Távfűtés és távhűtés a jövő metropoliszainak

Mint arról már korábbi cikkeinkben is beszámoltunk, Európa és a világ nagyvárosai az utóbbi időben kezdték felismerni a távhő-szolgáltatásban rejlő, eddig kiaknázatlan lehetőségeket. Az anyagi előnyökön túl a távhő-szolgáltatás az Európai Unió dokumentumai szerint is megoldást jelenthet a különösen a nagyvárosokban áldozatait szedő szennyezett levegő kérdésére. Utóbbi miatt több európai ország között Magyarországgal szemben is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, a problémával tehát az unió más országai is küzdenek. Mint hangsúlyoztuk, a budapesti távhő-szolgáltatás jelenleg is zajló bővítésének köszönhetően a belvárosi kerületek kéménymentesítésével lehetőség nyílhat a fűtési időszakban a lakossági károsanyag-kibocsátás, köztük a különösen szennyező szállópor (PM10) csökkentésére. Alább a nemzetközi trendeket megvizsgálva, európai példákon keresztül mutatjuk be a távhőszolgáltatást alkalmazó országokat, nagyvárosokat, és az általuk elért kibocsátás-csökkentési eredményeket, és külön kitérünk a “távhűtés” kérdésére is.

Portálunknak korábban adott interjújában Herpai Attila, a Főtáv Zrt. kommunikációs vezetője is elmondta: a távhő nem számít új innovációnak, hiszen már a XIX. század végén megjelent nemcsak az Egyesült Államokban, de Németországban, Svédországban és Angliában is. Kezdetben a mosodák hőjét alkalmazták lakások fűtésére, és elterjedését nagyban befolyásolta, hogy alkalmazása rendszerint ipari tevékenységhez kötődött. Ez az a korábban hagyományosnak tekinthető szimbiózis, amely mára, amikor a különböző erőművek úgynevezett hulladék- vagy maradványhőjét is képes hasznosítani a távhő-rendszer, továbbfejlődött. Az innovatív, alternatív fűtésmódokra ezzel párhuzamosan nemcsak hazánkban, de Európa és a világ nagyvárosaiban is új megoldásokat keresnek, különösen a károsanyag-kibocsátás csökkentésének érdekében. Ehhez a törekvéshez, mint azt korábban is írtuk, nagy lökést adhat az a tény, hogy az Európai Unió dokumentumaiban is a távhő jelenik meg, mint az a technológia, amely nemcsak az energiaárak csökkentéséhez járulhat hozzá, hanem a károsanyag-kibocsátáshoz is. A sűrűn lakott városokban különösen nagy kihívást jelent alacsony kibocsátási értékek mellett megoldani az épületek fűtését, különösen annak fényében, hogy a közlekedést leszámítva minden száz egységnyi elhasznált energiából 40 egységet épületek fűtésére fordítanak európai átlagban.

Nemzetközi és hazai példák

Amennyiben megnézzük, hogy Európában hogyan alakul a távfűtés részaránya a lakossági fogyasztásban, akkor kiderül, hogy a maga 95 százalékával Izland vezet toronymagasan a listán, ez azonban jobbára a geotermikus energia alkalmazásának köszönhető. A Visegrádi Négyek országai közül Lengyelország (52 százalék), Csehország (49 százalék) és Szlovákia (40 százalék) alkalmaz jelentősebb mértékben távhőt, míg hazánk a maga 16 százalékával még így is előzi az Európai Unió 10 százalékos arányát. Megjegyzendő, hogy Ausztria (12,5 százalék), Németország (12 százalék) és Anglia (2 százalék) még így is hazánk mögött jár. Talán nem is meglepő, hogy Nagy-Britannia az elkövetkezendő két évtizedben 20 százalékra szeretni növelni lakosságának távhő-ellátottságát, míg Bécs további innovációkat tervez különben igen fejlett távhő-ellátásában. Megjegyzendő továbbá, hogy Kína is a légszennyezés elleni harc egyik letéteményeseként kezeli a távhőt, hiszen érintett városaiban komoly egészségkárosító hatást okoz a széntüzelés és a nagyarányú forgalom keltette szmog.

Európa tehát felismerte, hogy a távhő nemcsak olcsó és biztonságos fűtési forma, de a zöldinnováció egyik nyertese is lehet a jövőben. Ehhez a folyamathoz Magyarország, ezen belül Budapest igyekszik felzárkózni, hiszen máris számtalan közintézmény, múzeum és fürdő csatlakozik a távhőszolgáltatáshoz: a többi között a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri tömbje, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Heim Pál Gyermekkórház, a Mátyás-templom, a Rácfürdő, a Sándor-palota, a Művészetek Palotája, a Magyar Nemzeti Galéria vagy a Papp László Sportaréna. Emellett a piac is felismerte a távhőben rejlő lehetőségeket: ennek köszönhetően csatlakozott a budapesti szolgáltató távhő-rendszerére mások mellett az Árkád, az Allee, az Asia Center és a KöKi Terminál, vagy olyan irodaházak, mint az Infopark, a Duna Tower, a Haller Gardens vagy az Uniqa Irodaház, legújabbként pedig a Telekom-székház.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI (a képen a MüPa látható, ahol távhővel fűtenek)