A BKK e-jegyberuházás nem dőlt be és nem érte milliárdos kár a Fővárosi Önkormányzatot. Az ellenzéki kommunikációs dömpinget egyelőre a sűrű köd tartja, semmi más. Azt azonban nem engedhettük meg, hogy az ügyből végtelenített performance-ot kerekítsen az ellenzék, ezért a jegyrendszerrel kapcsolatban Bagdy Gábor helyettesemmel együtt feljelentést tettünk. Vizsgálja ki az egészet az illetékes hatóság, addig pedig nem érdemes folytatásos regényeket írni – mondta Tarlós István, Budapest főpolgármestere a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban. Azt is elárulta, Dabóczi Kálmán vezérigazgatónak azért kell távoznia, mert bizonytalankodott, ahelyett, hogy határozott döntést hozott volna. Tarlós István eddig nem hallott részleteket osztott meg arról is, hogyan győzte meg őt Orbán Viktor, hogy ismét elvállalja a főpolgármester-jelölti tisztet. “Júliusban még biztos voltam benne, hogy nem indulok, majd a miniszterelnök felkérésére megfogalmaztam egy tucatnyi feltételt, amelyek hiányában nem vagyok képes vállalni a megbízást. Ezek között volt a közfejlesztések tanácsa, a közvetlen főpolgármester-választás megőrzése és még egy sor téma, amiről azt gondoltam, hogy a felét sem fogják teljesíteni, hiszen korábban süket fülekre találtak ezek a kéréseim. Én lepődtem meg a legjobban, amikor Orbán Viktor gyakorlatilag minden pontomat teljesítette. Innentől már a támogató politikai közösség egésze cserbenhagyásának számított volna az elutasítás” – mondta. Tarlós István a fővárosi ellenzék lelkiállapotáról így beszélt: “Csak leváltani akarnak, de hogy miért is, az nem világos. Akarják a hatalmat, a befolyást, cserében legfeljebb sétálgatást ígérnek a budapestieknek.”
STEFKA ISTVÁN – HUTH GERGELY – PestiSrácok.hu
Inkább a papír alapú vagy inkább az internetes előválasztás híve?
Értem a kérdésben rejlő csintalan cinizmust, de nem tudok mit kezdeni vele. Sok mindent elárul az ellenzékről ez a helyzet. Az MSZP például tíz év alatt nem volt képes felépíteni egy olyan budapesti politikust, akiben megbízna. Gyakorlatilag hirdetést adtak fel, hogy bárki jelentkezhet főpolgármester-jelöltnek. Ilyen még nem volt. Április óta hetente háromszor elmondják, hogy nekik Budapesten kétharmaduk van. Akkor meg mire ez a tanácstalanság, ez az izgalom? Előválasztást egyébként párton belül szoktak tartani és leginkább parlamenti választás előtt, nem pedig öt olyan párt között, amelyek programja és politikája teljesen összeegyeztethetetlen. Nem igazán értem, hogy ezt hogyan képzelik. És ki szavazhat? Leigazoltatják majd az embereket? Annak idején kikeltek az állítólagos Kubatov-lista ellen, most ők listázzák a választókat? És ha például Önök odamennek, hogy éjszaka meggondolták magukat, már ellenzéki szavazók, akkor majd Önök is előválaszthatnak? Ha pedig internetes szavazás lesz, akkor majd szavaznak kiskorúak, vidékiek, külföldiek Budapest főpolgármester-jelöltjéről, meg szavaznak majd telefonon, iPad-en és számítógépen háromszor? Ezt csak azért mondom el, hogy érzékeltessem: egy bohózatról van szó. Az tesz ilyet, aki menekül a jelölés felelőssége elől.
Könnyítsen rajtuk, miért nem nevezi meg Ön a legkedvesebb ellenfelét? Puzsér Róbert, Karácsony Gergely, vagy Horváth Csaba, kivel mérkőzne meg a legszívesebben?
Ne tegyenek egyenlőséget közöttük. Horváthról nem akarok beszélni. Karácsony Gergely egy simulékony aktor, aki a gyakorlati szempontoktól szigorúan távol tartja magát. Nem tudom, miért mondják tapasztalt polgármesternek, első ciklusos kerületi polgármester. A Fővárosi Közgyűlésbe olykor beköszön, majd úgy egy óra múlva – mosollyal az arcán, amit barátságosnak vél – távozik. Nem akarom megbántani, de meg kell jegyezni, hogy nem igazán tisztázott a szerepe a folyamatos koalíció- és pártalapításokban, majd szétverésekben, másfelől pedig ő az a szereplő, aki folyamatosan akar lenni valami, de mindig más. Hol főpolgármester, hol uniós listavezető, hol kerületi polgármester, hol miniszterelnök. Mindez nem átgondolt elképzelésről árulkodik.
Puzsér Róbert viszont büszkén vállalja, hogy előny, ha az ember nem ért ahhoz, amire vállalkozik.
Ez egy olyan felfogás, amilyennel életemben először találkozom. Puzsérral nincs semmi bajom, a szakmájában kiváló, azaz jó humorista. Ám ez most egy másik rendszer és egy másik szakma. Minden megnyilatkozásából az derül ki, hogy az önkormányzati rendszer működéséről gyakorlatilag semmi ismerete nincs. Azt hiszi, odaülhet a Közgyűlés élére, és minden további nélkül egyszemélyes kötelezettségeket vállalhat.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Volt ilyen korszak Magyarországon: a Rákosi-rendszerben miniszterek és gyárigazgatók suszterekből és hajósinasokból lettek.
Távolról sem nevezném Puzsért rákosistának, ám az ellenzék kiválasztási gyakorlata egyre világosabb: a jelölt legyen akár szórakoztató, vagy megbízható káder, de főképp ne nagyon ártsa bele magát a patronáló párt belügyeibe. Mások, pl. az MSZP maradék kádereiknek próbálnak egzisztenciális megoldásokat találni, az pedig a legkevésbé érdekes, hogy a jelölt tényleg ért-e ahhoz, amire vállalkozik. Mindig a leváltáson jár az eszük. Csak leváltani akarnak, de hogy miért is, az nem világos. Akarják a hatalmat, a befolyást, cserében legfeljebb sétálgatást ígérnek a budapestieknek. Ami nem egy rossz tipp, csak kicsit kevés, és feltételei is vannak.
Van olyan része Puzsér programjának, ami Önnek szimpatikus? Nem szeretne többet sétálni a városban?
Róbertnek – ahogy ő maga mondta – van ez az egy programja, a “sétáló Budapest”, de ez sem alakul ki úgy, ahogy ő elképzeli. Nem így működik egy nagyváros, itt számtalan szempont van, nem ülhet a trónra és parancsolhatja meg, hogy az embereknek holnaptól sétálni kell. Még azt is mondta, hogy leutánoztam őt. Nem szeretnék álmai virágoskertjébe gázolni, de ha kinyitják a 2009-ben írt programomat, abban már szerepel, hogy a belvárost vissza kell adni a gyalogosoknak. Ám ha az ember autómentes belvárost szeretne, ahhoz először is meg kell szerezni a közgyűlés támogatását, hiszen Budapest ekkora méretű arculatváltása sok pénzbe kerül. A közgyűlés viszont nem fogja félretolni a futó projekteket és a preferencialistáját. Itt 2010-ben egyetlen őrzött P+R parkoló volt. Mi építettünk elég sokat, de ez még mindig kevés, és be kell fejezni a hármas metró felújítását is, hogy csak két fontos szempontot kiemeljek az előfeltételek közül. Egyszóval, amit Puzsér Róbert elképzelt, az nem szabadalom, és ahogy elképzeli, úgy egészen biztosan nem valósítható meg.
Mi közöm van nekem a CEU-hoz?
Az ATV-n három baloldali kolléga a falhoz próbálta állítani, mondjon véleményt a CEU egy részének Bécsbe költözéséről. Nem mondott…
Az említett újságírók talán megpróbáltak segíteni a szürke ellenzéknek és kibeszélésre érdemes fővárosi témák helyett az interjú felében a lassan hisztériamarketingnek számító CEU-problémával próbáltak engem kényszerhelyzetbe hozni. Amikor idehozták, engem akkor sem kérdeztek. Annyi közöm lehet a CEU-hoz, hogy részben Budapesten székel ez az intézmény – részben pedig Amerikában. Nem akarom minősíteni, nem tudok eleget róla. Kérdések megfogalmazódhatnak bennem: mivel támasztják alá, hogy a világ egyik legjobb egyeteme? Azért, mert gazdag? Az egyetemek rangsorolása függ a pénzforrásaiktól is. Kiket képeznek ott ki? Mibe kerül egy félév és egy átlagos magyar gondolhat-e egyáltalán arra, hogy a gyereke – ha tehetséges is – ott tanuljon? Milyen egyetem, ha csak posztgraduális képzést folytat? Minden országban, így Magyarországon is vannak jogszabályok. Azt hallom, hogy a CEU a vonatkozó kánont nem kívánja betartani. Aki nem jogkövető, azzal hogyan lehetne megállapodni? Mi az igazság? Egyébként nem érzékelem, hogy egy budapesti lakosra vetítve mekkora érdeklődést vált ki az egész ügy, hozzám még egyetlen megkeresés vagy kérdés nem érkezett a lakosság köréből erről. A valóban jogos kérdés számomra, hogy a kedves három újságíró miért exponálta magát ennyire? Az utóbbi időben divat lett olyan ügyekkel megtalálni, amelyek egyáltalán nem tartoznak a hatáskörömbe, csak azon a címen, hogy Budapesten vannak. Ez egy új jelenség. Nekem nem is szólt senki, hogy kiterjesztették a hatalmamat.
Az biztos, hogy az izlandi férfifeministák elszomorító helyzetével foglalkoznak a CEU-n, hiszen készült ilyen címmel doktori dolgozat…
Nem tudom, mi az a férfifeminista, és nem tudom, mi mindennel foglalkozik az egyetem. Arról éppen van valamennyi elképzelésem, hogy a budapestieket átlagban mennyire érdekelhetik az említett izlandi férfifeministák, de ilyen szempontból “retrográd” alkat vagyok, leragadtam az elfogadott biológiai szabályok tiszteleténél. Amikor feltérképezetlen tudományágakkal mindenáron felülírják a biológia alaptételeit, azt intellektuálisan már nem tudom követni. Még akkor sem, ha ezt az álláspontomat és e téren mutatkozó kétségtelen hiányosságaimat igen dölyfös reakciókkal honorálják.
“Én lepődtem meg a legjobban, amikor a miniszterelnök minden pontomat teljesítette”
Amikor legutoljára interjúztunk Önnel, meglehetősen kritikusan viszonyult a kéréshez, hogy vállalja el ismét a főpolgármester-jelölti tisztet. Különösen bosszantotta – ahogyan mondta -, hogy egyes kormánytisztviselők átvennék a főpolgármester szerepét, azaz Budapest fejlesztésének irányítását. Azóta a miniszterelnökkel ünnepélyes keretek között bejelentették a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának megalakulását, így garantálttá vált, hogy a mindenkori főpolgármestert nem lehet kihagyni a tervezésből, Ön pedig beadta a derekát. Mi a garancia arra, hogy megfontolt döntések születnek majd Budapestről és nem vág bele senki egy olyan ésszerűtlen beruházásba, mint amilyen a 4-es metró volt?
Ennél azért többről van szó, jóval többet jelentettünk be, egy 15 pontból álló megállapodást. Július-augusztusban biztos voltam benne, hogy nem akarom folytatni ezt a munkát, mert szerettem volna a saját életemet élni. A miniszterelnök posztját leszámítva nem tudok még egy olyan állást mondani Magyarországon, ahol annyira egyedül maradhat az ember problémák megoldásával, mint Budapest főpolgármestere. Ez nem panasz, csak ténymegállapítás. Július 10-én el is mondtam Orbán Viktornak, hogy köszönöm a felkérést, de nem vállalom. A miniszterelnök úr javasolt még egy egyeztetést. Érdemes tudni, hogy közte és köztem már legalább másfél évtizede létezik egy erős politikai szövetség, a nem elhanyagolható különbözőségeink ellenére. Nem mindenben értünk egyet, más-más gyökerekkel rendelkezünk, más környezetben és más időben szocializálódtunk. Amiért a szövetség mégis stabil, annak oka, hogy épp az országot és a következő generációkat érintő legfontosabb kérdésekben egyetértünk: ilyen például az illegális bevándorlás, a nemzetállamiság kérdése, a klasszikus európai, benne a magyar kultúra, vagy a családmodell, családpolitika. Egyszóval elmentem a javasolt megbeszélésre, ahol megfogalmaztam egy tucatnyi feltételt, amelyek hiányában nem vagyok képes vállalni a megbízást. Ezek között volt a közfejlesztések tanácsa, a közvetlen főpolgármester-választás megőrzése és még egy sor téma, amiről azt gondoltam, hogy a felét sem fogják teljesíteni, hiszen korábban süket fülekre találtak ezek a kéréseim. Én lepődtem meg a legjobban, amikor Orbán Viktor gyakorlatilag minden pontomat teljesítette. Innentől már a támogató politikai közösség egésze cserbenhagyásának számított volna az elutasítás. Meg kell jegyeznem, Gergely, hogy az Ön tusnádfürdői vitavezetése után alaposan felkapták egy félkomoly megjegyzésemet, miszerint a végső szót a főnököm, azaz a feleségem fogja kimondani.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Valóban jelezte, hogy Orbán Viktor a politikai partnere, a felesége viszont a főnöke.
Persze, ez bizonyos értelmezésben lehet akár igaz. Mi az egyetemen ismerkedtünk meg. Ő sokkal jobban tanult, én viszont nagyon és azonnal el akartam venni őt, 46 éve vagyunk házasok, pedig nem vagyok könnyű ember. Három gyerekünk és hat unokánk van. Ez egy konkrét szerelmi házasság. Amit a “főnökségről” mondtam, félig tréfa volt, hiába ugrott rá a sajtó. Elmondom, hogy amikor elindultam Orbán Viktorhoz végleges választ adni, odajött hozzám a feleségem, hogy “nem akartam, hogy vállald, de akárhogyan is döntesz, támogatni foglak”. Ennek a mondatnak volt spirituális értéke számomra. Nem annyira a politika, inkább kettőnk viszonya szempontjából. Megsimogatta a lelkemet, pedig sokat van egyedül miattam.
A 444.hu-s kollégák epegondjairól mi nem tehetünk, Tusnádon rajtuk kívül mindenki pontosan úgy értette ezt, ahogyan Ön.
A 444 számomra szubkultúrát képvisel. Szerzőik, de főképp kommentelőik között lelhetők fel Magyarország szerintem legrosszhiszeműbb, legtájékozatlanabb, legfrusztráltabb és legközönségesebb emberei. Nálam járt pár éve két újságírójuk és az ókori történelemre terelődött a szó. Kiderült, hogy a kisiskolás történelemanyag is hiányos náluk, némiképp odakozmáltak. Addig sem szerettek, attól kezdve gyűlölnek engem. Amivel persze együtt tudok élni, de talán ez az eset is magyarázat arra, hogy a 444 a velem kapcsolatos mondanivalókat az elméletileg elképzelhető legnegatívabb megvilágításba helyezi. Persze ez elég mérsékelten bosszant. Ami viszont az ellenzéket érzékelhetően bosszantja, hogy mégis elindulok a választáson jövőre. Igazán nem hálásak érte, se nekem, se a miniszterelnöknek. Bár a valószínűség nem azonos a bizonyossággal, de nem érdemes figyelmen kívül hagyni. Abban bíztak, hogy könnyen visszaszerzik a fővárost, vagy olyan törvénymódosításokat kényszerítenek ki a miniszterelnökből, amik komoly támadási felületet jelentenek ellene. Ezek esélyei, legalábbis a jelenlegi matematika szerint kárt szenvedtek, ezt ők maguk is tudják. A következő 10 hónapban támadni fognak, ha van értelme, ha nincs. A 444 feltehetően élen jár majd ebben. Hát Istenem…
A mostani kormánnyal sokkal jobb a viszony
Bár nem lebecsülendő, hogy a 3-as metró kibővített felújítására és a vízhálózat cseréjére rögtön szerzett 110 milliárdot a kormánytól, de a megígért ezermilliárdos fejlesztéseknek látni-e már a nyomát az ország jövő évi büdzséjében?
Az említett összeg is mutatja, hogy nagy munkákhoz sikerült pénzt szerezni. Az egyelőre tervezőasztalon lévő nagyberuházások sajátossága viszont az, hogy majd több év múlva fognak sokba kerülni, feltéve, hogy elkészült munkáért fizetünk. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrejötte persze nagyon idegesíti az ellenzéket. Egy nagytiszteletű ügyvéd úr, aki általános felettes és mindenféle jelölt is szokott lenni időnként, még főpolgármester-jelölt is volt, a választáson kemény 1,2 tized százalékot érve el, ő mondta, hogy a fővárost mindössze két ember képviseli a tanácsban, míg a Kormányt tizenhét. Maradjunk abban, hogy paritásos alapon 5-5 fő ül a testületben, a miniszterelnök az elnöke, én pedig a társelnöke. A politikai partnerem Gulyás Gergely miniszter, Fürjes Balázs államtitkár úrnak főképp előkészítő, lebonyolító szerepe van. Tehát kilehelte lelkét a dédelgetett ellenzéki lózung, hogy “helytartót ültettek Budapest nyakára”. Egyébként emberileg Fürjes Balázzsal is régóta jó a munkakapcsolatunk, de neki egészében a Fővárosi Önkormányzathoz sok köze korábban sem volt. A sajtó egy része – megalapozatlanul – “Budapestért felelős” államtitkárnak hívta, bár a hivatalos címe sosem volt ez. Viszont erről nem ő tehetett.
Csak nem Magyar Györgyre célozgat?
Talált. Szerintem ő kóros szereplési vágyban szenvedő ember. Az ATV állandó művészvendége. Mindehhez persze joga van. 25 éve ismerem.
Lázár János idejében elég feszült volt a viszonya a kormányzattal. Most mi változott?
Gulyás Gergely született budapesti és nagyon pozitív karakter. Én sem a kedves nővéreknél cseperedtem fel, de Lázár János is markáns egyéniség. Nem arról van szó – ahogyan a mai fiatalok fogalmaznak -, hogy ab ovo rossz volt a “kémiánk”. A mi ellentétünk oka, hogy ő egy vidéki álláspontot képviselt, amit én ős-budapestiként nem tudtam elfogadni. Gulyás Gergely mellett Kocsis Máté is született budapesti, és a kormány jelenlegi összetétele is kedvezőbb a budapestiek számára. A lényeg, hogy mostantól az állami beruházásokhoz is közünk van Budapesten és körülbelül ezer milliárd forintot úgy fogunk együtt elkölteni, hogy a nekünk fontos projektek is előtérbe kerülnek. December 11-én már a harmadik ülésünket tartottuk. A fővárosi cégek megerősítésében is segítenek, például a csatornázási művek privatizált részvénycsomagjának visszaszerzésével, vagy az FKF díjbeszedési stabilitásának helyreállításával. Főpolgármesternek egészen 1990 óta ilyen erős jogosítványai még sosem voltak.
Feljelentés az elfuserált e-jegyrendszer miatt
Annak idején kissé neheztelt ránk, amikor felvetettük, hogy biztosan Dabóczi Kálmán-e a legalkalmasabb ember a BKK Zrt. élére, hiszen Kóka János idején, mint vasútleépítő biztos, már “bizonyított”. Most, hogy kénytelen volt leváltani őt, amiért megfeneklett a fővárosi e-jegy projekt, mennyiben változott meg a véleménye róla?
Az elektronikus jegyrendszer egy BKK-ra bízott projekt. Dabóczi Kálmán elméleti felkészültsége jó és mindezek felett becsületes ember. Az ügy pontos részletei még nem egészen világosak, de a jelek szerint most sem tett olyat, ami a becsületébe vágna. Amiért muszáj a pozíciótól megválnia, az a tétovaság, a hibás helyzetfelismerés, a döntésképtelenség. Egy éve már egyszer megmentettem egy félresikerült akciója után. Miért állították nekem és helyettesemnek november 9-én, hogy a probléma megoldása megszületett, amikor kiderült, hogy nem így van?! Mindez nem maradhatott következmények nélkül! Hozzá kell tenni, hogy párhuzamosan máris prekoncepciók, zavaros vádaskodások hangzanak el az ellenzék köreiben és néhány hírforrásban. Most azok kiabálnak előre milliárdos kárról, akik az Alstom-ügy valóban sokmilliárdos kárt okozó kontraktusa idején meghatározó fővárosi aktorok voltak. Az elkészült technikai eszközöket használni lehet, a BKK-tól esetleg elvesszük a projektet, de mindenképpen az állami MÁV-Volán elektronikus jegyrendszerhez csatlakozunk, tehát sajnálatos késéssel, de az eredetinél jobb, kompatibilis megoldáshoz jutnak az utazók. A projekt tehát nem dőlt be. Az ellenzéki kommunikációs dömpinget egyelőre a sűrű köd tartja, semmi más. Azt azonban nem engedhettük meg, hogy az ügyből végtelenített performance-ot kerekítsen az ellenzék, ezért a jegyrendszerrel kapcsolatban Bagdy Gábor helyettesemmel együtt feljelentést tettünk. Vizsgálja ki az egészet az illetékes hatóság, addig pedig nem érdemes folytatásos regényeket írni.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Felháborító, hogy Romániában kocsmai beszélgetésért is börtön jár
Nemrég meglátogatta Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a terrorizmus vádjával elítélt székely fiatalokat a csíkszeredai börtönben. Azt mondta, ritkán foglalkozik Budapesten kívüli ügyekkel, tehát egy ilyen gesztus még erősebben hat Öntől.
A mindenkori főpolgármestert a posztja arra is kötelezi, hogy a nemzeti-, vagy a határon túli magyarok sorskérdéseiről szóló ügyekben kiálljon. A Fővárosnak amúgy vannak kisebbségekkel összefüggő hivatalos feladatai. Egyszerűen nevetséges, amivel ezt a két embert vádolják. Beszéltem velük, jó arcú, családos fiatalemberek. Azért vehető különösen rossz néven a bebörtönzésük, mert miközben Magyarországon a kisebbségek példás önkormányzatiságban élhetnek, Romániában kocsmai beszélgetések alapján, amelyben két magyar embernek rosszul esik, hogy egy színmagyar településen magyar érzelmeket sértő ünnepségeket tartanak, terroristává minősülnek! Ott voltam Székelyudvarhelyen is, ahol az ünnepségen a román zászló mellett a magyart is kitették, és ezért súlyos pénzekkel büntették a polgármestert. Ez nem egy európai, kölcsönösségeken alapuló viszony, hanem a magyar nemzettársaink elnyomása, ami ellen nekem is szót kell emelnem. A rossz emlékű 2004. december 5-i népszavazásnál én még óbudai polgármester voltam. Ott érvényes és eredményes volt a népszavazás, tehát ha a döntés az óbudaiakon és rajtam múlt volna, a külhoni magyarok már 2004 óta kettős állampolgárok lehetnének.
Végezetül szeretnénk elújságolni Önnek, hogy a PestiSrácok.hu felkarolta egy grafikus művészcsoport elképzelését és helyszíni installációkkal megerősítve öt szoborötletet vetettünk fel a “Hiányzó szobrok” című fővárosi kezdeményezésünkkel. Párhuzamosan egy internetes szavazás is elindult, ahol messze a legtöbb szavazatot az 1956-os menekülteknek sok tízezer dollárt összegyűjtő Elvis Presley kapta. Ön támogatná-e egy ’56-os Elvis-szobor elkészítését a Margit híd budai hídfőjénél, az Elvis parkban?
Az emberek nagyobb része a sűrűn ismételt butaságokkal szemben óvatos közönyt tanúsít. Ezért szeretném eloszlatni azt a makacsul terjesztett képzetet, hogy én Elvis-rajongó lennék, s ezért kezdeményeztem volna, hogy az egyik budai park Elvis nevét viselje. Én az Elvis utáni műfajok kedvelője vagyok, jóllehet elismerem előadói teljesítményét. Ám Önök eszerint tudják, hogy Elvis Presley nagyon sokat tett az ’56-os magyarokért, illetve a forradalom pozitív nemzetközi megítéléséért. Emiatt támogattam, hogy becsüljük meg őt és állítsunk emléket számára Budapesten a közpark elnevezésével. Elvis lánya ezek után elküldte nekem apja karóráját, amit én Komár Lászlónak adtam, mert neki nagyon sokat jelentett ez a tárgy. Budapesten amúgy kevés szobor van. Én kezdeményeztem és az átadók egyike voltam az óbudai Árpád Gimnázium előtt a Katyni áldozatok emlékművének. Most adtuk át ketten Szalay-Bobrovniczky Alexandrával a Margitszigeten, illetve szintén az Árpád Gimnázium előtt Szent Margit és Árpád vezér szobrát, de például egy Attila-szobrot nagyon hiányolok a fővárosból. Tehát belátható időn belül – főleg, ha közakarat is van mögötte – elkészülhet épp egy Elvis-szobor, de én előbb mindenképpen pótolnék 4-5 nagyobb hiányosságot.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS