A Főtáv fejlesztése lehet a kulcs Budapest légszennyezettségének csökkentésére (PS-VIDEÓ)
Magyarország nagyvárosaiban évek óta komoly problémát jelent a szennyezett levegő, különösen az egészségre hatványozottan veszélyes szállópor magas koncentrációja az őszi-téli időszakban. A tisztább levegő érdekében tett hatósági intézkedések ugyanakkor azért maradhatnak hatástalanok, mert a szennyezésért leginkább a túl sokat közlekedő és helytelenül fűtő lakosság tehető felelőssé. A nemzetközi trendekbe illesztve hamarosan Budapesten is megvalósul egy olyan innováció, amelynek segítségével a belváros is kéménymentessé válhat. A budapesti távhő-rendszer fejlesztéséről a fővárosi szolgáltató Főtáv Zrt. PR-csoportvezetőjét, Herpai Attilát kérdeztük.
TIHANYI RITA - SUSÁNSZKY MÁTYÁS
Mint arról portálunk már több cikkében is beszámolt, több európai ország között Magyarországgal szemben is kötelezettségszegési eljárás folyik a levegő rossz minősége miatt. Az unió által elfogadhatónak tartott határértéket 2005-öt, majd az új határidőt, azaz 2010-et követően sem tudta hazánk megközelíteni, és mivel 2018-ban az újabbnál újabb cselekvési terveket is elégtelennek ítélte meg az illetékes szakbizottság, végül Magyarország aközött a kilenc tagállam között találta magát, amely ellen kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság. A légszennyezés, különösen a szállópor problémáját érdemes komolyan venni, hiszen uniós számítások szerint évente 400 ezer áldozatot követel a szennyezett levegő Európában; emiatt sokan szenvednek légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben, ráadásul a rossz levegő évente több, mint 20 milliárd euró kárt okoz az európai gazdaságnak.
Szokásainkon kell változtatnunk
Hogy hazánkban a levegő szennyezettsége valóban akut probléma, arra a nemrégiben kiadott Magyarország környezeti állapota – 2017 című, évenként megjelenő tematikus kiadvány is rámutat. Ugyanakkor az is kitűnik, hogy a probléma kezelésére megalkotott cselekvési tervek rendre ott akadnak el, hogy a levegő szennyezéséért - főleg a nagyvárosok tekintetében - a lakók és azok káros gyakorlatai tehetőek felelőssé, különös tekintettel a közlekedésre, de még inkább a helytelen fűtési módokra. Mivel tény, hogy a helytelen fűtésért nehéz - és kevés eredménnyel kecsegtető - megbírságolni a szennyező polgárt, a hatóságok eddig a tájékoztatásra helyezték a hangsúlyt, de mint arról beszámoltunk, néhány éven belül szigorodni fognak a fűtőberendezések forgalmazásának kritériumai is.
A kéménymentes városoké a jövő
Ahogy azt fentebb is hangsúlyoztuk, Magyarország nem egyedüliként küzd a szennyezett levegő problémájával, és a trendek Európa más nagyvárosainak tekintetében is abba az irányba mutatnak, hogy minél inkább kéménymentessé tegyék a városokat. Európa metropoliszai is felismerték, hogy minden 100 egységnyi elhasznált energiából 40 egységnyit az épületek hőellátására fordítanak, az Európai Unió ezirányú kutatásai pedig kimutatták, hogy a távhő lehet az az olcsó és környezetbarát technológia, amely megoldást jelenthet a városok károsanyag-kibocsátásának problémájára. A szmog, a szállópor elleni küzdelembe Budapest is hamarosan újabb innováció megvalósulásával száll be, amikor a közeljövőben korszerűsíti távhő-szolgáltatását.
Hogy miért éppen a távhő teheti környezetbarátabbá, tisztább levegőjűvé a fővárost, arra a technológia maga adja meg a választ. A távhővel ellátott házakon nem véletlenül nincs kémény, hiszen a szolgáltatáshoz szükséges hőenergiát a belvárostól távol, erőművekben állítják elő, olyan szigorúan ellenőrzött körülmények között, hogy a rendszer károsanyag-kibocsátása - különösen a szállópor tekintetében - lényegesen kisebb, mint az otthoni kazánok, egyedi fűtésrendszerek esetén. Érdemes ide citálni a Főtáv Zrt., a budapesti távhő-szolgáltató ide vonatkozó vizsgálatának eredményét, amely szerint 10 ezer fővárosi lakás távhőre történő átállítása 13 tonnával csökkentené a szállópor kibocsátását évenként Budapesten. A szakértők ráadásul a sajnálatosan évenként bekövetkező fulladásos tragédiák kapcsán is fel szokták hívni arra a figyelmet, hogy az egyéni fűtésrendszerek, rosszul szellőző lakások, nem megfelelő kémények okozzák a szénmomoxid-mérgezést, a távhő-szolgáltatás ellenben ebből a szempontból tökéletesen biztonságos.
"Hulladékhő" és kéménymentes belváros
"A távhőrendszer lényege, hogy bármilyen eredetű energiát képes hasznosítani, legyen az megújuló vagy klasszikus energia" – erről már Herpai Attila, a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. PR-csoportvezetője beszélt, akit a tervezett innováció kapcsán kerestünk meg. Mint kifejtette: miközben az erőművek áramot termelnek, egyfajta hulladékenergia is keletkezik forró gőz formájában, amelyet a távhő képes felhasználni. Mint felidézte, a XIX. század végén innen is indult útjára a technológia, New Yorkban ugyanis a mosodák hőjét kezdték lakások fűtésére alkalmazni. Herpai Attila arról is beszélt, hogy a Főtávnak, a budapesti távhő-szolgáltatónak jelenleg 240 ezer lakossági, és néhány ezer olyan közületi fogyasztója is van, mint a Budapest Sportaréna, a Duna Aréna, a Mátyás-templom vagy a budai Vár. Ebből is látszik, hogy a távhő iránt már jelenleg is nagy az érdeklődés; a rendszer modernizációja után a felhasználók jelentős emelkedését várják. Herpai Attila elmondta: a fejlesztés lényege, hogy a jelenleg a főváros területén szigetszerűen elhelyezkedő 8 hőkörzetet egy gerincvezetékkel közös rendszerbe kapcsolják. Ennek eredményeként egyrészt árverseny alakul ki, hiszen az energia szabadon keringethető a rendszerben, másészt olyan sűrűn lakott belvárosi területekre is eljuthat végre a távhő, ahol a leginkább tapasztalható a kora őszi és téli időszakokban a szmog. Mint kiemelte, a hőgyűrű a tervek szerint 2023-ra készül el; a lakossági és piaci szereplők innentől csatlakozhatnak majd a modernizált távhő-hálózathoz Budapesten.
Forrás/videó: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
