Pesti Srácok

Szinte nincs már olyan élelmiszer, amely ne drágult volna – Az árstopok kiterjesztésében még bízhatunk

Szinte nincs már olyan élelmiszer, amely ne drágult volna – Az árstopok kiterjesztésében még bízhatunk

Tovább növekedtek a fogyasztói árak Magyarországon; októberben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 21,1 százalékra emelkedett az infláció. A folyamatosan romló helyzetben rövid távon az árstopok kiterjesztésében, hosszú távon a nemzetközi energiaárak mérséklődésében lehet bízni, amelyek fokozatosan lassíthatják a fogyasztói árindexet – írja a Világgazdaság.

A Központi Statisztikai Hivatal ma reggeli adatközlése szerint októberben az előző év azonos időszakához képest 21,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, míg az előző hónaphoz képest átlagosan 2 százalékkal. Szeptember után ezzel egy újabb rekord dőlt meg; utoljára 1996 októberében mértek ekkora inflációt Magyarországon.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban arról beszélt, hogy még mindig nem vagyunk a csúcsközelben; szerinte az év végén egészen 25 százalékig is emelkedhet a pénzromlás mértéke, pedig elemzők ennél kisebb, 22 százalékos növekedést jósoltak.

Rövid távon az árstopok kiterjesztésében, hosszú távon a nemzetközi energiaárak mérséklődésében lehet bízni, amelyek fokozatosan lassíthatják a fogyasztói árindexet a következő hónapokban. Ettől függetlenül arra minden esély megvan, hogy jövő év végére ismét egy számjegyű legyen az infláció, bár ettől azért még sokáig messze leszünk.

PestiSracok facebook image

Tavaly októberi adatokkal összehasonlítva az élelmiszerek ára 40 százalékkal emelkedett

Ezen belül leginkább a tojás (87,9 százalék), a kenyér (81,4), a tejtermékek (75,4), a sajt (74,7), a vaj és vajkrém (71,6), a száraztészta (58,6), a margarin (58), a péksütemények (54,7) és az édesipari lisztesáru (53,4) drágult. A termékcsoporton belül a cukor (11,8) és az étolaj (4,4) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 64,4 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz ára 121, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkekért 14,9, ezen belül az új személygépkocsikért 22,5, a konyha- és egyéb bútorokért 19,7, a szobabútorokért 19,1 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,8, ezen belül a szeszes italok 17,7 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 46,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,4, a háztartási fogyóanyagoké 29,0, a mosó- és tisztítószereké 27,3, a testápolási cikkeké 26,0 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és karbantartás 23,8, a járműjavítás és karbantartás 21,3, a sport- és múzeumi belépők 19,4, a lakbér 13,1 százalékkal került többe.

Újabb termékekre érvényes az árstop

A kormány úgy döntött, hogy a friss tojásra és az étkezési burgonyára is kiterjeszti az árstopot az év végéig – jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón, Budapesten.A miniszter jelezte: az intézkedéssel – amely december 31-ig hatályos – az infláció megfékezéséhez szeretnének hozzájárulni. A miniszter elmondta azt is: az intézkedés a tojásnál 25, burgonyánál 10 százalékkal csökkenti az árat és összességében 0,1–0,2 százalékkal csökkenti az inflációt. Kérdésre válaszolva elmondta: az intézkedés az M-es méretű tojásra és a kései burgonyára vonatkozik.

Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.