Túl keveset beszélünk róla, nem hangsúlyozzuk eléggé, nem hívjuk fel a figyelmet arra, hogy mi minden történt a magyar sportban az elmúlt 10–14 évben – hangzott el a Hajrá magyarok! című kötet bemutatóján, ahol kiemelték: míg 2010 előtt nem volt Magyarországnak sportstratégiája, azóta Budapestet beválasztották a tíz legjelentősebb sportváros közé. Az eseményen bejelentették, hogy május elején sportszakmai országjárás is kezdetét veszi, ahol sportolókkal, egyesületi vezetőkkel, tanárokkal kívánják megvitatni a sport előtt álló országos és helyi kihívásokat.
Nyitrai Zsolt a Miniszterelnöki Kabinetiroda képviseletében jelentette be, hogy Hajrá magyarok! címen kiadvány készült a 2010 óta eltelt időszak sportszakmai eredményeiről. Mint megjegyezte, ezek egyik ékes példája a sajtótájékoztató helyszíne, a Puskás Aréna, amelynek megépülte már önmagában sokat elmond a sportéletben beköszöntő korszakváltásról. Ugyanakkor bejelentette, hogy májusban sportszakmai országjárás indul, ahol sportolókkal, egyesületi vezetőkkel, tanárokkal kívánják megvitatni a sport előtt álló országos és helyi kihívásokat.
Nyitrai Zsolt. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Sportnemzetből sportoló nemzet
Dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár a kiadvány kapcsán felidézte: 2010-ben az Orbán-kormány egy rendkívül rossz állapotban lévő magyar sportot örökölt, egyesületek zártak be, vagy kerültek az ellehetetlenedés szélére, a sportolóknak kirívóan nehéz körülmények között kellett a világ elitjével felvenni a versenyt. Az államtitkár kiemelte:
nem volt igazi missziója, nem volt igazi stratégiája a magyar sportnak.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 14 évben számos rangos nemzetközi sporteseménynek adott otthont Magyarország, köszönhetően annak, hogy komoly sportinfrastrukturális fejlesztésen ment keresztül a magyar sport. Mint fogalmazott,
a sport az egy vonzó terület lett mindenki számára.
Az államtitkár kitért arra, hogy 2023. január elsején indult el a Nemzeti Versenysport-fejlesztési Program, amely mind a 46 olimpiai sportágat támogatja. Ezen kívül az Európai Unió engedélyével 2029-ig meghosszabbodott a látványcsapatsport-támogatási program, amely segít a sportegyesületeknek, szövetségeknek az utánpótlás kinevelésében.
Budapestet beválasztották a tíz legjelentősebb sportváros közé, ez talán mindennél többet mond
– hangsúlyozta. Schmidt Ádám szólt arról is, hogy a jelenlegi sportpolitikának az egyik, ha nem a legfontosabb programja, hogy az élsport és a versenysport mellett a közösségi sportot is a lehető legmagasabb szintre emelje, ezért is hívták életre a Sportoló Nemzet programot.
Bízunk benne, hogy sportnemzetből sportoló nemzet is leszünk
– emelte ki.
Dr. Schmidt Ádám. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
A sport támogatása a családok támogatása
Deutsch Tamás EP-képviselő, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke a május elején induló sportszakmai országjárásról közölt részleteket, elöljáróban is kiemelve, hogy május 6-án ünneplik a Magyar Sport Napját, így ehhez igazodva bő egy hónapon keresztül a Sportegyesületek Országos Szövetségének kezdeményezésére, a kormányzat képviselőinek a támogatásával, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság közreműködésével valósul meg a körút. Mint kiemelte, az országjárás során többek között személyes konzultációk révén kezdeményeznek beszélgetést a magyar sport fejlődése, fejlesztése érdekében elvégzendő feladatokról a következő egy-másfél évtizedet tekintve. A kiadványban szereplő adatokra térve Deutsch Tamás kiemelte: amíg 2010-ben 17,8 milliárd forint volt a magyar sport költségvetési támogatása, 2024-ben ez az összeg 172,4 milliárd forint. Úgy fogalmazott:
ez a támogatás döntő részben a magyar családtámogatási rendszer egyik legizmosabb eleme, mivel az összeg legnagyobb része a gyermekek, fiatalok, az utánpótlás sportolási lehetőségét teremti meg.
Mint megjegyezte, nem is véletlen, hogy mintegy hatszázezer igazolt versenyengedéllyel rendelkező sportoló van, döntő részük gyerek, fiatal. Az EP-képviselő úgy fogalmazott:
ez a támogatás teszi lehetővé a lehető legszélesebb körben a magyar családok számára, hogy a gyermek sportolhasson, hogy a legnagyszerűbb dolgot érje el, barátokra tegyen szert, a sport szerelmesévé váljon, hogy aztán felnőtt korában is része legyen az életének. Hogy szurkolóként szurkoljon a saját faluja, városa, kerülete csapatának, szurkoljon a magyar válogatottaknak, hogy tegyen az egészsége megőrzése érdekében.
Dr. Schmidt Ádám és Deutsch Tamás. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Szemérmesen keveset beszélünk az elmúlt évtized sportsikereiről
Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy hatalmas fejlődésen ment át a magyar sport az elmúlt másfél évtizedben. Mint kifejtette, csak a futballt tekintve, a ’90-es, 2000-es évek tapasztalatai alapján arra nem is igen számított senki, hogy lesz egy normális stadion Magyarországon, és hogy a válogatottunk egyszer esetleg kijuthat egy világversenyre. Ehhez képest megépült többek között a Puskás Aréna, ahol volt már Szuperkupa-mérkőzés, Európa Liga-döntő. Felléptek itt a nagy klubok a Barcelonától a Juventuson át a Bayern Münchenig, vagy a portugál, francia, holland, angol, olasz válogatott. A magyar válogatott pedig a harmadik Európa-bajnokságára készül. Mint elmondta, a sportban tapasztalható évtizedes, lassú pusztulás után kellett mindent megújítani, többek között az utánpótlásképzést, a sportinfrastruktúrát, az edzőképzést, az iskolai testnevelést.
Ennek köszönhetően mára sokkal több fiatal, sokkal több magyar ember sportol, sokkal több igazolt sportolónk van, mint korábban, miközben ezrével újultak meg a sportpályák, sportcsarnokok, uszodák
– fogalmazott, hozzátéve:
túl keveset beszélünk róla, nem hangsúlyozzuk eléggé, nem hívjuk fel a figyelmet arra, hogy mi minden történt a magyar sportban.
Úgy vélte, minden magyarnak van oka büszkének lenni arra, amit hazánk az elmúlt 10–14 évben elért.
Szöllősi György. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Vezetőkép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS