Pesti Srácok

Szorosabb lesz az együttműködés a digitalizáció alapú örökségvédelem területén

Hétfőn, a Nemzeti Múzeum dísztermében írták alá a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a 4iG Nyrt. közötti stratégiai együttműködésről szóló megállapodást; amellyel a 2017 óta sikeresen zajló szakmai együttműködés új szintre emelkedett.

A 4iG a hazai informatikai és ICT piac egyik meghatározó cégcsoportjaként több sikeres projektet valósított meg az MNM-mel, ilyen volt a Seuso-kincs 3D-szkennelése és virtuális bemutatása, illetve a Visegrádi Királyi Palota 3D-s rekonstrukciója. Az aláíráson Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és L. Simon László miniszteri biztos, valamint Linczényi Aladin, a 4iG általános vezérigazgató-helyettese és igazgatósági tagja vettek részt. A múzeumban soron következő attrakció a nagyharsányi római kori villa mozaikpadlójának bemutatója lesz. A 3D technológiával rekonstruált, és a nagyközönség számára júniusban nyíló kiállítást, a 4iG technikai eszközök adományozásával is támogatja. A magyar muzeológia számára történelmi mérföldkő a digitális technológiák megjelenése. Nem csak azért, mert a jelenkor digitális generációjának ez nagy vonzerőt jelent a nemzeti kulturális örökség megismerésében, hanem azért is, mert így képesek lehetünk arra, hogy a műkincseket, történelmi épületeket a mai állapotukban is megőrizhessük az utánunk jövő generációk számára. A megállapodás kapcsán L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integrációért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta a digitalizáció fontosságát a múzeumok életében:

A digitális képalkotásban és adatfeldolgozásban élen járó vállalatként a 4iG fontosnak gondolja Magyarország nemzeti örökségének megőrzését, a vállalat éppen ezért működött a korábbiakban is közre támogatóként a Seuso-kincs digitalizációja során, vagy éppen a Visegrádi Királyi Palota 3D-rekonstrukciójában. Az együttműködés kapcsán Linczényi Aladin kiemelte, hogy a 4iG és a Múzeum egyaránt elkötelezettek a nemzeti kulturális örökség feltárásában, tudományos kutatásában, továbbá digitális megőrzésében és bemutatásában. A 4iG általános vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta:

PestiSracok facebook image

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint a múzeumok jövője a digitalizációval szoros szövetségben sikerre van ítélve:

A 4iG és az MNM között létrejött megállapodás keretében a digitális technológiák örökségvédelmi és múzeumi hasznosítása érdekében a felek közös erőfeszítéseket tesznek az örökségvédelem és a történeti és régészeti kutatás területén a digitális technológia elterjedéséért, a múzeumi szolgáltatások terén a digitalizáció erősítéséért, továbbá a digitális innovációk múzeumi implementációjának támogatásáért. A 4iG Nyrt. Mensor3D üzletága és az MNM 2017 óta dolgoznak együtt a digitális technológiák múzeumi alkalmazása terén. Az együttműködés eredményeként került sor a Seuso-kincs darabjainak 3D-szkennelésére, amelynek felhasználásával a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincs, Pannonia fénye című állandó kiállítása számára interaktív alkalmazás és 3D-film is készült. Ugyanerre az állományra épülve, egy fejlesztési projekt keretében a NavVis technológia múzeumi adaptációjával digitalizálták és tették online elérhetővé a múzeumban kiállított Seuso-kincset. A legfrissebb publikált közös projekt eredménye a Visegrádi Királyi Palota digitalizált mása, amelyen az ikonikus történelmi épületegyüttes mind a négy szintje, udvarai, kertjei, gótikus és reneszánsz díszkútja, szobrai és termei váltak az interneten bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé. A mostani megállapodás kapcsán a társaság aktív résztvevője lesz a Magyar Nemzeti Múzeum soron következő attrakciójának, a nagyharsányi mozaikpadló digitális eszközökkel, illetve 3D animációval készített bemutatójának, amelyhez a vállalat technikai eszközöket adományoz majd a múzeumnak.

Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.

5+ 1: Nyeremények bűvöletében, avagy az Ötöslottó történetének legjei

Exkluzív 2017 április 6.
A hazai szerencsejáték történetében kiemelkedő év a 2017-es, ugyanis 60 esztendős lett Magyarország legnépszerűbb lottójátéka, az Ötöslottó. A PestiSrácok.hu ezen kerek évforduló alkalmából egy négy részes cikksorozattal igyekszik kideríteni a játék sikerének titkát. Olyan érdekes információkat, adatokat és személyes történeteket elevenítünk fel, amelyek garantálják a lottótörténeti időutazást. Sorozatunkban szó lesz a legnagyobb nyertesekről, a nyereményekről, a szelvényről, a lottózókról, a sorsolásokról és a játék összetéveszthetetlen arculatáról is.