Tényleg annyiba kerül a Vadászati Világkiállítás? Az ellenzék ötvenöt milliárdos hazugsága

A liberális média szerint a vadászati világkiállítás tízszer annyiba kerül, mint valójában. Persze ez hazugság, a valóságos öt-hét milliárdos kiadás helyett hatvanhétmilliárdot emlegetnek. Régi módszer, hogy a dátumot is igyekeznek hozzáadni, miközben egyébként alig tudnak számolni. Lássuk a tényeket!

A kiállítás maga a tizedébe sem kerül annak, amit az ellenzék a hazugságkampányában hangoztat. A világkiállítás helyszíne a Hungexpo lesz, ami jelenlegi állapotában erre teljesen alkalmatlan, ezért a hetvenötezer négyzetméternyi területen lévő épületegyüttes felújítása halaszthatatlan.

Bár évtizedek óta vitáznak arról, hogy mennyire fontos lenne ezt megtenni, eddig ez nem történt meg. Tény, hogy nem olcsó mulatság egy ilyen nagy területen lévő létesítménykomplexum teljes rekonstrukciója, az erre fordított összeg azonban nem hiábavaló, azt később ugyanis évtizedekig lehet majd használni konferenciák, kiállítások szervezésére. Mindkettő jól jövedelmező üzletág, ami az országnak nem csupán gazdasági szempontból hoz hasznot. Például a Hungexpo területén fogják tartani az Eucharisztikus Kongresszus rendezvényeit is. A felújításra mintegy ötvenötmilliárd forintot szánnak, a hatvanhétmilliárdban ez a fő összeg. A többi pénzből hatszázhatvan rendezvényt valósítanak meg, tehát körülbelül tíz-tizenöt millió jutna statisztikailag egyre. Többek között lesz grandiózus Kárpát-medence története kiállítás, FeHoVa nemzetközi fegyver-, horgász- és vadászkiállítás – amelyen 2019-ben kétszázhetvennégy kiállító volt jelen tizenhét országból, három nap alatt ötvenötezer látogatóval –, valamint például élelmiszeripari, fenntarthatósági bemutatók. Három vidéki város is érintett a világkiállítás lebonyolításában: Keszthely, Vásárosnamény és Hatvan. Fontos látni, hogy a csatlakozó rendezvények nem holmi utcai csődületek, amolyan Sétáljunk végig a Lánchídon-félék, amelyek közben sokat ordibálnak és a végén feldöntenek néhány szemetest az ilyesmikre fogékonyak.

Pénzbe kerül a hivatalos vendégek fogadása, magasak lesznek a biztonsági és egészségügyi kiadások, mert ekkora nemzetközi rendezvényt így szokás csinálni, mindemellett az egész projekt megalapozott, átgondolt, befektetés a jövőbe, hazánk idegenforgalmába. A babzsákosok persze nem tudják, hogy az 1971-es, nagy sikerű vadászati világkiállítás újrázásához ma is komoly érdekek fűződnek. A bérvadásztatási üzletágban Európa vezető helyein állunk a vadminőség, a kedvező környezet, a fejlett műszaki adottságok, a logisztika tekintetében. A magyar vadhúsexport egy erőteljes versenykörnyezetben tíz éve stabilan növekedik, a 2019-es árbevétele csaknem harmincegymilliárd forint volt.

Nem mellesleg a kormányt érdekli a vidék sorsa – a vidék az, ahol sok a fa, fű, háziállat és a szabadban nincs ingyen wifi – és az ágazat öt-tízezer családnak ad megélhetést. A szabad területen lőtt nagyvadból 2019-ben összesen háromszáztizenhatezer került terítékre, ebből csaknem száztízezer külföldi résztvevő bérvadásztatásával. A zöldek kedvéért: mindez fontos ökológiai szabályzó funkciót is betölt. A vadakat ugyanis szelektálni kell, különben túlszaporodnának, mindent megennének és degenerálódnának.

A vaddisznó, ha túlszaporodik, sok kárt okoz, ezért a leginkább vadászott nagyvad hazánkban. Fotó: MTI/Kovács Attila

Megszokhattuk, hogy a baloldal mindenre kifogást talál, ami nem az ő ötlete. Máris utálják a bejárati installációt, noha nincs is kész, azt mondják, drága, rossz. Különben meg szellemes és hatásos, ez a célja. A bejárati szobrot többnyire ajándékba kapott hullott agancsból készítik, ami olcsó, náluk ez átfordult több százmilliós költségbe, mert a trófea-agancsárat vették alapul. Az egész tíz tonna – írta a Telex, de a műalkotást nem súlyra mérik. Szőke Gábor Miklós persze bármennyire kiváló szobrász, mégsem lehet az, mert a kormánynak vállalt munkát.

Belekötnek még a látogatottságba is: a szokásos ostoba módon fanyalogva azt jósolgatják, nem lesz látogató, alig jönnek el majd a magyarok és a külföldiek (és örülnének is neki). Ebben is tévednek: a jól átgondolt rendezvény bevételt is eredményez, itthonról alsó hangon egymillió körüli látogatószámra lehet számítani, például a hatszázhetvenezer nyilvántartott halászból, vadászból és családtagjaikból, de érdekli ez a fegyverrajongókat, az értelmes természetkedvelőket, és vannak olyanok, akik szívesen elmennek igényes látványért bárhova, mellettük várható még jelentős számú külföldi is. Mindez komoly bevételt hoz az idegenforgalmi szakmáknak, és a gazdaságnak is. Ha egy Formula–1-es rendezvény néhány nap alatt csupán harmincmilliárdos forgalmat generál a gazdaságban, akkor egy ekkora rendezvény akár száz-kétszáz milliárdot is kitermelhet.

További szempontok egyéb nyavalygásokra: szeptemberre az oltottság sokkal magasabb szinten lesz, a jelenlegi éllovas országokban addigra befejeződik. Mi most száz emberre hetvenöt beadott vakcinát jegyzünk, ebbe az EU statisztikai szabálya szerint a második oltás is beszámít, azaz jelenleg csaknem ötmillió az első körös beoltott, és 2,8 millió már a másodikat is megkapta. A kölcsönös látogatási egyezmények folyamatosan köttetnek, nem kell jósnak lenni, hogy addigra húsz-negyven országgal létrejönnek. Az egész EU-s gazdaság, különösen a déli államok az idegenforgalmon alapulnak, és nem fognak az EU totojázására várni az oltási bizonyítvány kapcsán. Végül ott vannak a nemzetállamok általában, amelyek maguk is kénytelenek mozdulni a lakosság érdekében, bármit is mond Brüsszel.

Vezető kép: Facebook