A kínai gazdaság meg fogja érezni az amerikai importvámok emelését – ismerte el a minap Li Ko-csiang kínai miniszterelnök. Ennek az az előzménye, hogy Donald Trump szeptember 24-től 10 százalékos pótvámot vet ki 200 milliárd dollárnyi kínai termékre, és ez a tétel január elsején 25 százalékra emelkedik. Vagyis a már kivetett illetékekkel együtt az amerikai kincstár 50 milliárd dollárt fog beszedni Kínától, pontosabban az exportáló cégektől. Idáig Pekingben elég flegmán válaszolgattak Trump támadásaira, ám pár napja hirtelen megváltozott a retorika. Rádöbbentek, hogy az amerikaiak komolyan gondolják, és arra is ráeszméltek, hogy ők nagyobbat bukhatnak. Ennek egyszerű oka van: Kína 550 milliárd dollárt exportál egy évben az USA-ba, ellenben csak 160 milliárdot importál. Ezért egy kereskedelmi háborún sokkal többet veszíthet az ázsiai nagyhatalom.
Trump hatalomra kerülése óta éles kritikával illeti az Egyesült Államokba irányuló kínai és a német exportot, és folyamatosan fenyegetőzik megtorló intézkedésekkel. Kínai vezetés, mint sokan mások, komolytalannak tarja Trumpot és mélyen lenézi. Hszi Csin-ping elnök, aki egyben a Kínai Kommunista Párt főtitkára, az elmúlt években Trump ellenfeleivel barátkozott és bármilyen vádra azonnali elutasítással válaszolt, semmiféle engedményt nem tett. Feltehetően az amerikai elnök gyors bukásában bízott, amiben nagyot tévedett.
A lesajnált Trump, akit butának és idiótának kiáltottak ki, még mindig elnök, és az is marad. Sőt, komolyan gondolja, amit mond, és konok elszántsággal végre hajtja a terveit, ha egy módja van rá.
Visszatérve Kínára, ott tartottunk, hogy évente 300 milliárd dollár többlete van az USA-val szemben, és az ország fejlődésének ez az alapja. Ha ez a plusz pénz eltűnik, akkor Kína nagy bajba kerülhet, de már az is gondokat okozhat, ha a többlet jelentősen mérséklődik. Jelenleg annyi dollárjuk van, hogy a világon mindent meg tudnak venni és mindenért azonnal fizetni tudnak. Sőt, hatalmas tartalékokra is futja belőle: Kína hivatalos valutatartaléka mintegy 3000 milliárd dollár. Ha kevesebb kemény valutájuk lesz, akkor az importért másképp kell fizetniük.
Mondjuk jüanban, a kínai pénznemben, csak ez kevésbé vonzó cserealap, mint a dollár. Megtehetnék, hogy a világ második legfontosabb pénzévé alakítják át a jüant, csak ezt a Kínai Kommunista Párt nem szeretné. Ahhoz az kellene, hogy tartalékvalutává váljon a pénzük, aminek előfeltétele valamiféle vagyon- és tulajdonbiztonság. Ám ehhez jogállam szükségeltetik, és ez a bibi.
Ki lehet a kínai politikai elit tagja?
A Kommunista Párt vezetése ma Mao hű harcostársainak unokáiból áll.
Csak az lehet a Politikai Bizottság tagja, akinek valamely felmenője részt vett a Nagy Menetelésben. Ha a nagypapa megtette ezt a gyalogtúrát, akkor az unoka jó eséllyel ma is a hatalom és a vagyon részese. Egy ilyen módon létrejött elitnek pont jó minden, ahogy van: egy kicsit kommunizmus, egy kicsit császárság, egy kicsit kapitalizmus.
Ez a kivételezett kaszt egészen biztosan nem akar reformokat. Hszi Csin-ping elnök, amikor néhány éve örökös vezérré választtatta magát az elvtársaival, akkor hitet tett a jogállam kialakítása mellett. Ám ez ügyben egyelőre semmi se történt. Érdekes párhuzam, hogy Erdogan török elnök, Putyin orosz elnök szintén hasonló politikai konstrukcióval kísérletezik, és mindegyiknek az a célja, hogy a saját országát kiemelje a közepesen fejlett kategóriából és fejlett országgá alakítsa át.
A jüan nem konvertibilis
A helyzetet tovább árnyalja az, hogy az 1,3 milliárd lakosú Mennyei Birodalomnak irdatlan nagy élelmiszerbehozatalra van szüksége. Ennyi húst, kukoricát és szóját a világon csak egyetlen ország képes szállítani: az Egyesült Államok. Vehetnének máshonnan nagyobb mennyiségben, ám Brazília, Ausztrália, Kanada, vagy éppenséggel Magyarország dollárt akar kapni a termékeikért. Ám ezen a ponton eljutunk ismét a valuta problémájához.
Az is megoldás lehet, hogy megbukik a jelenlegi amerikai kurzus és egy Obama-féle, globalista elnökkel mehetnének a dolgok a régi módon.
Kína nagyon örülne annak, ha a mostani időközi választásokon Trump meggyengülne. De ebben már ők se nagyon hisznek. Trump jó eséllyel kihozza a meccset egy erős x-re, de még az is meglehet, hogy nyer. Jelenlegi felmérések szerint a republikánusok növelik a többségüket a szenátusban, de kicsivel elbukják a képviselőházat.
Addig azonban még sok idő van; a gazdaság száguld, a munkanélküliség zuhan, és emelkednek a reálbérek. Trump egy profi kampányoló, és ezt a tényt 100 százalékig ki fogja használni, ami elég lehet a republikánus győzelemhez. Hszi már ezt világosan látja és már odáig elment, hogy októberre bejelentkezett a Fehér Házba, mert úgy véli, hogy Trumpnak a kampányban nagyon jól jönne, ha megállapodna Kínával. Egyfajta trófeaként használhatná fel, és Kína ezért a gesztusért cserébe kedvezőbb elbírálásban részesülne. Ez az októberi időpont először Vlagyimir Putyin orosz elnöknek volt felajánlva, de ezt az ötletet hamar elvetették.
Ma itt tartanak a kínai-amerikai kapcsolatok, amely a világ legfontosabb kétoldalú viszonyrendszere. Az emberiség jövőjét döntően meghatározza majd, hogy országát a világ első számú hatalmává fejleszteni kívánó Hszi Csin-ping, illetve az America First jelszavát szó szerint értő Donald Trump mire jutnak.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS