Izzik a levegő az ellenzéki pártok háza táján, zizegnek, vitáznak, politizálnak. Így van ezzel Tordai Bence is, aki Budapest 4. sz. választókerületében szeretné majd a polgárok érdekeit képviselni 2022 tavasza után. Nincs könnyű dolga, fel kell vennie a kesztyűt a harcias Kálmán Olgával (DK) és Berg Dániellel, aki a Momentum egyik, igen jól képzett fenegyerekeként már a második kerület alpolgármestere és a Margit-negyed nagy reformere.
Tordai Bence jó demokrata módjára mindenben szeretné kikérni a választópolgárok véleményét, most velük együtt akarja megalkotni programját az országgyűlési választásokra, ezért tíz etapból álló online teraszozást rendez. Az első rész témája a kevesebb narancs, több zöld jegyében Buda ökopolitikája volt. Mindehhez Tordai segítségül hívta Karácsony kabinetfőnökét, Balogh Samut, aki a közösségi megosztáson alapuló kocsikázás nagy híve. A fiúk láthatóan az ingázásban, a nagyvárosból a kisvárosba, agglomerációba költözőkben látják a veszélyt, ezért Budapestet tennék élhetővé. Innen már egyenes út vezetett a bérlakásszektor problematikájához. Kincs, ami nincs alapon a haladó ifjak előszeretettel beszélnek olyanról, ami egyelőre nem létezik, és aminek megvalósításához hozzá sem kezdtek. Mert szép, hogy lesznek lakásügynökségek lakások nélkül, de az még felfoghatatlanabb, hogyan akarják a zöldhöz és csendhez szokott agglomerációban lakókat a budapesti zajhoz, koszhoz szoktatni. Balogh Samu itt már eleresztette nem csekély fantáziáját, amikor kijelentette, hogy a József Attila-lakótelep lehetne az igazi minta. Igen, a lakótelep, azokkal a bájos, tízemeletes téglalapokkal, amelyeket másik nevén panelnek szoktunk hívni. Oda illene költözni Solymárról, Pesthidegkútról a természetvédelem nevében.
Mocsárosdűlő, az érintetlen zöld zsákmány
Bár Balogh Samu szereti úgy beállítani magát, mint a Mocsárosdűlő zöld megmentőjét főnökével, Karácsony Gergellyel egyetemben, a valóság egészben más, ugyanis Baloghék éppen most akarják a területet beépíteni, és a tavaly kiszivárgott tervek szerint az Aranyhegyi út egy szakaszán irodaházak, lakóházak, bölcsődék és óvodák épülnének. Balogh így fogalmazott:
Évtizedek óta beszél mindenki arról, hogy meg kell védeni ezt a területet, de senki nem csinált semmit. Ez a terület a főváros lakhatási területeként volt számon tartva. Elindult egy folyamat nálunk, hogy csökkentsük a beépítés lehetőségét. Voltak különféle forgatókönyvek, és mi azt választottuk, hogy a legkevesebb területet lehessen beépíteni.
A kevesebb néha több alapon Karácsony kabinetfőnöke csak azt felejtette el megemlíteni, hogy anno a fideszes kerületvezető, Bús Balázs rendelt el változtatási tilalmat a területre, amelyet aztán az új városvezetés oldott fel.
A nagy teljesítmények hiánya frusztrálttá teszi az embert
Tordai ezután nagyon helyesen rákérdezett Balogh Samunál, tulajdonképpen mit is tesz Karácsony és csapata a légszennyezettség javulásának érdekében. Természetesen jött a szokásos mantra, hogy a kormány elvette a főváros összes pénzét, meg nem engedte, hogy hitelt vegyenek fel a haladó Nyugattól, miközben a fedezetet az állam biztosítja, tehát naná, hogy nem engedte. Balogh aztán előrukkolt az előző évi eredményekkel:
Tavaly ezerötszáz fát ültettünk, és kétezret óvtunk meg a kivágástól.
Aha. Ez a nagy ökopolitika. A jövőre nézve meg jött a szokásos hablaty:
Izgalmas év ez a mostani, mert rengeteg stratégiát fogadtunk el, úgynevezett egészséges utcákat szeretnénk kialakítani, tök érdekes koncepció alapján: arról van szó, hogy rengeteg szempontot veszünk figyelembe az utcák tervezésénél, és van ez a brit nő, aki egészség- és városszakértő, és azt mondja, hogy egy szempontot vegyünk figyelembe: az emberek egészségesek legyenek.
Miután megtudtuk, hogy Budapest vezetése koncepcióalkotásban verhetetlen, mi, fővárosiak csak egyre lennénk kíváncsiak: mikor kapjuk vissza a nem is olyan régen még jól prosperáló, némileg konszolidáltabb és élhetőbb Budapestünket?
Forrás: Facebook/Budai Zöld; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS