Pontosan ma tizennyolc éve, hogy végrehajtották a 90-es években zajló magyarországi maffiaháború legbrutálisabb leszámolását. Az 1998. július 2-án történt Aranykéz utcai robbantásban négy ember halt meg, köztük a rendőrséggel együttműködő, az olajügyeket jól ismerő vállalkozó, Boros József Károly.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
1998. július másodika, csütörtök. Pontosan tizennyolc évvel ezelőtt, déli 12 óra előtt nem sokkal a külföldről hazatérő Boros „Óriás” Tamás leparkolta autóját az Aranykéz utcai parkolóházban, és gyalog indult el utolsó útjára a közelben lévő irodája felé. Útközben még odaköszönt szír pénzváltó ismerősének, majd megszólalt a telefonja, de beleszólni már nem volt ideje. Hatalmas robbanás rázta meg Budapest belvárosát. Egy kis Polskiba rejtett, nagy mennyiségű, távirányítású bombát robbantottak fel az eredeti nevén Boros József Károly vállalkozó mellett. Az olajügyeket jól ismerő, a rendőrséggel együttműködő koronatanún kívül még három járókelő is életét vesztette, valamint 24 ember megsérült a detonációtól. Az 1996-ban, Prisztás József lelövésével elkezdődött magyar maffiaháborúban először fordult elő, hogy a „célszemélyen” kívül mások is meghaltak.
Az egyik vétlen áldozat emléktáblája az Aranykéz utcában. Fotó: Pámer Dávid/PestiSrácok.hu
A rendőrség sokáig egy helyben toporgott, a nyomozást először 2002. szeptemberében zárták le, majd 2008. nyarán, a merénylet kivitelezőjének tartott Jozef Rohác prágai elfogása és Magyarországra szállítása előtt vették újra elő az ügyet, ám a szlovák férfit akkor csupán tanúként hallgatták meg. Fordulat az ügyben 2012. július 14-én következett be, amikor négy társával együtt elfogták Portik Tamás egykori Energol-vezért, akit – a Prisztás-, Cinóber- és a Seres-gyilkosság mellett – ennek a merényletnek a megbízásával is meggyanúsítottak. Segítője a gyanú szerint Lendvai János volt, a végrehajtó pedig Jozef Rohác. A Fővárosi Főügyészség azonban csak Portik Tamás és Jozef Rohác ellen emelt vádat 2014 szeptemberében, a Kacsa becenevű férfivel szemben pedig megszüntette az eljárást.
El akarták hallgattatni a koronatanút
A vád szerint Portik 1998 júliusát megelőző, de pontosan nem meghatározható időpontban azért adott utasítást Boros megölésére, hogy az olajügyek koronatanúját elhallgattassa és az Energol-ügyben indított nyomozás bizonyítását megnehezítse. Rohác a megbízást anyagi előny fejében elfogadta, majd az általa megtervezett robbantásos merénylet előkészítésébe Jozef Hamalát is bevonta. A vád szerint Jozef Rohác arra utasította Jozef Hamalát, hogy a mintegy 4500-5000 grammnyi, TNT-t tartalmazó robbanóanyagot egy Polski Fiatba rejtse el. A kocsit 1997 szeptemberében Hamala hamis okiratokkal szerzte meg és 1998 tavaszán bocsátotta Rohác rendelkezésére. Az autót Jozef Hamala a bűncselekmény elkövetése előtti napokban leparkolta az Aranykéz utca 1-3. szám előtti útszakaszon, ahol az áldozat naponta közlekedett. Rohác és Hamala a helyszínen élesítette a robbanószerkezetet, és várták a bűncselekményre alkalmas időpontot. Boros József Károly 1998. július 2-án 11 óra 44 perckor gépkocsival érkezett a helyszínre, ahol Jozef Rohác az Aranykéz utcai parkolóháznál már lesben állva várta. Pár perc múlva, amikor a sértett gyalogosan elhaladt a Polski Fiat közelében, Jozef Rohác távirányítással működésbe hozta a robbantószerkezetet, majd az általa előidézett robbantás után 11 óra 50 perckor a Türr István utca fele távozott a helyszínről.
A bíróság szerint Portik nem tudta, hogy Rohác a célszemélyen kívül másokat is megölhet. Fotó: MTI/ Kovács Tamás
Fontos bizonyítékokat tüntethettek el
A perben terhelő vallomást tett Portikra és Rohácra mások mellett egy szlovák maffiózó, Milos Kastan, illetve Lakatos András, azaz az alvilág pénztárosaként ismert Kisbandi is, aki többek között azt állította, hogy részt vett Boros megölése előtt néhány nappal egy olyan bécsi találkozón, melyen Portik és Rohác az Aranykéz utcai robbantás körülményeiről tárgyalt. Szintén terhelően nyilatkozott az Energol-vezérről a rendőrök megvesztegetésével és adócsalással is vádolt Vizoviczki László, aki elmondta, Portik Tamás neki elárulta, fel fogja robbantatni az olajügyek koronatanúját. Érdekesség, hogy a tárgyaláson az is elhangzott, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda 2014 januárjában feljelentést tett hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt ismeretlen tettesek ellen, mivel a négy halálos áldozattal járó merénylet nyomozati anyagából több kulcsfontosságú bizonyíték is eltűnt a BRFK-ról. A feljelentés kitért rá, két kulcsfontosságú biztonsági kamera felvételről van szó. Az egyiken a korabeli rendőri jelentések szerint rajta volt jól láthatóan Rohác és Hamala, míg egy másik kamera pont felismerhető pozícióban, szemből rögzítette Jozef Rohácot. De az is csak a szerencsének köszönhető, hogy még a 2008-2009-es nyomozás során a BRFK életvédelmi alosztályát korábban vezető alezredes dolgozószobájában, a szekrény alján találtak több, az Aranykéz utcához kapcsolódó videóanyagot, amelyeket szintén nem csatoltak a nyomozati anyagokhoz.
Portik tizenhárom évet, Rohác életfogytiglant kapott
Az ügyben végül 2016. március 31-én hozott ítéletet a Cserni János vezette bírói tanács és Portikot mint felbujtót nem jogerősen előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt tizenhárom évi fegyházbüntetéssel sújtotta, a végrehajtással vádolt Rohácot pedig előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. Az Energol-vezért az indoklás szerint azért nem ítélték a szlovák férfihoz hasonlóan életfogytiglani fegyházbüntetésre, mivel kétséget kizáróan csupán azt tudta megállapítani a bíróság, hogy a harmadrendű vádlott Boros Tamás megölésére adott parancsot, arra azonban nem volt elég bizonyíték, hogy az Energol-vezér tudta, feltételezett végrehajtó embere miként fogja kivitelezni a likvidálást.
Címlapfotó: Urbán Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS