Az energiajogász szerint nem lenne jó megoldás a TikTok “egyszerű” betiltása, ugyanis a káros és gyermekekre veszélyes tartalomgyártók úgyis találnának maguknak más platformot a “munkásságuk” további terjesztésére. Tóth Máté a PestiSrácok.hu-nak ugyanakkor elmondta: egy átfogó, minden platformra kiterjedő nemzeti platformtörvény megoldás lehet arra, hogy jogvédelmi lehetőséget biztosítson a hazánk területére irányuló külföldi online szolgáltatások esetén.
Az energiajogász szerint a közösségi médiában zajló folyamatok ellenőrzésének esetében is a magyar fogyasztók szempontjából kell gondolkodni. Számukra ugyanis a kedvező megoldás a minden szolgáltatásra egyformán vonatkozó magyar platformtörvény, amelyik jogvédelmi lehetőséget biztosít a hazánk területére irányuló külföldi online szolgáltatások esetén.
Véleményem szerint bármennyire kézenfekvőnek tűnik is, mégsem a platformok erőteljes közjogi, közigazgatási szabályozása a helyes irány, hanem csak a legszükségesebb pontokon érdemes ilyen módon beavatkozni
– nyilatkozta lapunknak Tóth Máté, aki hozzátette: ez egyszerűen a tényleges lehetőségek felismerése. Az Európai Unió a négy szabadság elve alapján működik, ebbe beletartozik az egyik uniós tagállamból a másik területére nyújtott szolgáltatás szabadsága.
Emiatt Magyarországnak nagyon szűk mozgástere van akár a TikTok, akár másik online platform betiltására és szabályozására. Ezt tovább szűkítette az EU legújabb jogalkotásával, ez a Digital Services Act vagy rövidített nevén a DSA
– mondta. Tóth Máté azt sem zárja ki, hogy a TikTokot végül betiltják Magyarországon is, de ha így lesz, az egy közös EU-s döntés eredménye lesz, ahogy például tavaly a Russia Today-t is minden tagállamban betiltotta az EU egy központi bizottsági rendelettel.
Az USA már elindította hadjáratát a TikTok ellen
Az elmúlt hónapokban sokszor lehetett olvasni, hogy Amerika egyre ellenszenvesebbnek találja a TikTokot, olyannyira, hogy az USA szinte napról-napra egyre közelebb kerül ahhoz, hogy teljes egészében betiltsa ezt az appot az amerikai felhasználók eszközein. Az amerikai képviselőház republikánus többségű külügyi bizottsága ugyanis március elsején megszavazta azt a jogszabályt, amely lehetővé tenné Biden elnök számára, hogy országszerte, minden eszközön betiltsa a TikTokot.
Tóth Máté szerint a betiltás hatalmas üzleti lehetőség lenne a TikTok amerikai versenytársainak, a YouTube, a Facebook, az Instagram, a Twitter rövid idő alatt betölthetnék a TikTok szerepét az amerikai online piacon, ideértve a reklámbevételeket is. A jogász szerint a TikTok amerikai betiltása valójában egy protekcionista gazdasági lépés lenne, ami az amerikai Big Tech-cégeket hozná helyzetbe, és a legkevésbé sem azokat sérelmeket kívánná orvosolni, amelyeket itt Magyarországon tartunk aggályosnak.
Tóth Máté azt is elmondta, hogy ő ugyan nem ért egyet a konkrét tiltással, de elvi szinten helyesnek látja, hogy az amerikai kongresszus és a kormány dönthessenek egy platform betiltásáról vagy korlátozásáról, mert
a modern állami szuverenitás már elképzelhetetlen az online platformok feletti szuverenitás nélkül. Egy amerikai, aki szereti a hazáját nem akarhat mást, mint hogy Amerika az online térben is szuverén maradjon, ugyanez a szuverenitás számunkra, Magyarország számára is jár, ezt kell megvédenünk Brüsszeltől
– véli az energiajogász.
A Momentum ebben a kérdésben is az Európai Unióra bízná Magyarországot
Talán nem meglepő hír, hogy a Momentum egy európai szintű óriásplatform-szabályozást szeretne elérni, azonban sok esetben tapasztalhatta már Magyarország, hogy az EU ítélőképességével sokszor akadtak már gondok.
Fekete-Győr András,Pottyondy Edina, Soproni Tamás a Momentum Mozgalom jelmondattal meghirdetett demonstrációján a fővárosi Hősök terén 2017. május 1-jén, Magyarország uniós csatlakozásának tizenharmadik évfordulóján. 2017.05.01. Fotó: Horváth Péter Gyula
A lapunknak nyilatkozó jogász szerint a Momentum által vágyott irány nemcsak teljesen félrevezető, de kifejezetten káros. Félrevezető, mert nyitott kapukat dönget – az EU pontosan ezt csinálja – de káros is, mert nekünk magyaroknak aligha lesz vidám a végeredmény.
Évszázadunk 20-as éveiben mindinkább elképzelhetetlen a nemzeti szuverenitás nemzeti platformtörvény nélkül. A nemzeti oldal legsúlyosabb következményekkel bíró mulasztása lesz, ha nem alkotjuk meg a magyar nemzeti platformtörvényt még azelőtt, mielőtt az EU teljesen központi szabályozás alá vonná az online platformokat
– szögezte le Tóth Máté.
Már az őszi törvényalkotási program része is lehet a nemzeti platformtörvény
A platformtörvény az online platformok Magyarországra irányuló tevékenységének az átfogó, fogyasztó-központú, EU-kompatibilis szabályozása.
Teljesen elkötelezett vagyok mellette, és nagyon sok gyakorlati tapasztalat, visszajelzés erősít meg ebben. Szükségessége abból fakad, hogy elengedhetetlen az előbb említett bürokratikus akadályok mielőbbi törvényi felszámolása, továbbá az is, hogy a legnagyobb online platformok számára igenis legyen kötelező személyes ügyfélszolgálatot nyitni Magyarországon, ahogy elvárjuk a nagy energetikai szolgáltatóktól is ugyanezt
– mondta el Tóth Máté, hozzátéve, hogy megfoghatóvá kell tenni jogi értelemben is a nagy online platformszolgáltatók tevékenységét, méghozzá kifejezetten a magyar fogyasztók javára és számára, eljutva a gyors, hatékony tényleges jogorvoslatig is magyar bíróság előtt, sérelemdíjjal.
A jogász elmondta: szakmai körökben abban bíznak, hogy az őszi törvényalkotási program része lesz a nemzeti platformtörvény is, amelynek kettős fókusza lesz. Egyrészt, hogy Magyarország szuverenitása az online platformok által hazánk területére közvetített tartalom felett is érvényesüljön.
Például ha az EU-s jogalkotó vagy valamelyik nyugati ország a jövőben úgynevezett „emberi jogi”, tehát ideológiai, alapon legalizálná a gyermekpornográfiát, akkor ennek magyarországi tilalma csak akkor érvényesíthető, ha van nemzeti platformtörvényünk. Ettől nem függetlenül a másik fontos célja a platformtörvénynek a gyermekvédelem. A Miniszterelnök úr évértékelőjében kijelölte a stratégiai irányt, hogy nálunk kell lennie a legszigorúbb gyermekvédelmi törvénynek, amely megvédi a magyar gyermekeket a genderpropaganda őrületétől. A törvényalkotási munkában meg kell vizsgálni, hogy az online tartalomra most is kiterjedő gyermekvédelmi törvény hogyan szigorítható, ezáltal hogyan részesülhetnek még magasabb szintű védelemben a magyar gyermekek. Magyarország Alaptörvénye szerint a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést, ebbe nyilvánvalóan beletartozik az is, hogy a szülők engedélye nélkül az online platformok sem közvetíthetnek szexuális propagandát a gyerekeknek.
Nagy szükség is volna erre a törvényre, a kiskorúakra ugyanis számtalan veszély leselkedik továbbra is a közösségi médiában. Még mindig nézheti ugyanis bárki, ahogy transznemű prostituáltak élő videóban “dolgoznak” vagy ahogy pénzt kunyerálnak “ajándékok” címszó alatt a kiskorúaktól az ún. influenszerek.
Ezzel kapcsolatban Tóth Máté elmondta: ami a gyermekvédelmi törvényt sértő online reklámokat illeti, ezt a kérdést a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Főosztálya számára érdemes akár minden konkrét esetben is feltenni, mert országos szinten is ők az online szolgáltatások reklámfelügyeletére kormányrendeletben kijelölt fogyasztóvédelmi hatóság. Erre buzdítanék is mindenkit.
Hatósági mulasztásnak tartom, hogy miközben a gyermekvédelmi törvény sikeresen eltüntette az LMBTQ-propagandát közvetítő reklámokat a hagyományos médiából, az online platformokon ezek a reklámok még mindig elérhetőek. Éppen nemrég hozott fel egy LMBTQ-szervezetet népszerűsítő reklámot nekem az egyik online platform idővonalán, a kattintással lekérhető rekláminformációból megállapíthattam, hogy a célzás alapja a budapesti megtekintési lokációm volt, életkori korlátozás nélkül. Utóbbi egyértelműen sértette a gyermekvédelmi törvény által bevezetett reklámkorlátozást
– mondta el az energiajogász, aki hozzátette: úgy látja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mindent megtesz a gyermekvédelmi törvény érvényesítéséért, de ezt Hollandia és Írország médiahatóságai szabotálják megsértve saját jogi kötelezettségeiket.
A kormányhivatal fogyasztóvédelmi hatósága viszont közvetlen joghatósággal bír a külföldi online platformok felett, ezért arra nincs mentség, hogy a fogyasztóvédelem miért nem érvényesíti ugyanazzal az elszántsággal a gyermekvédelmi törvényt, ahogy azt a nemzeti médiahatóság teszi
– nyilatkozta lapunknak Tóth Máté.
A változásban tehát bízhatunk, azonban fontos leszögezni, hogy a gyermekeket legjobban a szülők és a szülői felügyelet tudja megvédeni legjobban ezektől a káros tartalmaktól. Ha egy szülő tájékozott és tudja mi folyik a közösségi médiában, akkor megfelelő kontrollt tud gyakorolni a kiskorú gyermeke internethasználata felett. Mi annyit tehetünk, hogyha ilyen káros, gyermekeket megrontó tartalommal találkozunk, akkor figyelmeztessük a szülőket, a felhasználókat és szóljunk az illetékes hatóságnak, végső esetben pedig akár feljelentést is tehetünk.
(Kiemelt kép: MTI/EPA/Hayoung Jeon)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS