Túlélte a bizalmatlansági indítványt Theresa May és kormánya

306 igen és 325 nem szavazattal Nagy-Britannia kormánya túlélte a bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzéki Munkáspárt indított ellene. Szerda este, magyar idő szerint nyolc óra körül bizalmatlansági indítvánnyal volt kénytelen szembenézni Theresa May brit konzervatív kormánya. Az indítványt az ellenzéki Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn nyújtotta be az általa „zombikormánynak” nevezett kabinet ellen.

Az előzetes várakozások is azt mondták, hogy Theresa May kisebbségi kormánya bizalmat kap majd a brit parlamenttől ma este, de ezzel az ügy aligha dől el véglegesen, mivel a BBC szerint az ellenzéki Munkáspárt nem fogja feladni, és további hasonló indítványokra készül, ha May megtartaná a pozícióját. Szokásos esetben a miniszterelnök nem bizalmatlansági indítvánnyal nézne szembe, hanem egyszerűen lemondana, ugyanis történelmi léptékben szavazta le a brexit-megállapodásról szóló javaslatát a brit parlament kedd este. A paradox szigetországi helyzetet mi sem jellemzi jobban, hogy a May-kabinet a gyakorlatban már számtalanszor „megbukott” (sokszor leszavazták már a honatyák), de a konzervatív párton belül senki sem tűnik esélyesnek arra, hogy átvegye tőle a kormányzás hálátlan feladatát. És nagyon nem is törekszik senki sem a miniszterelnöknő helyére. A Munkáspártot pedig Maynél is jobban gyűlölik a toryk, ráadásul ha együtt szavaznak most is az ellenzékkel (ahogy ezt a brexit ügyében tették 24 órával ezelőtt), már a saját parlamenti széküket kockáztatták volna, mert ekkor megnövekedett volna az esélye egy előrehozott választásnak, ahol Corbynék szerezhetik meg akár a többséget is.

Theresa May pedig közben lehetetlen feladattal küzd: a brit népszavazás akaratának megfelelően ki kellene léptetnie országát az EU-ból (brexit), ám az EU követelésére a nyitott határ megtartását – akár még a megállapodás nélküli brexit esetén is – garantálnia kellene az észak-ír határon (ezt nevezik leegyszerűsítve „backstopnak”). Ám a brexit és a backstop – erre már számtalanszor felhívtuk a figyelmet – logikailag ellentmond egymásnak. Illetve csak akkor valósulhatna meg, ha az Egyesült Királyságot feldarabolnák: ez azt jelentené, hogy a vámuniót az Ír-szigeten tartanák fenn, és így gyakorlatilag Észak-Írországot leválasztanák az ország többi részéről, Angliáról, Walesről és Skóciáról. Mint említettük, a brit parlament soha nem látott többséggel, 230 szavazattal utasította el a hivatalban lévő kormány álláspontját kedden. Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését szabályozó egyezmény-tervezet ugyanis a backstopon bukik el általában. Sem a toryk, sem a Munkáspárt nem tud valójában belső egyezségre jutni, mindkét nagy pártban egymással ellentétes csoportok állnak szemben egymással. Éppen ezért kedd éjjel egy brit elemző felvetette, hogy akár a nagy pártokon belüli brexit-törésvonal mentén (aszerint, hogy ki akar kiválni és ki akar bennmaradni az EU-ban) bomlás indulhat meg a politikai tömörüléseken belül. A kormány tehát most a helyén marad, mert azok a konzervatív brexit-párti képviselők, akik kedden megtorpedózták saját miniszterelnöküket, szerda este melléálltak.

Mindeközben Európa döbbenten nézi, hogy a britek továbbra sem tudják, mit akarnak. A hírek szerint May, ha kormányon marad, hétfőn előáll egy úgynevezett B-tervvel. Ám ebben a B-tervben nem sokan bíznak a kontinensen, és kérdéses, hogy milyen kompromisszumra hajlandó Európa azért, hogy a brit kilépés ügyét végre lezárják, és a komoly üzleti károkat okozó bizonytalanságot csökkentsék. Közben persze Londonban tovább kombinálnak a brexit elhalasztásáról, egy esetleges újabb népszavazásról és az úgynevezett „norvég megoldásról” is, amely legközelebb talán a munkáspárti állásponthoz van: eszerint az ország az európai vámunió része maradna, de a brüsszeli közös politikai döntésekben nem venne részt. A szerdai nap közbeni parlamenti vitában, amely a munkáspárti bizalmatlansági indítványról szólt, azonban egyelőre kevés kompromisszumos javaslat hangzott el. Jeremy Corbyn „zombikormánynak” nevezte a May-kabinetet, amely „képtelen kormányozni”, és új választásokra, illetve Theresa May lemondására szólított fel.

Theresa May szerdán nem támogatta azt a gondolatot, amit főleg munkáspárti politikusok fogalmaztak meg a keddi brexit-szavazás után, hogy hosszabbítsák meg a brit kilépés határidejét, tolják ki a március 29-ei dátumot, hogy lebonyolíthassanak egy előrehozott választást. Szerinte ez a brexitet ki tudja, meddig halasztaná el. Ugyanakkor May megismételte: pártközi tárgyalásokat kezdeményez, hogy utat találjanak a brexit ügyében. Ugyanakkor a BBC megjegyzi: May egyelőre a tárgyalásokra nem hívta meg a munkáspárti vezért, Corbynt. Az SNP parlamenti vezetője, Ian Blackford attól óvott a parlamenti vitában, hogy az Egyesült Királyság ne egy megegyezés nélküli állapotban „vágódjon ki” az EU-ból.

Forrás: 24.hu; Fotó: MTI