Az ukrajnai háború mellett egy másik fenyegető konfliktus árnyéka vetül a világra. Kína továbbra is saját területének tekinti Tajvant, amely az egész világgazdaság szempontjából kiemelten fontos terület. Korábban William Burns, a CIA igazgatója kijelentette, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök utasította Kína hadseregét, hogy “2027-re álljon készen egy sikeres invázió végrehajtására” Tajvanon. A sziget vezetői az ukrajnai háborút is elemezve megkezdték a felkészülést egy esetleges konfliktusra. De vajon milyen válasszal készül az Európai Unió? Az Egyesült Államok vonhat nukleáris védőhálót Tajvan fölé? Milyen hatással lenne a gazdaságra egy Kína-Tajvan háború? Egy biztos, háborút nyerni könnyű; de békét – azt már sokkal nehezebb.
Az ukrajnai orosz invázió egyéves évfordulóján Tajvanon, amelyet Kína a részének tekint (és amely katonai segítséget kap Washingtontól), sokan párhuzamot vontak aközött, hogy milyen két nagyhatalom árnyékában élni.
Olyanok vagyunk, mint két gyertya egy nagyon sötét szobában!
– fogalmazott Miao Poya tajvani politikus és aktivista, a Szociáldemokrata Párt tajpeji tanácsosa. Ma Tajvan 23 millió lakosú demokrácia, saját valutával és fegyveres erőkkel, de a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismeri el szuverén államként. Ez a megoldatlan ügy a bolygó egyik legveszélyesebb pontjává és két globális szuperhatalom közötti folyamatos küzdelem célpontjává tette. Washington hivatalosan soha nem határozta meg, hogy konfliktus esetén katonailag megvédi-e a szigetet és Peking pedig békés újraegyesítésre törekszik, de nem hajlandó kizárni a katonai erő alkalmazását “végső eszközként” a terület “bekebelezése érdekében.
Tajvan föld-föld rakétáinak hatótávolsága és feltételezett kínai célpontjai egy ellentámadás esetén:
A good map showing the range of #Taiwan‘s surface-to-surface missiles, and the locations of important targets in the #Chinese mainland.
Air launched missiles and anti ship missiles are not included. pic.twitter.com/v42tSGVens
— Indo-Pacific News – Geo-Politics & Military News (@IndoPac_Info) August 16, 2022
Véletlenül utazott Tajpejbe az amerikai házelnök?
Mint ismeretes, ez a viharos háromoldalú kapcsolat tavaly nyáron lángolt fel, amikor Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház akkori elnöke Tajvanra látogatott. Az utazás feldühítette a kínai kormányt, amely válaszul példátlan méretű hadgyakorlatokat rendezett a sziget körül. Pelosi utódja, Kevin McCarthy beleegyezett, hogy Tajpej helyett Kaliforniában találkozik Tajvan elnökével, Tsai Ing-wennel, hogy csillapítsa a kínai hatóságok haragját – számolt be a Financial Times.
A Pelosi látogatása körüli vitát követően Washington 10 milliárd dolláros katonai támogatást hagyott jóvá Tajpejnek, és nemrég úgy döntött, hogy növeli az amerikai katonai tanácsadók számát a szigeten – írja a The Wall Street Journal. Tajvan eközben négy hónapról egy évre emelte a kötelező katonai szolgálatot, és azt is fontolgatja, hogy növeli az Egyesült Államokba küldött katonák számát, akik az amerikai katonákkal együtt kerülnének kiképzésre.
A tajvani légierő pilótái a hszincsui légitámaszponton 2023. január 13-án, Caj Jing-ven tajvani elnök látogatása alatt. Fotó: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo
A szoros túloldaláról Peking aggodalommal figyeli a fejleményeket. A kínai kormány azzal vádolja Washingtont, hogy megpróbálja megváltoztatni a status quot a térségben, támogatja a szeparatista erőket, és megsérti az “Egy Kína politikát.” Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta Washingtont, hogy a “ma Ukrajna, holnap Tajvan” gondolatát támogatja, és “súlyos következményekre” figyelmeztetett, ha ugyanezen az úton halad tovább.
Tajpej tanult Kijev esetéből
Mindketten erős és agresszív szomszédokkal állunk szemben, akiknek területi igényeik vannak
– fogalmazott Peifen Hszie, a 2016 óta Tajvant kormányzó Demokratikus Progresszív Párt nemzetközi ügyekért felelős igazgatója. Peifen szerint az ukrajnai háborúból le lehet vonni a tanulságokat:
Nem akarunk háborút, de fel kell készülnünk a legrosszabb forgatókönyvre. Nem fogunk meghajolni egy autoriter rezsim visszaélései előtt.
Peifen Hszie, a Demokratikus Progresszív Párt nemzetközi ügyekért felelős igazgatója. Fotó: Twitter
A gyűlésen, ahol Peifen a beszédét tartotta, felszólalt Jurij Poita ukrán elemző, Kína és a posztszovjet térségben gyakorolt befolyásának szakértője is. Poita elmondta, hogy találkozókon vett részt tajvani katonai parancsnokokkal, akik érdeklődést mutattak, az Ukrajna által összeállított védelmi rendszerek és a nyugatról szállított légvédelmi rakéták és páncéltörő fegyverek iránt. A szakértő hozzátette,
Tajvant az érdekli, hogyan lehet emelni és fenntartani a fegyveres erők morálját, ami Ukrajna egyik előnye. Meg akarják érteni, hogy az ukrán fegyveres erők miért nem adják fel, miért harcolnak olyan ádázul a harctéren.
2027-ben várható a kínai támadás?
Joseph Wu Tajvan külügyminiszter az LBC műsorában korábban arról beszélt:
Nagyon komolyan vesszük a kínai katonai fenyegetést… Azt hiszem, 2027 az az év, amikor komolyan kell vennünk a dolgot.
Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy Hszi Csin-ping, Kína vezetője utasította az ország hadseregét, hogy 2027-re álljon készen Tajvan annektálására. Yun Sun, a Stimson Center, egy amerikai kutatóintézet Kína-programjának igazgatója úgy fogalmazott:
a kínai hatóságok soha nem tűztek ki nyilvánosan 2027-es célt. Nem hiszem, hogy Hszi 2027-ben tervezi Tajvan lerohanását, hacsak Tajvan addig nem nyilvánítja ki függetlenségét.
Wu analógiát vont Kína és Oroszország között, mondván, hogy a világ a múltban nem vette komolyan Oroszország agresszív magatartását.
Nem akadályoztuk meg Oroszországot abban, hogy elfoglalja a Krímet. Az oroszok pedig felbátorodtak, hogy háborút indítsanak Ukrajna ellen. Nem akadályoztuk meg Kínát abban, hogy nemzetbiztonsági törvényt vezessen be Hongkongban. És az emberek azt kérdezték: Tajvan lesz a következő? Most Tajvan érzi ezt a nyomást.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság – és a világ többi része – jelentős mértékben függ a Tajvanon gyártott félvezetőktől, ahol a legfejlettebb számítógépes chipek több mint 90%-át gyártják.
Ha az ellátási láncban vagy a szállítási útvonalakban bármilyen zavar keletkezik, az szerintem komoly hatással lesz a világ többi részére
-emelte ki a tárcavezető.
Taiwan’s chip exports to China plummeted by 31.3% year-on-year in February
According to data from Taiwan’s Ministry of Finance, Taiwan’s IC chip exports to mainland China and Hong Kong fell by 31.3% in February from the same period last year. This was the fourth straight monthly… pic.twitter.com/Uzhu7SW6T1
— Spotlight on China (@spotlightoncn) March 23, 2023
A brit külügyminiszter a korábban arra figyelmeztetett, hogy Kína-Tajvan háború tönkretenné a világkereskedelmet és katasztrofális csapást mérne a világgazdaságra. James Cleverly a Nagy-Britannia és Peking kapcsolatairól szóló beszédében azt mondta, hogy “egyetlen ország sem tudná megvédeni magát egy tajvani háború következményeitől.”
Egy kínai támadás esetén elég fegyvert kaphatna Tajvan?
Egy tajvani konfliktus nagyban különbözne az ukrajnai inváziótól, a szakértők azt is elismerik, hogy mindkét esetben sok azonos fegyverrendszerre van szükség. De Tajvant sokkal nehezebb lesz ellátni, mint Ukrajnát. Az ukrajnai háború miatt az országok pótlási kapacitásai a végletekig ki vannak merülve. A felszerelések előzetes elhelyezése problematikus, amikor az Egyesült Államok és európai szövetségesei “gyengeségekkel rendelkeznek mind a készleteink, mind a termelési kapacitásunk tekintetében” – ismerte el Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója.
Taiwan army is getting ready for China pic.twitter.com/R0UKnvQH95
— Russian Market (@runews) July 30, 2022
Drága mulatság a fegyverkezés és igen hosszadalmas. A kormányoknak növelniük kell a katonai költségvetést, hogy reagálni tudjanak az új fenyegetésekre, de a védelmi ipari bázist az egész világon bővíteni kell, különben ezek a növekvő költségvetések elköltetlenek maradnak. Például az AUKUS-projekt, az Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti háromoldalú biztonsági paktummal kapcsolatos egyik legnagyobb gondot a tengeralattjárók megépítése jelenti. A hajógyárak már most is teljes kapacitással működnek, van egy kis lemaradás, ezek a tengeralattjárók nélkül is.
?? Deal done ????
Our new AUKUS submarine deal is a boost for British jobs and global security. pic.twitter.com/N081r0Bg7p
— Conservatives (@Conservatives) March 13, 2023
Még a rekordot döntő 824 milliárd dolláros védelmi költségvetés mellett is elismerik az amerikai védelmi tisztviselők, hogy az egész hadiipari infrastruktúrában “korlátozott alkatrész- vagy munkaerő-problémák” vannak. A kormányok sietnek az új szerződések aláírásával és a kapacitásbővítéssel, de mindkettőhöz idő kell. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy két és fél évbe is beletelhet, mire egyes új megrendeléseket leszállítanak.
Az USA nukleáris védőernyőt vonhat a sziget köré?
Tajvani politikusok szerint védelmi szakértők felvetettek egy javaslatot, hogy Tajvant az USA vonja a “nukleáris ernyője” alá – közölte az EurAsian Times. Ez azonban nem azt jelenti, hogy atomfegyvereket helyeznének el a szigeten, hanem arra, hogy az USA nukleáris választ adjon, ha a szigetet támadás éri – feltehetően Kína részéről. Tajvan külügyminiszterét, Joseph Wu-t idézte a Taipei Times. A tárcavezető szerint:
Tajpej és Washington tárgyalásokat folytat az ügyben
Az Egyesült Államok részéről sem érkezett hivatalos válasz a tajvani nyilatkozatra, ami arra utal, hogy Washington maga nem mérlegeli ezt a lehetőséget, és valószínűleg lebeszélne minden ilyen hivatalos tervről. Su Tzu-yun vezető védelmi szakértőt, aki kifejtette, hogy Tajvan nemzetbiztonsági doktrínája kifejezetten tiltja a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek kifejlesztését “annak ellenére, hogy fennáll a veszélye annak, hogy ilyen fegyvereket használnak ellene”. Su hozzátette,
a szövetségesek nukleáris ernyőjének kiterjesztése Tajvan fölé jelentősen javítaná Tajvan biztonságát
Stinger anti-aircraft missiles have arrived in Taiwan.#USA #China #Taiwan #WeaponsForTaiwan
Video from @taiwanplusnews pic.twitter.com/rwsHOHKIjD
— Taiwan News (@TaiwanNews24_7) May 27, 2023
Úgy tűnik, hogy a provokatív nyilatkozat is inkább kommunikációs trükk, mintsem konkrét katonai döntés. Ugyanis eddig soha nem volt példa arra, hogy Kína nukleáris támadással fenyegetőzött volna Tajvan, India vagy az Egyesült Államok ellen. Kína hivatalosan a “békés újraegyesítést” propagálja, de nem zárja ki a katonai erőt bevetését sem, ha úgy látja, hogy erre forgatókönyvre bárki tartós és visszafordíthatatlan fenyegetést jelent.
China’s new high-tech missile test#China #ChinaUS pic.twitter.com/sTJ3naDP9y
— Andrew Kane (@Andrewkanee) August 26, 2021
A békés újraegyesítésre fenyegetést jelenthetnek az olyan, Tajvan függetlenségét kinyilvánító entitások, mint például az USA vagy bármely más jelentős ország, melyek ezzel megsértenék az Egy Kína elvét (azáltal, hogy Tajvant önálló nemzetnek vagy a kínai nemzet képviselőjének ismerik el, vagy a sziget olyan fegyvereket kapna, melyekkel tartósan biztosíthatnák a függetlenségüket, pl. a repülőgép-hordozókat és nukleáris tölteteket hordozó rakétákat). Joseph Wu felvetésével kapcsolatban sem az amerikai külügyminisztérium, sem a védelmi minisztérium, sem a Fehér Ház nem adott nyilatkozatot vagy reakciót, ami arra utal, hogy
az USA nem fogja Tajvant nukleáris fegyverekkel megvédeni.
Korábban az USA azzal vádolta Kínát, hogy bővíti és modernizálja nukleáris arzenálját, és ennek alátámasztására rendszeresen műholdképek jelentetnek meg a sajtóban az új, földalatti nukleáris indító silókról. A hivatalos jelentések szerint Kína robbanófejkészlete mérsékelt, 300 és 400 között mozog.
Milyen válaszokat adna a nyugat Tajvan lerohanására?
A mikrochipek az elmúlt években egyre inkább politikai kérdéssé váltak, mivel a legfejlettebb technológiák, a gazdasági fejlődés és a katonai dominancia szempontjából kulcsfontosságúnak tartják. Tajvan a fejlett chipgyártás központja. Félő, hogy ha Kína önellátóvá válik a félvezetők terén, az megkönnyítheti számára a sziget megszállását. Az Egyesült Államok és Európa több tízmilliárdot fektet be a fejlett, hazai félvezetőgyártás létrehozásába, hogy megpróbálja biztosítani az ellátást.
A nyugati kormányok valószínűleg szankciókkal válaszolnának egy kínai invázióra, megszakítva legalább néhány kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatot, ahogyan Oroszországgal is tették. Más szóval az EU lehetőségei kimerülnek a következőkben: részvétel az exportellenőrzésben, a kereskedelmi és pénzügyi szankciókban, valamint a befektetési tilalmakban.
China: Fujian aircraft carrier systems has been put into milestone test
The Vessel is expected to have a major presence in the Taiwan Strait.
– China Navy Could Have 5 Aircraft Carriers, 10 Ballistic Missile Subs by 2030 – CSBA
Full Report; https://t.co/zJaLgwFgmT pic.twitter.com/qQlgRBS1qY— @KassMedefer (@KMedefer) September 25, 2022
A katonai fronton Európa hiánypótló képességeket biztosítana. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Hollandia segíthetne a kiberhadviselésben, segíthetne Tajvannak megvédeni a saját rendszereit, és azonosíthatná a kínai rendszerek gyenge pontjait. Felderítő műholdakkal és más hírszerzési eszközökkel járulhatnának hozzá a koalíciós erőfeszítésekhez; feltölthetnék az amerikai lőszerkészleteket; és esetleg nagy hatótávolságú csapásmérő képességeket, például tengerről indítható cirkálórakétákat kínálhatnának fel Tajvannak.
Az EU tagállamainak hadihajókat kellene telepíteniük a Tajvani-szorosban való járőrözésre, hogy elrettentse Pekinget a katonai agressziótól
– jelentette ki még áprilisban Josep Borrell, a blokk külpolitikai vezetője. A Le Journal du Dimanche című lapban megjelent cikkében Borrell szemére vetette Emmanuel Macron francia elnök Tajvannal kapcsolatos távolságtartását, amelyet a POLITICO-nak adott, április elején megjelent interjújában közölt. Borrell a francia kiadványban úgy érvelt, hogy “Európának valójában nagyon is jelen kell lennie ebben a [Tajvan] kérdésben, amely gazdasági, kereskedelmi és technológiai szempontból egyaránt érint minket”. Borrell így folytatta:
ezért felszólítom az európai haditengerészeteket, hogy járőrözzenek a Tajvani-szorosban, hogy ezzel is jelezzék Európa elkötelezettségét a hajózás szabadsága mellett ezen az rendkívül fontos területen.
Míg a szankciók inflációhoz vezettek, a világ műhelyéből származó import leállítása nemcsak további áremelkedéshez, hanem globális hiányhoz is vezethet. Feltételezhetően a kínai kormány is szankciókkal válaszolna, amely még inkább súlyosbítaná a világgazdaság helyzetét. Mark Williams, a Capital Economics tanácsadó cég vezető ázsiai közgazdásza szerint:
A Kína és Tajvan közötti háború olyan sokkot okozna a világgazdaságnak, amely nagyobb lenne, mint bármi, amit a modern időkben láttunk.
Forrás: Financial Times, EurAsian Times, CNN, El Pais, Guardian, Japan Times, Taipei Times, Telegraph;
Kiemelt kép: Twitter/OSINTdefender
Amarma
2023-06-14 at 06:27
KÍNA a következő akiket provokálni és háborúba kényszeríteni akar a deep states vezetésével u.s.a.
ÉS MI EZT IS TÉTLENÜL NÉZZÜK!!!!
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE KEBEBELEZNEK BE ÉS PUSZTÍTANAK EL MINDENT..
F O R G A T Ó K Ö N Y V
S Z E R I N T
DörrögZuldán
2023-05-28 at 19:56
A demokratikus lét mellékhatásai Kína javára hatnak, a nyílt társadalom propagálói tehát kínai ügynökök(?).
László54
2023-05-28 at 15:26
Olvasva a hozzászólásokat ill.figyelve a történéseket véleményem szerint Kína valószínűleg a békés egyesítés híve.Mivel gondoljunk bele egy nép azonos nyelv(valószínűleg kivárják a megfelelő pillanatot)némi Kínai titkosszolgálati segítséggel Kína barát politikai erők kerülnek hatalomra és elindulhat az akció,természetesen ez magánvélemény !! Tudom más történelmi viszonyok,de gondolta volna bárki hogy Németország egyesülni fog?!
Girolámo
2023-05-28 at 15:07
Az orosz-kínai viszony a lehető legjobb.
Ez azt jelenti,hogy a 3 pillér közt lehetnek feszültségek,de más nem.
Mire gondoljon Kína?
Arra,hogy Tajvanra, Kínára veszélyes fegyvert csempészhet be az USA?
Ennyire nem hülye Tajvan.
Az USA,a jelenlegi helyzetben a tengereken feltartóztatni a kínai kereskedelmi hajókat nem tudja.
Azt mondják,ha manapság elsodródnál a tengeren,arra van a legnagyobb esélyed,hogy megment egy kínai kereskedelmi hajó.
Én nem hiszem,hogy szokványos eszközökkel a világnak valóban preferáló részét vissza lehetne vetni annyira,hogy azon a másik félnek a saját válságát megoldó haszna keletkezhetne.
moliere
2023-05-28 at 12:54
halacska
A ‘visszatér’ ige használata a szeretet esetében nem indokolható. Sosem éltük bele magunkat túlságosan, ill. aki ezt tette, az veszített. Általában. A gyűlölet-orientált emberek egyben az érdekeik hatékonyabb képviselői is. Ez által nagyobb eséllyel érték meg a génjeik továbbadásának idejét, majd nagyobb hatékonysággal segítették utódaikat.
Lehet érvelni a szeretet mellett, kell is, de ne csukjuk be a szemünket a világ gonoszsága (valósága) előtt! Szeretetpártiként is minimum körmönfont kurvának kell lenni, hogy a “vadászok törzse” ne vadásszon le.
Bukohill
2023-05-28 at 12:52
“A Financial Times beszámolója szerint Peking e hónap elején közölte Washingtonnal, hogy “kevés az esély” arra, hogy Li leüljön Austinnal tárgyalni Szingapúrban, mivel a kínai védelmi vezető ellen szankciókat vezettek be az orosz fejlett fegyverek vásárlásában való állítólagos részvétele miatt. Ratner azonban azt állította, hogy ezek a korlátozások semmiképpen sem akadályozzák meg Li-t abban, hogy tárgyalásokat folytasson amerikai kollégájával.”
https://oroszhirek.hu/pentagon-a-kinai-hadsereg-nem-reagal-vagy-elutasitja-a-kapcsolatfelvetelt/
Mi olyan jó fejek vagyunk, ezért nem is értjük, hogy miért nem akar szóba állni velünk, hiszen csak a szabad mozgását korlátozzuk?
Ugye, hogy így kell ezt csinálni?
halacska
2023-05-28 at 11:54
Mit szólna a világ, ha visszatérnénk a legjobb humán-technológiára: a szeretetre?
moliere
2023-05-28 at 11:53
Egy dologba gondoljunk bele! Mivel végső soron senkinek sem álmai netovábbja olyan világban élni, mint amilyen Oroszország vagy Kína, és helyette még egy Románia, Szerbia vagy Magyarország életfelfogása, USA, Ausztria, Hollandia stb. életminősége sokkal vonzóbb (feltéve, hogy fenntarthatónak is tűnik…), meggyőződésem,
hogy ha a Nyugat, az USA vezetésével mindazt a politikát folytatná oroszok, kínaiak, arabok, irániak ellen, amit folytat, DE MINDEZT A NORMALITÁS NEVÉBEN, amely normalitás nem tartalmazza
– a gender baromságokat
– a média polkorrekt diktatúráját
– a techcégek gátlástalan agymosását és cenzúráját
– a pénzügyi rendszer és a média összefonódását és george szarosh le lenne takarítva
– a faji kérdés le lenne fagyasztva mondjuk az 1970-es szinten, a néger örüljön és pont,
– a buzik diszkréten és titokban szopnák egymást és szégyellenék, hogy buzik és pont,
– a keresztény, kiemelten a katolikus egyház ellen zajló megsemmisítő háború le lenne tiltva, sőt, ki lenne mondva, hogy azért az oktatásban a keresztény szellemiségnek kötelezően tere van
– a bevándorlás ESETLEG szelektíven és kislángra kapcsolva működhetne, de inkább sehogy
– család és munka alapú mintákat közvetítene az állam és a média
– a túl nagy hatalmú cégek szét lennének kapva, mint pl. EXXON/MOBIL, BlackRock, Google
– hagynák virágozni és nem amerikanizálnák a világ nyugati felét (meg a többit).
Ha ez mind így menne, hogy Amerika TÉNYLEG a szabad világ vezetője lenne, de tényleg a SZABAD világé, akkor szerintem a Tűzföldtől Kamcsatkáig mindenki belé helyezné reményét, és örömmel venné a “világ közvéleményének” tényleg a többsége, ha az olyan (valahol tényleg) elbaszott birodalmakat, mint Kína és akár Oroszország minimum visszaszorítanák a KNDK szintű elszigeteltségbe, és gazdasági vegetálásba.
DE MA OLYAN VILÁGBAN ÉLÜNK, OLYAN NYUGATOT ISMERÜNK, AMELY ISMERETÉBEN EGY OROSZORSZÁG A FEHÉR EMBER UTOLSÓ REMÉNYSÉGE, A KÍNAI KOMMUNISTA DIKTATÚRA PEDIG EGY REMÉNYSUGÁR AZ ELNÁCISODOTT LIBSI VILÁG-VÉLEMÉNYTERROR CSIZMÁI ALATT.
moliere
2023-05-28 at 11:35
Néha megkérdezik tőlem, hogy lehet-e ebből világháború, nukleáris holokauszt.
Azt mondom rá, hogy nincs kizárva, a következők miatt. Oroszország kinyilvánította, hogy nem kezdeményez nukleáris konfliktust, ez náluk doktrína, de az is, hogy “Oroszországot nem érdekli egy Oroszország nélküli világ” fennmaradása. Ez majdnem egyértelmű. Az Oroszország nélküli világ szerintem az ő szemükben az is, ha lesz egy olyan Oroszország, amely hasonlít a mai ukrajnára, vagy a Jelcin-korabeli Oroszországra. Azaz minden szabad préda, nincs gazdasági akció idegen banki hatalom akarata nélkül, földön vízen levegőben a Nyugat az úr, az orosz szellemi javak és zsenik mennek nyugatra, a maradék meg liberális kánaánban lehet kurva és strici, testőr zsoldos sofőr a gengszterek világában, ahol minél közelebb vagy a csúcshoz, annál több az izraeli kettős állampolgár.
.
Sokkal érdekesebb és tisztázatlanabb kérdés, hogy mi van akkor, ha ez fel sem merül, mert például az “eurázsiai tömb” kiegészülve olyanokkal, mint Irán, Brazília, Dél-Afrika, India, arab világ, látva a nyugatiak hajthatatlan háborúpártiságát (“a világ közvéleményének nem érdeke a háború leállítása a mostani állapotban” – nyugati válasz Kínának…), ezért úgy döntenek, hogy úgy lehet a leggyorsabban leállítani a háborút, ha Oroszország felszámolja a náci államot, azaz megtolják fegyverrel, sőt, emberrel.
A világ közvéleménye (amely persze nem ugyanaz a fenti nyugati meghatározással 🙂 ) 90%-ban üdvözölné ezt a zelenszkij nélküli világot, és az amerikának nem tetsző végkifejletet. Mi lenne ebből? Gyorsulna a már zajló folyamat, amely egy eurázsiai erőközpontot hozna létre, gyenge Nyugat-Európával, háttérbe szoruló Amerikával.
És itt a nagy kérdés: az amerikaiakat érdekli-e egy USA nélküli világ? Mert gyanítom, hogy minden olyan világ az amerikaiak szemében, amelyben nem az USA a világ első számú hatalma, a “szabad világ” izéje, a winner a loserek között, fáklya a barbár sötétségben, a demokrácia és szabadság szószólója, védelmezője, tűzzel-vassal terjesztője, ahol 500 ezer gyerek halála “nem túl nagy ár” a cél érdekében, az a világ vajon nem egy “Amerika nélküli világ-e” az amerikaiak szemében? És vajon egy ilyen Amerika nélküli világ érdekli-e Amerikát, vagy a szokásos 59%-os többség ilyenkor bejelöli azt a választ, hogy “NUKE ‘EM ALL!”
Annak tükrében, hogy a high school filmek seggfej antagonistái, a csajozógép, izomagyú quarterbeck mennyire tud veszíteni, rossz érzésem van.
Schenkhyalfonz
2023-05-28 at 11:00
A hadiipar prosperálása elsődleges fontosságú gazdasági szempontból egyes országoknak, meg a dollár alapú elszámolásnak. Ehhez ásványi erőforrások szükségesek, ezek viszont korlátozottan állnak rendelkezésre. Képzett munkaerő van, de főleg középkorúak.
Csak ugyebár ezt teszik az oroszok is manapság, kényszerből és a kínaiak is, mert telik rá, meg mindkettőnek megvannak az ásványkincsei, helyben vagy a “barátivá” tett államokban. Személyi erőforrásokban kb. ugyanolyan xarul állnak, mint a nyugatiak, de legalább a társadalmuk hajlamos tudomásul venni az irányítottságot.
Win-win szitu, Indiának.
Alcapi
2023-05-28 at 10:45
Nem is értem, hogy Kína miért is nem alkalmazza a jól bevált amerikai receptet, miszerint ki kell robbantani a kiszemelt országban egy jó kis polgárháborús helyzetet, majd egy kínabarát kormányt hatalomra juttatni, és már is szabad a vásár!
Nahát
2023-05-28 at 10:45
Betojt az USA, mert Ukrajnával párhuzamosan érik nekik a háború Tajvan és Koszovó miatt, és egyszerre ennyi háborút már nem lesznek képesek “szponzorálni”. Ezért ítélték el most Koszovó magatartását.
Baxi
2023-05-28 at 10:34
Kína helyében már csatolnám is vissza Tajvant mert most vagy soha. Az amcsik de Európa sem szankcionálhatják Kínát mert azzal tökön szúrják magukat, gyakorlatilag minden ott készül. Ezen kívűl még egy háború a legatyásodott USA köccsgévetésnek is betenné a kaput.
gyurcsányiviktor
2023-05-28 at 10:03
A sarokba szorított fenevadak ész nélkül harcolnak az utolsó csepp vérig, főleg, ha az nem a saját vérük.
Itt azt gondolom, nincs különbség a jenki és a ruszki között.
Mivel ezek ketten a két legnagyobb nukleáris hatalom, így az összecsapásuk nem sok jót ígér az emberiség normálisabb része számára.
Itt a sárgák, csak szemlélődő fél egyenlőre, próbálja eljátszani a mérleg mutatójának szerepét.
Amúgy – korábbi véleményem csak megerősödni látom -, a hohol háború és a potenciális tajvani háború csak akkor lesz beszüntethető és/vagy elkerülhető, amennyiben megérkeznek az első fotók és videók, az elpusztított, földig rombolt jenki falvakról, városokról.
A veszett kutya nem tanul másból, mint egy hatásos ólommérgezésből.
Ésszerűséget várni attól, gyarló remény.
Ugyanaz vonatkozik az összes bábjaikra európa- és világszerte.
Természetesen a kiiktatásáig, megfertőz, vagy elpusztít bárkit, aki ellene tesz.
Ungarn über alles !
2023-05-28 at 09:51
eccer végre már a világ normálisabb 4/5-e felpörkölhetné a jenkik koszfészkét ! legalább is a keleti partjukat, úgy termonukleárisan – ahogy illik !
Esti Kornél
2023-05-28 at 09:40
Biden’s historic geopolitical mistake (Biden TÖRTÉNELMI geopolitikai hibája):
https://www.youtube.com/watch?v=2q072qE5WNY&t=182s
Ákos nembéli Ernye
2023-05-28 at 08:28
Álmodik a nyugati buborékban a nyomor. Megszoktuk a Nyugat uralmát és ezért nem látjuk azt ami már teljesen nyilvánvaló, hogy rogyadozik, míg Eurázsia jön föl, mint a talajvíz, ellenállhatatlanul.
gyozo2018
2023-05-28 at 08:22
Ákos nembéli Ernye
2023-05-28 at 08:10
.
Felaknásították az egész világot, és páholyból nézik,
ahogy kinyírják egymást.
Néha besegítenek közvetve, ahogy most is éppen Európával
finanszíroztatják az oroszok elleni saját háborújukat.
A front egyelőre a Határvidéken van, Oroszország és Közép-Európa között.
Locksmith
2023-05-28 at 08:19
Az usa a demokrácia hazug álruhájába bújva mindig saját érdekei szerint cselekszik:
– Koszovó esetében az elszakadni vágyó albán kisebbség mellé állt és az anyaországot (Szerbia) ütötte. “Demokrácia! Függetlenedni akarnak! Segíteni kell őket, mert ez a demokrácia.” De mi köze volt hozzá az usának? Egy darab amerikai se él ott.
– Donbasz esetében az elszakadni vágyó orosz kisebbséget üti és az anyaország (Ukrajna) mellé állt. Pedig itt is csak függetlenedni akartak. “Demokrácia …!” Az oroszok segítenek a sajátjaiknak, mert a sajátjaikat mindig megvédik. És a donbaszban élők 85%-a orosz. De mi köze hozzá az usának? Egy fél darab amerikai se él ott.
– Tajvan következik. Tajvan deklaráltan Kína része. Csaknem minden lakója kínai. ” Demokrácia! Függetlenedni akarnak! Segíteni kell őket, mert ez a demokrácia.”- hallható a régi lemez megint. De mi köze hozzá az usának? Egy negyed állampolgáruk se él ott.
A mi köze hozzá kérdésre a válasz mindhárom esetben- SEMMI! A haszon a mozgató rugó! A demokrácia a fedősztori. A pofátlanság meg a végtermék.
UFF
Netta
2023-05-28 at 08:14
Esti Kornél
.
2023-05-28 at 07:52
Kínát gyengíteni kell, mert az oroszokkal szövetkezik.
Szerbiát gyengíteni kell, mert a magyarokkal szövetkezik.
Koszovó beélesített bomba.
Baktria
2023-05-28 at 08:14
A világnak tele van a töke a hazug, romlott és erőszakos gender Nyugattal. Eurázsia évszázadai következnek és ez nekünk magyaroknak rendkívül kedvező, mivel nem vagyunk nyugati nép, mi eurázsiai nép vagyunk és ezt ők is tudják és megbecsülik, jobban mint mi.
Netta
2023-05-28 at 08:11
Aztán Hongkong?
Ákos nembéli Ernye
2023-05-28 at 08:10
Az egész nevetséges. A Nyugatnak világuralmának vége és ezt már ők is tudják.
hufi
2023-05-28 at 07:53
Akárki akármit is mond, Kínának most jött el az ideje Tajvan visszacsatolására.
Mivel tudjuk, hogy a legdemokratikusabb USA-nak a világon mindenhol ott vannak a támaszpontjai, és elfoglalt U-Krajina mindenáron való támogatásában, Kínának most kell lépnie, mielőtt Tajvant Japánnal karöltve faltörő kosként alkalmazná, Kína ellen.
De még az is lehet, hogy a nagy USA pénzügyileg összeomlik, és konyec filma, vége az előadásnak!
Esti Kornél
2023-05-28 at 07:52
Még az oroszokkal sem bírnak, mit akarnak Kínával? Az Ész-kultusza okán hihetetlenül öncélú, erkölcstelen és telhetetlen szivárvány Nyugat egyre ostobábban önpusztító is. Mindenesetre összeomlani nem fognak, mert az Kínának sem érdeke, így nem engedi. A “nem létező” nyugati Mélyállam kénytelen lesz tárgyalni és lenyelni a békát, hogy a beteges Falanszter világuralmat (“földi Paradicsomot”) pár száz évre újfent el kell halasztani, a “sziszifuszi kő” mint már annyiszor (Babilon; Perzsa Birodalom; Róma), most is visszagurult a hegy aljára. Ismét elölről kell kezdeni a sz@rkeverést.
Bàstya elvtàrs
2023-05-28 at 07:49
1.A nyugatnak màr most sincs katonai ereje se pénze.
2. Ha megfigyeljük, szinte Minden ùj katonai, hadàszati szerzödés az amerikai cégekkel történik, Europa nem nagyon jut szohoz.
3. A nyugati (soros) média az, aki heccel, uszit,pànikot csinàl.
A soros birodalom totàlis létrejöttéhez (ugy néz ki) egy uj vilàghàboru elementàris és nélkülözhetetlen, hiszen csak igy tudnànak egy uj, globàlis, ultradiktatorikus vilàgrendet létrehozni.
márko
2023-05-28 at 07:35
KATONAI BEAVATKOZÁS Tajvanban ez nagy média téma ( el kell ismerni hogy média téma ),
.ÉS hosszan lehet taglalni ÉS vitázni a múltbeli politikai nyilatkozatokon, katonai elméleten …
.ÉS hosszan lehet elemezni KI hogyan szeretne KATONAILAG MEGOLDANI Tajvan témát
/
( gondolom én : HOGY a Kína államelnök kimérten , nagyon kimérten, NEM GONDOL KATONAILAG beavatkozni
MERT már most lehet látni , HOGY :
.1) az USÁ-tol el kell venni a GAZDASÁGI ÉS TECHNOLÓGIAI ELŐNYÖKET – különösen ELEKTRONIKAI technológiát
.2) az USA fedezetlen dollár ezer milliárdokat félre lehetne tenni mellőzve ennek a fedezetlen pénznek a gazdasági használatát
.3) az USÁ-t GAZDASÁGILAG MEG KELL fékezni és megfosztani az olcsó üzemanyagtól , olcsó nyersanyagtól
/
.4) az USA NE LEGYEN HEGEMÓN , ne legyen DEMOKRÁCIA tulajdonosa, mindenféle technológia ura….
Antónia
2023-05-28 at 07:05
Pusztítás nélkül az USA meghal.
Mások leigázása, meggyalázása, kifosztása, népírtások százai tették naggyá Amerikát. Ez maga az “amerikai álom”. Az amerikai szovjet.
Ezt soha nem tudják abbahagyni, mert jól tudják, hogy azzal végük is lesz.