Pesti Srácok

Szotyori-Lázár: Alapjaiban igazam volt, amikor üveggyöngyökért megvehető, „elbutulásra hajlamos masszának” neveztem az erdélyi magyarokat

Szotyori-Lázár: Alapjaiban igazam volt, amikor üveggyöngyökért megvehető, „elbutulásra hajlamos masszának” neveztem az erdélyi magyarokat

Mint vodkás üveg a csernobili atomerőmű szellőzőjébe, úgy beakadt az erdélyi magyarok sértegetése a Jobbik szolnoki alelnökének. Szotyori-Lázár Zoltán (aki egyébként Vona Gábor keresztfia is) védelmébe vette korábbi, hatalmas vihart kavart bejegyzését, amelyben „egy marék üveggyönggyel megvehető”, „elbutulásra fokozottan hajlamos masszának” titulálta az erdélyi magyarokat. Az az érdekes, hogy a magyargyalázásért tavaly egyszer már elnézést kért, és a Jobbik is elhatárolódott tőle – most mégis elölről kezdi...

Szotyori-Lázár Zoltán nem adja föl! Ő ugyanis nem az a típus. Tavaly áprilisban mi is beszámoltunk a hatalmas vihart kavart Facebook-bejegyzéséről, amelyben azt írta:

Majd ezt még tudta fokozni, amikor az egyik kritikus hozzászólásra azt válaszolta:

Szotyori-Lázár Zoltán ámokfutása még a Jobbiknál is kiverte a biztosítékot. A párt sajtóosztályán akkor azt közölték portálunkkal: „E bejegyzés tartalma szerintünk is elfogadhatatlan, teljesen ellentétes a Jobbik álláspontjával. A vita hevében írt meggondolatlan bejegyzés helytelenségét ő maga is belátta.Ezzel nagyjából egy időben az a szolnoki Jobbik addigi elnökeként ténykedő Szotyori-Lázárt lefokozták alelnöknek. Azt viszont a pártnál tagadták, hogy a lefokozás összefüggésben lenne az üveggyöngyözéssel...

Igazoltnak érzi az üveggyöngyözést

Ilyen előzmények után érkezünk el január 12-éhez, amikor is Szotyori-Lázár Zoltán újabb Facebook-bejegyzésben vette védelmébe saját korábbi üveggyöngyözését – noha annak helytelenségét tavaly egyszer már maga is belátta. „Az üveggyöngy nem véd” című opuszában többek között a következőket írta:

PestiSracok facebook image

Tehát Mihai Tudose székelyeket akasztással fenyegető kirohanása Szotyori-Lázár szerint igazolja az ő korábbi üveggyöngyözős mondandójának lényegét. Amit Vona Gábor keresztfia ír, az több szempontból is butaság.

  1. Ennek mondandónak a lényegét ő egyszer már megbánta. Most viszont mentegeti.
  2. Annak a bejegyzésnek a lényege az volt, hogy Orbánék „üveggyöngyökért”, az állampolgársággal megvették az erdélyi magyarság szavazatát. A mostani viszont arról szól, hogy nem állampolgársággal, hanem területi autonómiával lehetne jobban védeni az erdélyi magyarokat. A két téma összehozása nagy kínlódásra utal: a szerző minden bizonnyal hónapok óta gyötrődött azon, mikor próbálhatja magáról levakarni az üveggyöngyös sztorit. Erre sikerült magát még jobban összekennie vele.
  3. Orbán Viktor itthon és külföldön is sokszor fölszólalt a külhoni magyarság autonómiájáért. Tavaly októberben például a Krónika erdélyi magyar napilapnak úgy nyilatkozott: az erdélyi magyaroknak sem módjuk, sem lehetőségük nincs arra, hogy föladják az autonómiatörekvést. Tavaly novemberben a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) fejezte ki örömét, amiért autonómia-ügyben nagy a konszenzus a magyarok között. Júliusban pedig a tusványosi nyári szabadegyetemen azt mondta: „Ismert a Fidesz véleménye az autonómiáról; ezt kiegészíteném a sajátommal, ami két mondat: Az autonómiát támogatom. Jobb híján.” A kormányfő hasonló, markáns nyilatkozatait hosszan lehetne sorolni.

Románia 2007-es EU-csatlakozásának megfúrása pedig mélységes proli gondolkodásmódra utal. Ha a Fidesz azt a 2006-os parlamenti szavazáskor (ellenzékben) nem szavazta volna meg, azzal a 2004. december 5-ei népszavazáshoz hasonló traumát okozott volna az erdélyi, partiumi magyaroknak. Abba pedig jobb nem belegondolni, milyen megtorlások érték volna kinti testvéreinket egy olyan, balkáni színvonalú, lincselésre mindig kapható (lásd: marosvásárhelyi pogrom, bányászjárások stb.) országban, amelynek miniszterelnöke bocsánatkérés és következmények nélkül (nem emiatt mondatták le) fenyegetheti meg akasztással a székely zászló kitűzőit. A felelős döntés az akkori ellenzék és az akkori kormánypártok részéről is az volt, hogy megszavazták Románia EU-csatlakozását. Még ha ezért cserébe Románia semmit sem adott, csak elvett.

Vezető kép: Facebook

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.