Trükközéssel, vélhetőleg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szabályzatával ellentétesen sikerült megszavazni/megszavaztatni hétfőn a közgyűléssel azt, hogy a kutatóintézetek ne kerülhessenek ki az Akadémia szervezeti egysége alól – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az első voksoláskor a jogosultak csaknem fele egyetértett azzal, hogy a kutatóintézetek ne tartozzanak az MTA-hoz, majd a levezető Vékás Lajos alelnök újabb döntést erőltetett át a már megszavazott kérdésben. Az értő szemek, fülek „kapcsolhattak”, és másodjára már több, mint hatvanhárom százalékos eredménnyel betonozták be a régi, számos világhírű tudós által sztálinista berendezkedésnek tartott modellt. A balliberális sajtó a piti trükközést természetesen a kormánynak lekevert, újabb hatalmas pofonként értelmezi.
Az MTA hétfői közgyűlésének leginkább a közvélemény érdeklődésére számot tartó pontja volt a kutatóintézetek sorsáról szóló szavazás. A kormány, és Palkovics László szakminiszter álláspontja szerint az Akadémia, a kutatások rendszere meghaladta önmagát, és bár az MTA prominenseinek állítása szerint a világ élvonalában van, a valóságban a nemzetközi publikációk, szabadalmak, tanulmányok területén sem rúg labdába már nagyon régen, ez pedig fokozottan igaz a használható tudásbázis létrehozására. A kormány szerint utóbbi megteremtése létkérdés a jövőre nézve, és erre nem kevesebb, hanem épp lényegesen több pénzt adna. Az MTA vezetői azonban nem akarják feladni a kényelmes, biztos, teljesítményt nem követelő kifizetőhelyeiket, ezért inkább elhitették a sajtó és a közvélemény erre fogékony részével, hogy a kormány az Akadémia létére tör. A hétfői voksolás három lehetőséget vázolt fel: az első szerint a kutatóintézeti hálózat az Akadémián belül maradna, de önálló köztestületi szervként, saját költségvetéssel. A második elképzelés, hogy az Akadémián kívüli, önálló szervezet lenne, a harmadik lehetőség szerint az Országgyűlés felügyelete alá kerülne, és a német, francia, amerikai rendszer mintájára a mindenkori kormányzat határozhatná meg azokat a kiemelt területeket, amelyek elsőbbséget élveznének. Utóbbiról a közgyűlés hétfőn nem is szavazott, mert az első elképzelés győzött Vékás Lajos – a szabályokat vélhetőleg felrúgó – trükközésének köszönhetően.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Mon3
2019-05-06 at 18:31
Imádom a liberálisokat. Független Nemzeti Bankot, független iskolákat, egyetemeket, független bíróságokat, független ügyészséget, független akadémiát, független…
Valójában a magyar nemzettől, Magyarországtól, a választóktól függetlent.
Jól ki van ez találva!
Mc Döbbent
2019-05-06 at 19:09
Ha az állami költségvetéstől is függetlenek lesznek, akkor van/lesz jól kitalálva.
Nagy Matyas
2019-05-07 at 12:09
ÍGY VAN!!!!!!
No.1 comment 🙂 🙂
Kása mása
2019-05-06 at 18:42
Az “örökifjú”kommunisták, amikor már nem a szakmát, hanem a zsákmányt védik.
Benedek Károly
2019-05-06 at 19:01
Valamit durva rosszul csinálnak, ha így ki lehet játszani a kormányt.
Minden szinten, szinte mindenütt.
Ideje odacsapni.
Nos, akkor jöjjön a feladatok kiszervezése: kutató intézetek létrehozáa, melyeket támogat, az MTA-tól meg elvon.
Legyenek végre tökösök, az áldóját neki!
1948 óta nem mozdul itt semmi!!!!
saghi rozalia
2019-05-06 at 20:10
Igen.
Namond
2019-05-06 at 20:58
Igen.
Magyar Gyula
2019-05-06 at 19:13
Egyetértek Benedek Úrral.Csak keményen.
Belföldi és külföldön élő tudósok, szakértők is osztják azt a véleményt, hogy reformra van szükség. Ezt még az akadémia jelenlegi elnöke is elismerte valamelyik tv csatornán.
Kutató
2019-05-06 at 19:47
“vélhetőleg felrúgó”. Hmm. Nem tudom, hogy ki vélte, mert nem volt semmi szabályellenes. A cikk nagyrészt hazugság. A közgyűlés először az “intézetek az MTA-n belül maradnak…(irányítási felételekkel)” változatról szavazott, kb. 82%-os támogatással. Ezután az egyik hangos, és valóban, erősen liberális akadémikus javaslatát szavazta meg 63%-kal, ami a további irányítási feltételeket nem tartalmazta. Mivel az első változatot a közgyűlés megszavazta, ezért a további változatokat automatikusan törlik hiszen egymást kizárják. Az MTA közgyűlése viszont erős vita után nem támogatta és leszavazta a történészek javaslatát, mert túlságosan konfrontatív és politikai volt.
A sztálinistázás baromság. Grüner György, itt is sokat idézett amerikai tudós és Palkovics-alkalmazott például 1990-ben lett az MTA külső tagja. Ha van komcsi maradék, akkor ő lenne az, és nem az utóbbi évtizedben beválasztott sok 50 év alatti tag. Nem vicces?
“kényelmes, biztos, teljesítményt nem követelő kifizetőhelyeik”
Könyörgöm, valaki nézzen már rá a kutatóintézetek teljesítményértékelési rendszerére!!! Találjon még ilyet más közszolgálati helyen! A kutatóinkat a halálba frusztráljuk a teljesítménykényszerrel, pályázzanak, publikáljanak nemzetközi szinten bruttó 207 ezer Ft-os fizetésért!!! Majd szépen itthagynak bennünket, és majd lehet örömködni.
saghi rozalia
2019-05-06 at 20:13
Akkor miért ragaszkodnak ehhez, ami nem jó?
Gáspár Anette
2019-05-06 at 21:04
Hagyjuk a mesét. A genderbaromságokat valóban kutassátok máshol. A fizetés meg hazugság.
Ha ilyen ócska, akkor mihez is ragaszkodtok?
Majd szépen gatyába lesz rázva az egész rendszer, a ténylegesen hasznos, nem szélhámos kutatásra fognak fizetni, és akkor azok a munkák többet fognak fizetni.
Ti meg mentek dolgozni. Javaslom a délvidéki vasúti projektet. Ott, ha nem is kell ” kutat ásni”, utat viszont igen.
Nem lejátszott a mérkőzés, ezt jó, ha tudjátok.
Elég volt a leszívásból.
Namond
2019-05-06 at 21:24
T Ktató,
Néhány kérdés a teljesség igénye nélkül:
Mennyi adóbevételből keletkezett közpénzbe kerül egy kutató?
Mennyi adóbevételből keletkezett közpénzbe kerül egy kutatói munkahely?
…………………………………………….
Mennyi kutatási bevételt (Ft/fő) hoznak a kutatók a szabad piacról?
Mennyi szabadalom született az Akadémia kutatói berkeiben 2002-2010 és 2011-2019 években?
Az akadémia szabadalmai mennyi pénzt hoztak a 2002-2010 és 2011-2019 években?
Mennyi egyéb nem szabadalom jellegű know-how-val rendelkezik az akadémia, típusonként?
Az egyéb know-how mennyi bruttó és nettó bevételt hoz?
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
Mennyi pályázatot írtak a kutatók, az mennyibe került?
Mennyi pályázatot nyertek a kutatók és az mennyi pénzt hozott?
Mennyi költségvetési pénzzel kellett kiegészíteni a pályázaton nyert összeget, hogy a pályázat megvalósuljon?
Mennyi publikáció készült, abból mennyi az Akadémia általi finanszírozás és az mennyibe került, továbbá mennyi esetében fizettek a kiadás jogáért más gazdálkodók és mennyit?
:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
……………………………………………
fo in
2019-05-06 at 22:27
Nagyszerű, köszönjük az adófizetők nevében. Libsibibsik, tűnés az Akadémiáról és az országból is! Aki nincs a nemzet hasznára az értéktelen.
fo in
2019-05-06 at 22:34
Mikor indul a vonat? Megyek integetni! Csak nehogy vissza akarjanak jönni!
zolatiguszti
2019-05-06 at 23:24
Fent Ferenc Orosz megfigyelőként magát aposztrofáló kommentelő ugyanezt írja a cikk hazudik nem így volt.
De ő szerint 78%-kal fogadták el az első döntést.
Maga szerint meg 82%-kal.
Akkor most itt ki hazudik?
Na erre találta ki a kriminalisztika a keresztkérdéseket és a kihallgatási taktikákat.
vg
2019-05-07 at 07:19
Az utolsó bekezdésnél már-már sírógörcsöm volt. Szegények, kényszerítik magukat, hogy továbbra is ilyen rossz legyen nekik!
Kerekferke
2019-05-07 at 10:56
Kutatóóó?!
Ilyen hablatyvitéz mint “kutató”?
😂🤡😁
saghi rozalia
2019-05-06 at 20:21
Létre kell hozni a Nemzeti Tudományos Akadémiát. Testületet bízni meg a szervezéssel. Az új Intézménybe átemelni amelyre szükség van, a többi lehet független.
Benedek Károly
2019-05-06 at 21:15
A többit meg nem kell finanszírozni.
Valóban létre kell hozni a Nemzeti Tudományos Kutató Központot, oda koncentrálni a nemzetstratégiailag releváns, hasznos kutatásokat.
Az Áltudományos KAKAdémiától a rá való összeget megvonni.
KŐKEMÉNYEN ODA KELL HATNI!
Arra is kíváncsi vagyok, hogy mekkora az átfedés a CEU-val, akár a Szcientológusokkal, TADZ-szal, Amnestyvel a köztestületben. 14 ezer tagot számlál. A szám megdöbbentett.
Hogy működik a tényleges tagjelölés, felvétel? Hány munkásőr ajánlott be hány munkásőrt?!
Trencsényi Waldapfel Imre munkásőr, klasszikafilológus, akadémikus még lisztollyal az oldalán járt az ELTE bölcsész karára előadást tartani.
Nem volt az olyan régen, vannak, akik még emlékeznek rá.
Namond
2019-05-06 at 21:36
Ha jól emlékszem a Tudós Társaság azaz az Akadémia egyesületként lett megalapítva, tulajdonosa a Magyar Királyság volt.
Felügyeletet a Parlament illetve képviselői pl Széchenyi (társadalmi megbízásban, bármiféle akadémiai kifizetés nélkül) gyakoroltak, ez a testület idővel elkopott (lehet kitelepítették).
Ma már nincs tulajdonosi felügyelet az MTA, pedig még a MNB felett is van.
Az operatív vezető a titkár volt, ma már akadémia elnöke irányítja az idővel felduzzadt háttér és kutatói szervezet.
ova
2019-05-06 at 21:37
Talán a tanári pálya megtartásához szükséges portfolióhoz hasonlóan itt is meg lehetne követelni a bölényektől egy hasonló munka bemutatását.
Torockó
2019-05-06 at 21:45
Kizárólag a magyar parlament vétózhatja meg a kormány döntését. Az MTA nem. Ez a jogszabály.
Szerintem az ügy tisztázásáig fel kell függeszteni az intézetek állami támogatását, addig éljenek az általuk megtermelt pénzből, egyéb támogatásokból.
Pár hónap után könyörögni fognak.
Kár meg nem származik, hiszen haszon sincs belőlük. Megspórolunk néhány száz milliót….
Netta
2019-05-06 at 22:23
Nem lejátszott a meccs.
Dani
2019-05-06 at 22:19
1994. évi XL. törvény
2. § * (1) Az Akadémia az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából közfinanszírozású kutatóhálózatot, kiszolgáló és egyéb intézményeket létesít és működtet, amelyek felett irányítási jogot gyakorol, valamint – a 23. § (6) bekezdésében foglaltak szerint – gazdasági társaságokat létesíthet, amelyek tulajdonosi jogát gyakorolja. Az Akadémia a tudományért, művészetért tevékenykedő más szervezeteket is támogathat.
(2) * Az Akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot.
(3) Az Akadémia esetében a köztestületekre vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
———————————————————————————————–
Amíg ez a törvény hatályos addig az akadémia álláspontja helytálló. Ha valakinek ezzel problémája van, az forduljon az országgyűléshez.
fo in
2019-05-06 at 22:31
Mentek a levesbe koma! Jó az ingyen ebéd, mi? Ennek végre vége.
Vagy dolgoztok és hasznot hoztok az országnak, vagy menjetek közmunkásnak. jelenlegi hasznotok most nem éri el egy tisztességes közmunkásét.
Namond
2019-05-07 at 02:04
Dani,
Nem eszik olyan forrón a kását.
FIGYU: Dani;
1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról
A Magyar Tudományos Akadémiát a nemzet a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára hozta létre.Jogos társadalmi igény, hogy a magyar tudományosság nagy múltú nemzeti intézményének működési és tevékenységi szabadsága – a tudományt művelő és képviselő más intézmények autonómiáját nem csorbítva – önkormányzati jogainak törvényi megerősítésével kiszélesedjék, belső életének demokratizmusa erősödjék.
3. §(1) Az Akadémia közfeladatai a következők:
b) tudományos kutatások folytatása céljából, a központi költségvetésből támogatott főhivatású kutatóhálózatot tart fenn, megalkotja működési szabályait, és hatékonyan működteti azt;
e) az Országgyűlés vagy a Kormány kérésére a kompetenciájába tartozókérdésekben kinyilvánítja szakmai véleményét;
k) szorgalmazza és segíti a tudományos kutatások eredményeinek társadalmi és gazdasági hasznosítását;
(3) Az Akadémia elnöke évente tájékoztatja a Kormányt az Akadémiamunkájáról, valamint a magyar társadalom és gazdaság fellendítése érdekében elért eredményeiről.
Dani, TELJESÜLT AZ ALAPÍTÁSI CÉL ÉS A KÖZFELADATOK?
0)Demokratikus az Akadémia belső élete? MEGVIZSGÁLHATÓ EZ?
1) Az Akadémia által fenntartott főhivatású kutatóhálózata MŰKÖDÉSE SZABÁLYOZOTT, HATÉKONY?
2)Az Akadémia SZAKMAI véleményt fogalmaz meg, NEM POLITIZÁL
3) Az Akadémia segíti – az egész világ – tudományos kutatásai eredményeinek társadalmi és gazdasági hasznosítását
MEGTÖRTÉNT? HÁNY ESETBEN?? MENNYIT HOZOTT?
4) AZ AKADÉMIA MILYEN ÉS MEKKORA ÉRTÉKŰ ÉS BEVÉTELT HOZÓ GAZDASÁGI EREDMÉNYEIRŐL, TUD BESZÁMOLNI AZ ELNÖK?
Dani
5) A törvény szerint az Akadémiának KELL FENNTARTANIA SAJÁT MAGÁT ÉS KUTATÓINTÉZETEIT. A kormánynak azt csak TÁMOGATNIA KELL, NEM FENNTARTANI.
(EZ – a lógósók és a szakbarbár kutatók kedvéért) AZT JELENTI NINCS A KINCSTÁR ZSEBÉBEN TURKÁLÁS: az Akadémia ossza be amit kap)
6) (2) Az Akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot. ÉS HA OTT 5FT-AL SZEREPEL?. A TÖBBIT TERMELJÉK KI GAZDASÁGI TÁRSASÁGAI ÉS KUTATÓINTÉZETI HÁLÓZATA.
ÉN JAVASLOM, NEKEM TETSZIK!
Dani, JÓ LESZ ÍGY?
Dani
2019-05-07 at 15:25
Csodás, én sem állítottam hogy így tökéletes, csupán fel akartam hívni a jelenlegi jogállásra a figyelmet. Akkor most sikerül végre visszamenni az országgyűléshez és Palkovics köpködése helyett törvénythozni? Mert jelenleg nem a megfelelő szervezet próbál intézkedni.
Egyébként nem illene lebecsülni a kutatóhálózat működését, pl(ez csak egy a sok intérményből) a Wigner- esetében Nukleáris Anyagtudomány és Űrfizika jellegű kutatások esetén nyilván jelentős kiadások mellett rövid távon kis bevétel a lehetséges. Ugyanakkor a kutatóhálózatok szerepe nem éves, hanem 10-100 éves távon térül meg. Vagy a NASA-t is le kellett volna szólni, hogy drága lesz az a holdraszállás, oldják meg pénz nélkül? Vagy a Manhattan program esetén az atombombát piacra kellett volna dobni a költségek finnanszírozására?
Namond
2019-05-07 at 16:55
Dani
A jogállással kapcsolatos vita fenn áll.
Senki nem becsüli le a kutatóhálózat működését, de jó néhány nem reál kutatás hasznossága, eredményessége, szükségessége megkérdőjelezhető.
Nem vitatom a megtérülés termék életúthoz hasonló jellegét, ezért nem vitatom a hálózat létesítés és működtetés hosszútávú megtérülését sem.
DE
Minden évben letelik egy 10 és 100 év, vagyis minden évben el kellene számolni a múltbeli kiadások megtérülésével.
Felhívom a figyelmét arra, hogy ha 30 évvel ezelőtt sikeres kutatásba fektettem 10 dkg arany értéket és az most térül meg, ma kb 3 kg arany, akkori – 30 évvel előbbi – árával leszek pénzemnél és még nincs hasznom.
Ebben nincs kapzsiság, a világ pénzpiaca vásárlóerő változása okozták a 30x-os érték növekedést.
Andromeda
2019-05-06 at 22:29
Tényleg hátborzongató, hogy lényegében az adófizetőknek semmi befolyása nem lehet az MTA-ra semmilyen értelemben.
fo in
2019-05-06 at 22:32
Dehogynem, csak politikai akarat kérdése.
sanyi
2019-05-06 at 23:59
A tudós urak elfelejtik, hogy mindíg annak a nótáját húzzák, aki a pénzt adja. A pénzt pedig az állam/adófizetők adják, a végső szót is a választóknak kell kimondani egy igazi szavazáson.
vg
2019-05-07 at 07:18
Kicsit más ám a tudós logika! Az a mi pénzünk, azt csinálunk vele, amit akarunk. Sajnos ez azért több helyről is ismerős. Hamar kialakul ez a gondolatmenet közpénzek közelében…
Namond
2019-05-07 at 12:23
vg
Minősítsünk: Hamar kialakul ez a TÉVES gondolatmenet közpénzek közelében…
Kutató
2019-05-07 at 08:14
Nos, a tudományos kutatás az már csak olyan, hogy az átlagember nem fogja érteni. Azt sem, hogy miért kell arra pénzt adni. Csak éppen használja az eredményeket, annak ismerete nélkül, hogy hogyan jutott hozzá.
A nagyon sok értelmetlen gyűlölködés mellett van egy-két értelmes kérdés is. Namond ugyan jó kérdéseket tesz fel, aztán beáll a többi közé. 5 Ft támogatás, a többit meg termeljék ki? Ez a piacorientált kutatóintézet, létezik ilyen Magyarországon, a Bay Zoltán intézethálózat. Borzalmasan nagy pénzekkel létrehozták (nagyon sok milliárd ment bele), aztán most piaci alapon nem működik. Az ok az, hogy a külföldi gyártóknak nem kell, a hazai versenyszféra meg a vaskos kormányzati megbízásokért versenyez, újat gyártani nem akar. Tisztelet a kivételnek.
Namond csaknem minden kérdésére ott van a válasz az MTA honlapján. Ott van minden intézetre az éves pénzügyi összegzés, mennyit kaptak, mennyit hoztak, milyen forrásból. A költségvetési támogatáshoz kb. ugyanannyit hoznak pályázatokból, ezen belül kb. a fele-harmada piaci alapon. Csak az MTA KOKI-ban van valami 5-6 European Research Council projekt, a maga darabonként 300 millió Ft körüli európai forrásával. Csodálkoznék haa az itt fröcsögve kommentelők összesen hoztak egy ilyen projektnyit az országnak.
A demokratikus működés? Minden fent van a neten. Részletes beszámolók és jelentések. Csak persze nem olvassátok, mert fröcsögni egyszerűbb, meg élvezetesebb.
Ez az egész cikk meg a hozzá fűzött számos komment nekem alapszintű történelmi leckét mutat: Lenin fiúk, nyilasok, ÁVH-sok, mindegy, kollaboránsok vagytok.
Döme
2019-05-07 at 09:05
Normális maga?
Lehet, hogy “okos”, “kutató”, netán akadémikus, de akkor sincs joga általánosítani!
Szerintem magának (nem Önnek) fogalma sincs arról, amit ide köpködött: “Lenin fiúk, nyilasok, ÁVH-sok, kollaboránsok.”
Menjen és tanuljon egy kis történelmet!!
Kerekferke
2019-05-07 at 10:59
Ez valami tanársegéd a foximaxi-lédy giga vizilófia tanárnyékszéken, havi apanázsért. 😛😂
saghy rozalia
2019-05-07 at 14:18
Kutató, mi haszna az országnak abból a sok projektból amire a pénzt összehozták?
Namond
2019-05-07 at 15:06
T. Kutató,
Meglehet a a tudományos kutatás olyan misztikus dolog, mint a levitáció és az olyan poroslábú egyszerű polgár mint én nem értheti.
A misztifikáció számomra mindig gyanús, szerintem három lehetőség van, az interpretátor nem tudja miről, hogyan beszéljen, a takargatott dolog egyszerű mint a faék, vagy nincs is a takaró alatt semmi.
Nos ha kutatni nem is, keresgélni én is szoktam, eszközöket, anyagokat, ismereteket, megoldásokat elméleti és fizikai problémákra az utóbbit azért, mert lusta vagyok és nem szándékozom újra feltalálni a kereket. De a nem találok megoldást, sablont, sablonokat készítek és azt próbálgatom a problémára, Ez a próba szerencse módszere amit ÖNÖK is alkalmaznak, ugyebár?
(Látja nem tegezem, magázom!)
Nem értem kommentje harmadik mondatának logikai kapcsolatát az első kettővel és nincs benne alany, de érdekelne mihez jutottam én hozzá, amit az MTA alkotott?
MINT A 1994. évi XL. törvény mondja az Akadémia tartja fenn magát és hálózatát a KORMÁNY CSAK TÁMOGATÁST NYÚJT.
SŐT A KORMÁNY CSAK PROJEKT FINANSZÍROZÁSI TÁMOGATÁST NYÚJT TÖRVÉNY SZERINT nem intézményi működést finanszíroz.
PÉLDA: Határozza meg az ideális fazekasagyag anyagösszetételét, szemcsenagyságát a készítmények igénybevételétől függően. Határozza meg az egyes agyagtípusok korát és a lelőhelyi geológiai képződmények alapján lehetséges fellelhetőségi helyeiket. A lehetséges lelőhelyek esetében mérje fel a bányászati joggal rendelkező természetes és jogi személyeket.
Határidő egy év, költségkeret 3,5 mFt.
Az MTA ugye csak az első mondatig pályázna, mivel az egy laborban eldönthető, esetleg a másodikra is, de a harmadikra ahol a haszon van már nem.
Kutatása eredményét publikálná a kiíró engedélye nélkül, a megrendelő meg versenyezhetne az agyagbányákért másokkal, ugye?
Kutató intézet csak piacorientált lehet, alapfeladata az oktatás mellett.
Olyan kutató intézet nem lehet, amit azért tartunk fenn – tartunk, én is és a többi “gyülölködő” kommentelő is – mert van néhány ember aki kutató akar lenni és azt akar csinálni amihez kedve van, mások beleszólása nélkül.
Ilyen pénznyelő kutató intézet még az IBM, GM sem tart fenn, a vállalkozások a bányából szént, a kohóból fémet, a kutatótól piacképes eredményt, szabadalmat várnak.
Az MTA külső környezetétől függetlensége mesebeszéd, amíg a külső környezete tartja fenn és tartja el, amíg az általa használt eszközök, vagyontárgyak az államéi nem független szolgálni kénytelen.
Írásából kiderül, hogy ÖN szerint az MTA önfinanszírozási mutatója 40-50% ez bizony elég kevés a függetlenséghez.
Az MTA belül lehet demokratikus, belül érvényesülhet a kutatás szabadsága a kutatási feladatok ellátása módszerei kiválasztásában és alkalmazásában, a kutató FELELŐSSÉGÉVEL.
ÖN említi a European Research Council projekteket, ezek esetében elfogadja az MTA az ERCEA IRÁNYÍTÁSI, szabályozási, kinevezési, dokumentálási, jelentéstételi, elszámolási kötelezettségeket VAGY EZEK IS KORLÁTOZZÁK A KUTATÁS SZABADSÁGÁT, AZ AKADÉMIAI FÜGGETLENSÉGET?
A “Csodálkoznék haa az itt fröcsögve kommentelők összesen hoztak egy ilyen projektnyit az országnak.” kijelentésre, kérdem mit hoz ez az országnak?
Megjegyzem én részt vettem és a magam területét irányítottam M.O földalatti gáztározó rendszere kialakításában, és az Orenburgi egyezmény szerinti magyar gázellátás biztosításában. Az eltelt 30 illetve 40 év alatt ennek a munka eredményét minden magyar ÖN is élvezhette, de az eredmény rám eső része know-how díja mennyit érne a szabadpiacon, különösen jelenértékben számolva?
Örülök, hogy kérdéseimmel kapcsolatban sok minden van MTA honlapján, ha megnézném biztos lenne még ezer további kérdésem és lehet megütne a laposguta a csúsztatások és amatörizmus miatt. (Hasonlóan mint a PS-ben cikkezett Hintalovon Alapítvány közzé tett anyagai esetében, ahol egymást érték a Ptk-t, pénzkezelési szabályokat és számviteli törvényt sértő tevékenységek nyomai.)
A demokratikus működés neten levő dokumentumai annyit érnek, mint a működés és gazdálkodás szabályzatai, ha betartják az helyes, de ha azért vannak mert előírták akkor semmit nem érnek.
Ha vizsgálnám az ÖNÖK demokráciáját, próbát, helyszíni felvételt és kísérletet végeznék és az eredményt ütköztetném azokkal a dokumentumokkal.
Nem azért kommentelek, hogy gazdálkodókat világítsak át, hanem azért, hogy megosszam véleményem, ismereteim és problémalátás módom.
Tehát én, mint szabad és független individuum, szabadon és függetlenül alakítom véleményem és nem hagyom magam befolyásolni, nem nézem meg a honlap anyagait.
Ami az alapszintű történelem leckét illeti, hadd segítsek.
A Lenin fiúk, nyilasok, ÁVH-sok, velük kollaborálok elitista szocialista ideológiát követtek.
Az Akadémia vezetői és kutatói szintén elitista ideológiát követ felmagasztalva a tudományos szabadságot, misztifikálva a tudományos kutatást és kutatókat, mindezt a pénzért és kevesebb munkáért.
Mindez nagyon emlékeztet egy sámán táncára, aki nem gyógyít, de rázza a csörgődobot, rikoltozik, illatos füstöt ereget a támogatok, büdöset a kételkedők orra alá, mindezt azért, hogy igazolja létét és a közösség eltartsa, megkapja a tyúkját.
Nos, tehát kár a fröcsögésért, a függetlenség és a tudomány szabadsága csak az MTA-n belül értelmezhető, a külső környezet felé nem attól az MTA nem független.
Az MTA és ÖN is, pénzforrásai elszámoltatása ellen nem észérvekkel lép fel, hanem politikai rendezvényekkel, elitista ideológiájú (mint a Lenin fiúk, nyilasok, ÁVH-sok, velük kollaborálok) ürügyekkel.
Az itt kommentelők többsége, én is elit ellenes – populista – megnyilatkozású, patrióta.
Kutató
2019-05-07 at 16:42
Nos elég hosszú a válasz, nagyon hosszú lenne a viszont-válasz, engedje meg, hogy csak néhány dologra reagáljak (a tegeződést azért alkalmaztam, mert ebben a térben egyenlőek vagyunk).
A hasznosság. A jelen kormányzat korábbi időszakában volt olyan, hogy Országimázs Központ. Tételezzük fel, hogy Önök ezt is támogatnák. Vajon az országimázsban nincs benne a kultúra és a tudomány? Nincs benne az, hogy a magyar kutatók számos nemzetközi folyóiratban szerkesztőségi tagok, konferenciák és nemzetközi társulatok vezetőségi tagjai? Ez is megtermelt érték. Ha nem akarunk banánköztársasággá válni, ahol a könnyen megvehető politikai vezetés mellett rabszolgák termelnek olcsón, akkor a Kultúrnemzet fogalmába beletartozik az is, hogy vannak kutatóintézetek. Amikor egy nagy gyártó idejön és nem mondjuk egy szomszédos országba, akkor az általános szellemi infrastruktúra és az adott ország képe is ott van a döntés mögött. Ez az Ön életében is ott van, még ha nem is tud róla.
Milyen anyagi hasznot kapott az MTA intézetektől? Sorolhatnám a növénynemesítést, a környezeti állapot felmérését, a technológiai fejlesztést (igen, pl. az MTA TTK egyik intézetében repülőgépek hajtóműgyártójának oldottak meg egy komoly technológiai problémát), a gyógyszerfejlesztést (KOKI, MTA TTK, stb.), szénhidrogénipari kutatást (pl. a MOL-nak), stb.
Egy alapkutatással foglalkozó intézet SOHA ÉS SEHOL nem fog önállóan, állami támogatás nélkül megmaradni és működni. Ön látom, hogy a piaci világból érkezik, de értsük meg, piacorientált kutatóintézetre is szükség van, de ott soha nem fognak gyökeresen új dolgokat feltalálni és soha nem fognak a nemzetközi tudományban megjelenni, mert a feladat cél- és termékorientált és nagyrészt olyan feladatokat kapnak, aminek az eredménye nem publikus. Ettől függetlenül és emellett a fejlett országokban vannak alapkutatást végző intézmények, ahol az állami támogatás aránya 80% körüli. Ilyen a Max Planck intézethálózat is. Még az USÁ-ban is vannak ilyenek, lásd a Woods Hole Intézet.
A lényeg valószínűleg az utolsó mondata: az elitellenesség és populizmus. Innen kezdve persze nincs miről beszélni, mert mondhatok én érveket, semmit sem érnek. Én számos kutatóintézetben jártam a világban, bízvást mondom, az MTA kutatóintézet-hálózata a támogatás mértékénél sokkal jobban teljesít. Egy francia kollégám mondta, amikor elment egy Max Planck intézetbe dolgozni, hogy még szoknia kell, hogy ennyi pénze van. Nyilván mindig van mit javítani, erősíteni, de nem az a módja, hogy leromboljuk ami van, mert a következőt felépíteni sokkal drágább és sokkal több ész kell hozzá, ami itt láthatóan nincs meg.
Namond
2019-05-07 at 18:18
T Kutató
Fenntartva:
Én, mint szabad és független individuum, szabadon és függetlenül alakítom véleményem és nem hagyom magam befolyásolni csak ész érvekkel.
A végén kezdve.
Nem az elitizmusra tett megjegyzés a lényeg. Az az ÖN érzelmi túlfűtöttsége miatti dehonesztáló megjegyzései visszautasítása a küldőnek.
Lényeg:
“Az MTA külső környezetétől függetlensége mesebeszéd, amíg a külső környezete tartja fenn és tartja el, amíg az általa használt eszközök, vagyontárgyak az államéi, nem független azt szolgálni kénytelen. A függetlenség és a tudomány szabadsága csak az MTA-n belül értelmezhető, a külső környezet felé nem, attól az MTA nem független.”
Gondolom azzal Ön is egyetért, hogy független rendszer csak önfenntartó rendszer lehet.
Pl: Egy holdjáró lehet független, sőt kibocsájtásra képes rendszer, de a vezérlő vagy kommunikációs rendszere nem.
Hasznosságot illetően, mint Dani kollégájának írtam:
“Senki nem becsüli le a kutatóhálózat működését, de jó néhány nem reál kutatás, kutató, intézet hasznossága, eredményessége, szükségessége megkérdőjelezhető.
Nem vitatom a megtérülés termék életúthoz hasonló jellegét, ezért nem vitatom a hálózat létesítés és működtetés hosszútávú megtérülését sem.”
Tudom, hogy a TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG alapítása nem piaci előnyökért, hanem imázsépítési céllal, a nemzettudat erősítése a Kultúrnemzetek közé emelkedés érdekében létesült.
Ezt bizony az Akadémia vezetése, kutatói elfeledték.
Azokat az eredményeket, melyeket felsorolt nem kommunikálták a finanszírozó közösség – nemzet – felé, pedig örömmel olvasnánk az áruk, gyártmányok címkéin, hogy az MTA WXZ intézetének alap és vagy alkalmazott kutatásán alapul.
Akár ragaszkodhattak volna ahhoz, hogy azon repülő hajtóműn tábla legyen elhelyezve a MTA TTK intézet megjelölésével, imázs és piac építési célból.
(Tudom, ennek nincs igazi magyar hagyománya, a történelmi időkben magyar népi mesterek nem, csak városi főként német mesterek használtak mesterjegyet készítményeiken.)
Tisztában vagyok vele és szerintem a komment közösség többsége is az alapkutatások költségességével, és meg is békülnek vele ha látható az eredmény, lásd árú feliratozás.
Megfontolandó az, hogy az alapkutatási eredmények mikor publikusak, hogyan érhető el, hogy az alapkutató intézmény részesedjen az alkalmazott kutatás piaci eredményéből.
Nem kellene-e az Önök eredményeit publikálás előtt tovább menedzselni az alkalmazott kutatás eredményének piacra kerüléséig?
Kérdem mi okozta a különbséget Edison és Tesla sorsa között? Vigasz az, hogy Tesláról mintázták az utolsó száz év őrült tudós figuráját? Én nem örülnék, ha Tesla helyett a filmekben, a magyar állam szerepelne mély szegénységben.
A lényegesek a fentiek.
Az alábbiakat a jobb megértés érdekében írom.
Ön írja “a tegeződést azért alkalmaztam, mert ebben a térben egyenlőek vagyunk”.
Nem vagyunk egyenlőek, Ön többet ér a maga helyén mint én, én többet érek a magam helyén mint Ön.
Azonban egyelő jogokkal rendelkezünk a virtuális tér használatában és használata közben.
Feltételezem, telefoni, levélbeni kommunikációs kapcsolat esetén Ön sem választja a tegező formát.
Az egyenlő jog, nem jelent egyenlő értéket. Az egyenlőség liberális jelszavának félre értelmezése, a két fogalom összemosása, a mai libertínus-anarchista társadalmi fellazítási eszköztár része, ne dőljön be ennek.
A világos kategóriák megőrzése fontos a tisztán látás érdekében, különösen egy kutatónak.
Vox populi
2019-05-07 at 08:19
Vékás Lajos összehozott egy selejt Ptk.-t,majd mikor a hozzáértők korrigálták a szellemi selejtjét,és helyesen,félreállították,megsértődött.
Most törlesztett! Ime a nagy jogtudós,aki saját érdekei szerint hajlítja a jogot!
Jegesmaci
2019-05-07 at 08:25
Trükközés, mint az EU Sargentini jelentésénél. Régi bolsevik trükk. Persze a demokrácia jegyében.
Várközi
2019-05-07 at 08:32
Egy nemzetközi tudományos bizottság a székely – magyar rovásírást be akarta venni a világ négy legősibb írása közé. Az (M)TA ezt megakadályozta.
gyozo2018
2019-05-07 at 09:54
Az MTA liberálnyilasbolsi dagonya pénzszivattú, behálózva ceu-féle destruktív-anarchista fedőszervezetekkel.
Kerekferke
2019-05-07 at 10:53
1. A költségvetési finanszírozásról az országgyűlés dönt;
2. Az ogy döntése nem felülírható
3. A kormány megteheti, hogy kutatóintézeteket hoz létre, s a pénzt oda csoportosítja;
4. az MTA-nál maradt intézetek közül csak a nemzetstratégiailag, gazdaságilag fontos és profitáló kutatásokra ad pályázatok útján célzott támogatást, melynek sorsát folyamatában követi, ellenőrzi;
5. Vérszívókkal, hellerekkel, tgmekkel a levesbe.
Mátyás
2019-05-07 at 12:13
Kár, hogy mindentől független az akadémia, még a saját nemzetétől is. Egy szervezettől viszont nem független, a szabadkőművességtől.
Polgár
2019-05-07 at 12:35
Na most kell azonnal véget vetni ennek a wirtschaftnak! Elég!
jobb-ágy
2019-05-07 at 13:39
A működésébe nem is szól bele, csak a nem működésébe!
Gedeon Szánti
2019-05-07 at 16:38
…törvényt…minél előbb véget kell vetni ennek a huza-vonának…Palkovics miniszterre kell bízni…
Blans
2019-05-07 at 18:54
A kutatók zöme nevesincs “tudományos folyóiratokban ” angol nyelven publikál.Ez a vszeobsíj ekvivalent ./ nincs cirill betűm /.Gyakorlatilag senki sem olvassa ezeket .A nagyközönség majd talán a Blikkből értesül.