Pesti Srácok

Szinte rendszeressé váltak a keresztényellenes támadások Ausztriában

Szinte rendszeressé váltak a keresztényellenes támadások Ausztriában

A világ egyik legüldözöttebb vallása napjainkban a kereszténység. Sajnos immáron nem csupán a közel-keleti keresztényeknek kell félelemben élniük: Európában is egyre gyakoribbak a velük szembeni támadások. Szomszédunkban Ausztriában szinte mindennapossá váltak a templomrongálások és a sátánista támadások.

Meglepő mértékben nőtt a keresztényellenes cselekmények száma az elmúlt időszakban Ausztriában. Míg a szomszédos országban eddig jellemzően elszigetelt és ritkaságszámba menő eseteket dokumentáltak (ennek az állapotnak a jelenlegi hazai helyzet felel meg), a közelmúltban az osztrák templomok ellen elkövetett atrocitás-hullám volt tapasztalható. A nyíltan keresztényellenes vandalizmus Európában leginkább Franciaországban, az Egyesült Királyságban és (meglepő módon) Olaszországban jellemző. Az atrocitások száma lassú, de kitartó emelkedést mutat nyugati szomszédunknál is, egyfajta trendszerűség azonban egész a közelmúltig nem rajzolódott ki. Az éppen bécsi székhellyel működő OIDIAC Europe (Observatory on Intolerance and Discrimination Against Christians in Europe; a legnagyobb, európai keresztényellenes cselekedeteket monitorozó szervezet) egy friss összegzése alapján azonban mindez most fordulni látszik – írja a Mandiner.

Április utolsó napjaiban a grazi Szent Vince templomot rongálták meg sátánista támadók. A templom falaira és oltárterítőjére egyaránt a „sátán” szót festették, valamint fejjel lefelé fordított kereszteket pingáltak (klasszikus sátánista szimbólum). Az ördöggel cimborálók szimbolikájában szintén kiemelt szereppel bíró „666” számot is több helyre felfestették, valamint vörös festékszóróval rongáltak meg egy angyal-szobrot is. A támadók a templomban rituálisan elégettek egy Bibliát.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a templom lelkipásztora a Die Krone című lap tudósítójának, majd az egész helyzetet hihetetlennek nevezte. Az inkább hitetlenséggel összefüggő cselekmény után a Grazi Egyházmegye szóvivője, Thomas Stanzer arról beszélt:

Néhány nappal később náci jelképekkel és keresztényellenes üzenetekkel graffitizték tele a mauterni plébániatemplom külső falait. Az elkövetők üzenetei között Jézussal történő szexuális kapcsolatra szóló felhívás is szerepelt. A rendőrség ez esetben hatékonyan lépett fel és a nyomozás során azonosította az elkötőket. A 21 és 27 éves helybéli testvérpár indítékáról a sajtó nem közölt részleteket, az anyagi kár azonban a rendelkezésre álló információk alapján jelentős. A növekvő keresztényellenes hangulatnak a Felső-Ausztriában található Vöcklabruck evangélikus temploma is áldozatául esett, bár itt az előzőekhez képest kisebb horderejű incidens történt. Május elején az ismeretlen elkövetők felrúgták a templomhoz vezető járda megvilágítását szolgáló lámpatesteket, majd a templom belső terében szétdobálták a kihelyezett prospektusokat és imakönyveket. Megrongálták a mikrofonokat és felfeszítették az adományok gyűjtésére szolgáló perselyt, az abban lévő pénzt pedig ellopták. A rendőrség vizsgálja az esetet.

A hullám nem kíméli Bécset sem: a Károly-templomot néhány hónapon belül immáron negyedszer éktelenítik LMBTQ-aktivisták által kreált graffitik. A helyi közösség szerint az idei a legrosszabb év ebből a szempontból és kisebb atrocitások szinte napi gyakorisággal történnek templomukban, vagy annak közvetlen környezetében. Innsbruckban a Saggen kerületben található templomból lopott el egy férfi kelyhet és egy ládát, a férfit a rendőrség elfogta, az eltulajdonított értékek pedig visszakerültek az egyházhoz. Salzburgban egy katolikus segélyszervezet kisbuszát idén immáron hetedszer rongálta meg egy antifa-csoport. A jószolgálati szervezet felszólította a város vezetését, hogy végre cselekedjen és vegye elejét a hasonló incidenseknek. Az OIDIAC jelenleg mintegy 80 keresztényellenes cselekedetet tart számon Ausztriában, melyek az elmúlt években történtek.

Nem javul a helyzet Németországban sem. Legutóbb május utolsó napjaiban jelentettek alpári vandalizmust, ezúttal a Baden-Württembergben található Schömberg településről. A városka katolikus templomát meggyalázó elkövető az oltáron sétálgatott, teleszemetelte az épületet, majd belevizelt a keresztelőkútba. Christoph Eck, a Szent József plébánia egyházközségi képviselőtestületének tagja a megdöbbentő eset után így nyilatkozott:

Forrás: Mandiner; Fotó: kozbenjaro.blog.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.