Pesti Srácok

Tordaiék a zöldítés jegyében az agglomerációban élőket betelepítenék Budapestre

Tordaiék a zöldítés jegyében az agglomerációban élőket betelepítenék Budapestre

Izzik a levegő az ellenzéki pártok háza táján, zizegnek, vitáznak, politizálnak. Így van ezzel Tordai Bence is, aki Budapest 4. sz. választókerületében szeretné majd a polgárok érdekeit képviselni 2022 tavasza után. Nincs könnyű dolga, fel kell vennie a kesztyűt a harcias Kálmán Olgával (DK) és Berg Dániellel, aki a Momentum egyik, igen jól képzett fenegyerekeként már a második kerület alpolgármestere és a Margit-negyed nagy reformere.

Tordai Bence jó demokrata módjára mindenben szeretné kikérni a választópolgárok véleményét, most velük együtt akarja megalkotni programját az országgyűlési választásokra, ezért tíz etapból álló online teraszozást rendez. Az első rész témája a kevesebb narancs, több zöld jegyében Buda ökopolitikája volt. Mindehhez Tordai segítségül hívta Karácsony kabinetfőnökét, Balogh Samut, aki a közösségi megosztáson alapuló kocsikázás nagy híve. A fiúk láthatóan az ingázásban, a nagyvárosból a kisvárosba, agglomerációba költözőkben látják a veszélyt, ezért Budapestet tennék élhetővé. Innen már egyenes út vezetett a bérlakásszektor problematikájához. Kincs, ami nincs alapon a haladó ifjak előszeretettel beszélnek olyanról, ami egyelőre nem létezik, és aminek megvalósításához hozzá sem kezdtek. Mert szép, hogy lesznek lakásügynökségek lakások nélkül, de az még felfoghatatlanabb, hogyan akarják a zöldhöz és csendhez szokott agglomerációban lakókat a budapesti zajhoz, koszhoz szoktatni. Balogh Samu itt már eleresztette nem csekély fantáziáját, amikor kijelentette, hogy a József Attila-lakótelep lehetne az igazi minta. Igen, a lakótelep, azokkal a bájos, tízemeletes téglalapokkal, amelyeket másik nevén panelnek szoktunk hívni. Oda illene költözni Solymárról, Pesthidegkútról a természetvédelem nevében.

Zajlik a koncepcióalkotás: Balogh Samu (b), középen Örsi Nóra egyetemista, és Tordai Bence a limonádéval. Fotó: Facebook

Mocsárosdűlő, az érintetlen zöld zsákmány

PestiSracok facebook image

Bár Balogh Samu szereti úgy beállítani magát, mint a Mocsárosdűlő zöld megmentőjét főnökével, Karácsony Gergellyel egyetemben, a valóság egészben más, ugyanis Baloghék éppen most akarják a területet beépíteni, és a tavaly kiszivárgott tervek szerint az Aranyhegyi út egy szakaszán irodaházak, lakóházak, bölcsődék és óvodák épülnének. Balogh így fogalmazott:

A kevesebb néha több alapon Karácsony kabinetfőnöke csak azt felejtette el megemlíteni, hogy anno a fideszes kerületvezető, Bús Balázs rendelt el változtatási tilalmat a területre, amelyet aztán az új városvezetés oldott fel.

A nagy teljesítmények hiánya frusztrálttá teszi az embert

Tordai ezután nagyon helyesen rákérdezett Balogh Samunál, tulajdonképpen mit is tesz Karácsony és csapata a légszennyezettség javulásának érdekében. Természetesen jött a szokásos mantra, hogy a kormány elvette a főváros összes pénzét, meg nem engedte, hogy hitelt vegyenek fel a haladó Nyugattól, miközben a fedezetet az állam biztosítja, tehát naná, hogy nem engedte. Balogh aztán előrukkolt az előző évi eredményekkel:

Aha. Ez a nagy ökopolitika. A jövőre nézve meg jött a szokásos hablaty:

Miután megtudtuk, hogy Budapest vezetése koncepcióalkotásban verhetetlen, mi, fővárosiak csak egyre lennénk kíváncsiak: mikor kapjuk vissza a nem is olyan régen még jól prosperáló, némileg konszolidáltabb és élhetőbb Budapestünket?

Forrás: Facebook/Budai Zöld; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.