Pesti Srácok

További, Északnyugat-Szíriába vezető átkelőhelyek megnyitását sürgette az ENSZ-főtitkár

További, Északnyugat-Szíriába vezető átkelőhelyek megnyitását sürgette az ENSZ-főtitkár

Újabb, a földrengés sújtotta északnyugat-szíriai területekre vezető határátkelőhelyek megnyitását sürgette csütörtökön az ENSZ-főtitkár a világszervezet segélyszállítmányai előtt. António Guterres reményét fejezte ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) jóváhagyja az új átkelőhelyek megnyitását Törökország és Szíria lázadók ellenőrizte északnyugati része között annak érdekében, hogy a világszervezet segélyszállítmányai eljussanak a rászorulókhoz.

– fogalmazott a főtitkár, hozzátéve, hogy "semmilyen szankció nem akadályozhatja meg a szíriai népnek szánt segélyeket". Hivatkozott arra is, hogy több, nem az ENSZ-hez tartozó segélyszervezet már használ más átkelőhelyeket is. Szíria ENSZ-nagykövete, Básszám Szábag egyelőre nem reagált Guterres szavaira.

A szíriai kormány korábban többször leszögezte, hogy az ország lázadók uralta részébe a török oldalról érkező szállítmányokat szuverenitása megsértésének tekinti. A földrengést megelőzően az Északnyugat-Szíriában élőkhöz a segélyszállítmányok szinte teljes egészében Törökországból érkeztek, Báb al-Hava határátkelőjén át. A földrengés megrongálta az átkelőhöz vezető utakat is, ám csütörtökön a szállítmányok újraindultak. Báb al-Hava az egyetlen útvonal, amelyen a segélyek elérhetik a térség mintegy négymillió, zömében rászoruló lakóját anélkül, hogy érintenék a damaszkuszi vezetés ellenőrizte területeket.

PestiSracok facebook image

Az ENSZ három évvel a szíriai polgárháború kirobbanása után, 2014-ben négy határátkelőhely megnyitását hagyta jóvá Törökország és a lázadók uralta területek között a segélyszállítmányok számára. Oroszország és Kína tiltakozása nyomán ebből hármat bezártak, 2020 óta csak egy átkelőt használnak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)