Pesti Srácok

A nemzet összetartozásainak emlékei: idén is csodálatos munkák érkeztek a Zászlók, ha lengenek... című pályázatra (GALÉRIA)

A nemzet összetartozásainak emlékei: idén is csodálatos munkák érkeztek a Zászlók, ha lengenek... című pályázatra (GALÉRIA)

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) – a magyar zászló és címer március 16-i emléknapjának megünneplésére – immár kilencedik alkalommal hirdette meg rajz- és esszépályázatát a Kárpát-medencében, illetve a világban szétszórtan élő, valamennyi magyar óvodás, iskolás és egyetemista számára. A magyar zászló és címer témakör mellett a pályázók minden évben az éppen aktuális emlékévhez kapcsolódó témában is pályázhatnak. Idén a Himnuszt, illetve Petőfi Sándor életét, munkásságát, valamint az általa megformált irodalmi és történelmi szereplőket jeleníthették meg a pályázók. A díjakat pénteken az NSKI székházában Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, a rajzpályázat zsűrijének elnöke, valamint Takaró Mihály író, irodalomtörténész, az esszépályázat zsűrijének elnöke adta át ünnepélyes keretek között.

061.HU

A zászló és a címer egy közösség, egy nemzet összetartozásának jelképei. Számunkra, magyar emberek számára különös jelentőséggel bírnak. Ennek legfőbb oka, hogy bár Magyarország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival, a nemzet nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységes. Ennek az összetartozásnak – a Himnusz mellett – a legfontosabb jelképei a magyar zászló és a nemzeti címer. A Magyar Országgyűlés a magyar zászló és címer emléknapjául, így összetartozásunk egyik legfontosabb ünnepéül március 16-át jelölte ki.

PestiSracok facebook image

Fotók: Hatlaczki Balázs

A NSKI Facebook oldalára navigálva, meg tudod nézni, milyen ötletes és színes pályamunkákat díjaztak.

Az ünnepi rajz- és esszépályázat nyerteseinek listáját itt nézheted meg.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.