Tényi István szerint törvényileg szembenállhat az esélyegyenlőség és a felzárkóztatás

Közérdekű bejelentésének végkövetkeztésében jut arra az eredményre Tényi István, hogy az esélyegyenlőségi törvény adott esetben ellehetetleníti az Alaptörvény társadalmi felzárkóztatásra vonatkozó rendelkezéseit. A gyöngyöspatai ügy kapcsán Tényi felteszi: tisztázni kell, hogy a társadalmi felzárkóztatás, mint állami kötelezettség hogyan viszonyul az esélyegyenlőséghez és a diszkrimináció tilalmához. Szerinte kérdéses, hogyan kérhető számon a felzárkóztatás elmaradása, amikor sem a felzárkózásnak, sem a felzárkóztatásnak nincs jogi definíciója.

Közérdekű bejelentést tett Tényi István az Igazságügyi Minisztérium felé – jelentette be Tényi keddi közleményében –, amelynek tárgya az Alaptörvény és a 2003-as, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény között fennálló ellentét. Mint Tényi István kifejti, véleménye szerint tisztázásra szorul, mi minősül szegregációnak. Tényi arra utal, hogy az Alaptörvényben megfogalmazott felzárkóztatási célokat az esélyegyenlőségi törvény egyes rendelkezései elleheteleníthetik.

Tényi István kitér arra: a törvényi ütközésre Orbán Viktor nemrégiben megtartott évindító sajtótájékoztatóján is utalt, amikor arról beszélt, hogy szerencsétlen bírósági ítélet született a gyöngyöspatai romák ügyében. Mint ismert, a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában vizsgálta a bíróság a 2004-ben, tehát a Gyurcsány-kormány idején kezdődő oktatást, és megjegyzendő, hogy a szegregációt Gyöngyöspatán már a Fidesz-kormány idején szüntették meg. A bírói testület végül arra jutott, hogy az elkülönített oktatásban részesülő 62 roma diák számára 100 millió forint kártérítést kell fizetnie a tankerületnek és a gyöngyöspatai önkormányzatnak. A miniszterelnök az esettel kapcsolatban úgy vélte, az utóbbi évek felzárkóztatási programja sikeres volt, és a mostani ítélet ezt veri szét; úgy nem lehet orvosolni a bajt, ha pénzt adunk a semmiért; ha szolgáltatást adunk, az egy járható út. Tényi István közleményében hosszas elemzés után jut arra a kövekeztetésre, hogy az esélyegyenlőségi törvény adott esetben ellehetetleníti az Alaptörvény társadalmi felzárkóztatásra vonatkozó rendelkezéseit.

Tisztázni kell, hogy a társadalmi felzárkóztatás, mint állami kötelezettség hogyan viszonyul az esélyegyenlőséghez és a diszkrimináció tilalmához; egyáltalán, hogyan kérhető számon a felzárkóztatás elmaradása, amikor sem a felzárkózásnak, sem a felzárkóztatásnak nincs jogi definíciója; nem tudni, hogy mi a tartalma ezeknek a fogalmaknak, vagy hogy pusztán politikai hívószavak-e

– fogalmaz.

Forrás: Tényi István közleménye; Vezetőkép: MTI