erdőtelepítés
Újabb kormányzati lépés a magyar erdők fejlődéséért
A klímaváltozás elleni küzdelem kulcsa nemcsak a fásítás, hanem a meglévő erdőterületek megőrzése és minőségi fenntartása. Ennek egyik legfontosabb eszköze az örökerdő-gazdálkodás kiszélesítése. A folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási módszerek minél szélesebb körű alkalmazása érdekében május elsejétől hatályba lépnek a kormány és az Agrárminisztérium kapcsolódó új rendeletei – közölte a szaktárca csütörtökön az MTI-vel.
Az Agrárminisztérium újabb 7 milliárd forint támogatást biztosít erdők létesítésére
A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról döntött az Agrárminisztérium - közölte a tárca hétfőn az MTI-vel.
Kormányszóvivő: Magyarországon is nagyon fontos a klímavédelem
Nagyon fontos kérdés a klímavédelem Magyarországon is, sőt a téma sokkal fontosabb annál, minthogy politikai csatározások kereszttüzében legyen. A nyolcpontos klíma- és természetvédelmi akcióterv, amelyet a kormány elfogadott, tervszerű és sok feladattal járó csomag - emelte ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Az Agrárminisztérium támogatja az erdészeti facsemeték termelését
Az országos erdősítési és fásítási programok sikerének egyik feltétele, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű kiültethető facsemete álljon rendelkezésre az országban; ennek érdekében az agrártárca megújította a szaporítóanyag-termelésre vonatkozó rendeletet, és megkezdte a csemetekertek gépesítési, öntözésfejlesztési támogatási rendszerének kidolgozását – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkára az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács küldöttgyűlésén a szaktárca csütörtöki tájékoztatása szerint.
Klímahiszti helyett cselekvés – Újabb források Magyarország történelmének legnagyobb erdőtelepítési programjára (PS-VIDEÓ)
Miközben az ellenzéki politikusok és a sajtó tendenciózusan hazudják, hogy a kormány egyfajta fagyilkos politikát folytat, cinikus módon elhallgatják, hogy valójában Magyarország történetének legnagyobb fásítási programja zajlik, amelynek köszönhetően huszonötezer hektárral nő hazánk erdőborítottsága. Nagy István agrárminiszter szerdai sajtótájékoztatóján újabb jelentős lépésről számolt be, amikor bejelentette, hogy a szaktárca a támogatási rendszerek átszervezésével most a mezőgazdaságilag gyengén teljesítő területek erdősítését ösztönző programot indít. Mint Nagy István kiemelte, az erdőtelepítés Magyarország egyik válasza a klímaváltozásra.
Visszatelepíti felélt erdőit India és Afrika
Több, mint egymillió indiai ember huszonkétmillió fát ültetett pénteken az észak-indiai Uttar Pradesben a klímaváltozás ellen hirdetett kormányzati kampány keretében, amelynek célja élhetőbbé tenni az ország legnépesebb államát. Bivhas Randzsán, az indiai erdészeti hatóság szóvivője szerint mások mellett diákok, képviselők, kormányzati tisztségviselők is részt vettek a több tucatnyi – közöttük tizenhat gyümölcstermő – fafajhoz tartozó facsemeték elültetésében az utak, vasúti sínek mentén és erdős térségekben. Orosz és amerikai szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a felmelegedés elleni küzdelemben nem általános csodaszer az erdőtelepítés; Szibériában például épp az erdők egy részének a kiirtása lenne kívánatos, hogy újra a tundra vegye át a vezető szerepet, a fagyott talajban tartva ezzel például a hatalmas mennyiségű metánt, amely felszabadulva néhány év alatt végezhetne civilizációnkkal. A tudósok egykori őshonos állatokat telepítettek vissza a vadonba, amelyek lelegelik a felesleges erdőket; az eddigi eredmények a szakemberek feltevéseit igazolják.
Béres András Magyarország környezeti állapotáról: A levegőminőség továbbra is akut probléma
A levegőminőség kérdése, a szállópor koncentrációja továbbra is akut probléma Magyarországon - jelentette ki Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki a március végén megjelent Magyarország környezeti állapota - 2017 című kötet kapcsán nyilatkozott portálunknak. Ugyanakkor hozzátette: pozitív tendencia, hogy hazánk erdőállománya folyamatosan nő. Mint kifejtette: Trianon mindenképpen kedvezőtlenül hatott hazánk faállományának mértékére; 1921-ben ennek köszönhetően 11 százalékos volt az erdőborítottság, ehhez képest ez az arány mára 20 százalék feletti, és az Agrárminisztérium legújabb programjában a 27 százalékot célozta meg. Mint megjegyezte: a hazánkban is egyre jobban érezhető globális felmelegedés hatásainak enyhítése érdekében mindenképpen érdemes lenne a fatelepítési programhoz hasonló kezdeményezést a városokra is kiterjeszteni.
Közösségi erdőépítés – Indul a MyForest
Magyar civilek faültetéssel kívánják felvenni a harcot a klímaváltozással szemben. A MyForest – közösségi erdők elnevezésű projekt a faállomány növelésével szeretne tenni a globális felmelegedés ellen. A magyarországi erdők fenntartásához a magyar kormány is hozzájárul, a kabinet a tavasszal huszonkétmillió facsemete elültetését tűzte ki célul.
Nagy István: Nagyon nagy eredmény, hogy csak az idén tavasszal 42 millió facsemetét ültettek el
Nagyon nagy eredmény, hogy a magán- és az állami szektor összesen 42 millió facsemetét el tudott ültetni idén tavasszal, ami hatezer hektárnyi új erdőt jelent - mondta el portálunknak Nagy István Bugacon, ahol jelképesen lezárták a tavaszi telepítéseket. Az agrárminiszter úgy vélte: a jövőnk függ attól, hogy mennyi erdőt telepítünk. Portálunk érdeklődésére a méhpusztulással kapcsolatban ugyanakkor arról beszélt: a felelősnek tartott, neonikotinoid-tartalmú növényvédő szerek teljes mértékben ki vannak tiltva Magyarországról; az új kormány 2018-től egyetlen engedélyt sem adott ki a használatukra. Kiemelte továbbá, hogy április 30-án tervezik bejelenteni azt a nagyszabású intézkedés-csomagot, amely megoldást nyújthat a méhészek számára. Az agrárminiszter hozzátette: a szakszerű, nyomon követhető, tettenérhető vegyszerhasználat megvalósulása érdekében hamarosan bevezetik az elektronikus permetezési naplót, amelyet nem papír alapon, hanem valós időben, már a permetezéskor ki kell tölteni. Portálunknak Nagy István arról is beszélt: bűncselekmény, ha a vadászok kihasználják, hogy kigyulladt egy nádas vagy egy erdő aljnövényzete, és a tűzgyűrű szélén puskákkal várják a menekülő vadakat; úgy vélte, az ilyen eseteket a Vadászkamarának kellene kivizsgálnia.Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről.
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
