnan eredeztetheti saját megújulását az MSZP?
Arról is beszélt, az MSZP-nek még nagyon hosszú utat kell bejárnia, tisztáznia kell a viszonyát a például a nemzet fogalmához, 1956-hoz, de a legfontosabb mégis az, milyen fundamentumra alapozza a párt saját megújulását. A rendszerváltástól, vagy honnan eredeztetik majd sját genezisüket. Kiemelte,
ahhoz, hogy a demokrácia jól működjön, kell egy hiteles ellenzék, amely hitelesen tud kritikákat megfogalmazni. Hogy a jelenlegi pártok versenyfutásában melyik lesz a győztes, nem lehet tudni, de ezt nem most kellene eldönteni, egy évvel a választások előtt. Ez mindannyiunk létérdeke lenne.
Hozzátette,
azt látom, hogy egyes mai politikusok kipipálják a napi politikát azzal, hogy hogyan tudnak ellentmondani az éppen aktuális kérdésekben, nem látok következetes ideológiát, előbb ezt is meg kellene teremteni.
Ideológiai sasszé
Véleménye szerint ma hiába vonják kétségbe az ideológiai alapú pártok létjogosultságát, mikor éppen ettől tud egy párt hitelessé válni. Jelenleg a baloldal egyes politikusai ideológiai sasszézásról tesznek tanúbizonyságot. Aki 2004-ben még nemet mondott az állampolgárságra, „kettőezertizenvalahányban elmegy bocsánatot kérni”.
Ha viszont ezt megteszi valaki, akkor utána ennek tükröződnie kell a mindennapi cselekedeteiben is
– emelte ki.
Tüzet a vízzel összebékíteni
Szili Katalin a határon túli magyarok autonómiatörekvéseivel kapcsolatos kérdésünkre elmondta, amikor Orbán Viktor miniszterelnök fölkérte jelenlegi pozíciójára, gyakorlatilag azt kérte tőle, hogy a tüzet a vízzel próbálja meg összebékíteni. Hangsúlyozta, hogy az anyaországnak nem az a feladata, hogy meghatározza az autonómiatörekvések irányát, hanem az, hogy menedzselje a határon túli politikai és más szervezetek közötti párbeszédet, hogy mindenhol kikristályosodjon egy olyan autonómia, amelyet mindenki támogatni tud. Elmondta, Felvidéken az MKP most készítette el autonómiatervezetét, míg a Vajdaságban már van egy jól működő kulturális autonómia, működik a magyar nemzeti tanács, amely számtalan eredményt elért már, többek közt a részarányos foglalkoztatás. Kárpátalján várhatóan az év végéig készül el az autonómiajavaslat. Erdélyben az öt jelenlegi párt között másfél éve zajlanak az egyeztetések. Két külön autonómiatervezet van, a Székely Nemzeti Tanács történelmi Székelyföldben gondolkodik, az RMDSZ szerint csak az megvalósítható, ami a romániai regionalizmusba beilleszthető. Itt az álláspontok közeledésének lépéseit tudják elősegíteni.
A vezető fotót Soós Lajos, az MTI fotóriportere készítette Szili Katalinról és Kövér Lászlóról.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS