Jean-Claude Juncker láthatóan képtelen megbirkózni annak lehetőségével, hogy az általa irányított Európai Bizottság álláspontját egy tagállam polgárai demokratikus népszavazás keretében felülírják. Ennek is köszönhető, hogy azzal fenyegette meg hazánkat: kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen, ha a választók elutasítják a migránsok kényszerbetelepítését. A portálunk által megszólaltatott szakértő szerint nem egyedi eset, hogy Juncker politikai testületnek tekinti az Európai Bizottságot, melynek vezetőjeként durván be kíván avatkozni egy szuverén állam polgárainak döntéseibe. Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója úgy véli: általánosan jellemző, hogy az EU mindenkori vezetői mindig a demokrácia feltétlen híveként jelennek meg, de a valóságban egyáltalán nem kedvelik a legdemokratikusabb jogintézményt, a népszavazást. És eddig még mindig elérték, amit akartak.
Juncker szerint a magyar népszavazás megingatja az unió jogrendjét
Különös, de személyétől egyáltalán nem váratlan nyilatkozatra ragadtatta magát Jean-Cloude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az osztrák Kurier-nek adott interjújában ugyanis arról beszélt, a magyar kvótaellenes népszavazás miatt az EU kötelezettségszegési eljárást is indíthat hazánk ellen. Mint a riportban kifejtette, Európa több problémától is szenved egyszerre, sokan aggódnak a terrorizmus a bevándorlás és a globalizáció miatt. Kijelentette ugyanakkor, hogy személy szerint nagyon aggódik Európa belső fejleményei, különösen Lengyelország és Magyarország miatt. Véleménye szerint Lengyelországban a törvénykezés megváltozása különösen aggasztó, míg Magyarország esetében a népszavazás jelenthet problémát, mert az veszélyezteti az egész unió jogegységét. Mindezzel arra utalt, hogy a népszavazás fölé helyezné a magyar választópolgárok akaratát az Európai Bizottság döntésének. Mint megjegyezte, nehéz idők jöhetnek Európa belső normativitására.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményben reagált Jean-Claude Juncker kijelentéseire. Mint Szijjártó fogalmazott, az EB elnöke az emberektől félti a demokráciát. Hozzátette, a kötelező betelepítési kvóta az “ostobaság elvén alapul”, és a magyar embereknek joguk van véleményt mondani sorsfordító kérdésekben. Különösen akkor – emelte ki – amikor a már itt lévő vagy most érkező, de “beilleszkedni képtelen bevándorlók terrortámadásai és gyilkosságai” szinte mindennapossá váltak Európában.
Juncker megfélemlít
A témában megszólaló Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth rádióban arról beszélt, bár a népszavazás zavarja elsősorban Jean-Claude Junckert, nem a népszavazásra gondol, amikor a kötelezettségszegési eljárást szóba hozza, hanem arra a következményre, ami a népszavazás után lehetséges. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint csak a népszavazás nyomán hozott kormányzati döntések miatt indulhat kötelezettségszegési eljárás. A szakértő szerint az EB elnöke kijelentésével “ijesztgetni próbált”. Megjegyezte, nem véletlen, hogy a tavaly ősszel elfogadott kvótahatározat kapcsán “még egyetlen tagállammal szemben sem indult kötelezettségszegési eljárás“, pedig az az Európai Tanács határozata volt.
Juncker egy egész tagállam polgárainak akaratával is szembeszáll
A portálunk által megszólaltatott Kovács Istvánnak, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatójának fölvetette, ha kötelezettségszegési eljárás indítanak hazánk ellen, azt akár úgy is értékelhetjük, Jean-Claude Juncker politikusként, vagy az EB vezetőjeként gyakorlatilag egy egész tagállam döntésével száll szembe. Kovács István, elmondta, az EU intézményrendszerének három főszereplője közül az Európai Bizottság az, amely nem tekinthető politikai testületnek, inkább egy jó értelemben vett bürokratikus, szakmai szereplő kellene, hogy legyen, amely ellensúlyt képez a politikával szemben. A szakértő hozzátette, a jelenlegi Bizottság és különösen annak elnöke nem ebben a szellemiségben jár el. A korábbi bizottsági elnökök is politizáltak, de közel sem ilyen hőfokon.
Fotó: hirado.hu
Az igazgató elmondta, a kötelezettségszegési eljárások alapvetően jogi, politikamentes eljárások. A Bizottság ilyenkor azt vizsgálja, hogy egy tagállami szabályozás vagy gyakorlat összhangban van –e az uniós jog kötelező elemeivel. A tagállam ezek fényében vagy módosítja szabályozását, vagy vitathatja. Jelenleg is több száz eljárás van folyamatban, amelyekben az Unió valamennyi tagállama érintett, nyugodtan mondhatjuk, hogy ez az uniós mindennapok része.
Mivel az eljárások alapvetően már elfogadott jogszabályok, vagy intézkedések tekintetében indulnak, a Juncker által előre kilátásba helyezett kötelezettségszegési eljárást ellentétes a jogintézmény lényegével. Ráadásul a népszavazás miatt nem is lehet eljárást indítani, hiszen ez önmagában semmiféle hatással nincs az uniós jogra.
Juncker tevékenysége összeférhetetlen a Bizottság elnöki tisztségével
Az érvényes és eredményes népszavazás jogalkotási kötelezettséget ró az Országgyűlésre, az ennek kapcsán megszülető jogszabály lehetne eljárás tárgya – mondta Kovács István. Jelen pillanatban nemhogy benyújtva nincs ilyen jogszabály, de az is kérdés, hogy érvényes és eredményes lesz-e a népszavazás. Az tehát, hogy Juncker a kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó jogszabályokkal ellentétesen, az egész jogintézmény lényegével szembemenően, már előre kilátásba helyez egy eljárást, az egyértelműen olyan politikai kategória, amely egy szuverén tagállam belügyébe történő beavatkozás, amely összeférhetetlen a Bizottság elnöki tisztségével.
Kovács István megjegyezte, a jogellenes kötelező betelepítésről szóló döntést korábban nem az EB, hanem a Tanács fogadta el minősített többséggel. Hozzátette, a dolog ezer sebből vérzik, eljárási és anyagi jogi hibák sorozata mellett sikerült csak elfogadtatni azt. Azonban ez egy létező és érvényes döntés – amelyet senki sem hajt végre – így nem tartozik a népszavazás hatálya alá. Az Európai Unió Bíróságának feladata lesz, hogy megsemmisítse azt, eziránt hazánk és több másik tagállam is kérelemmel fordult a Bírósághoz.
A népszavazásnak egyértelmű üzenete lesz
A szakértő hangsúlyozta, a népszavazás értelme az, hogy a folyamatban lévő, kötelező betelepítést előíró jogalkotási folyamatoknak gátat szabjon és egyszer is mindenkorra világossá tegye az Unió vezetői számára, Magyarország nem kér ezekből a megoldásokból. Ha négymillió ember elmegy szavazni, annak egyértelmű politikai üzenete is lesz: a magyaroknak nem tetszik az a politika, amely révén az Unió egyre több és több területet igyekszik kisajátítani magának a nemzetállamok szuverenitásának rovására.
Kovács István kiemelte, ez nem csak a magyarok véleménye. Az Unió túlterjeszkedő hatalma volt a Brexit mögött álló legerősebb indok is és ezért erősödnek az unióellenes pártok Nyugat-Európa-szerte.
Hollandiában nemrég népszavazáson utasították el a választók az Unió és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás ratifikációját. Ez a népszavazás nyilvánvalóan nem arról szólt, hogy az ukránok, akik országuk jelentős részét veszítették el az EU-hoz való közeledés miatt, megérdemlik-e a megállapodást. A holland választók Mark Rutte miniszterelnök politikájáról mondtak véleményt, aki az elmúlt időszakban az egyik legfőbb kiszolgálója volt az Unió jelenlegi politikai vezetésének.
Az EB mindig eléri, amit akar
Kovács István kérdésünkre elmondta, arra még nem volt példa, hogy egy népszavazás eredményét utólag az EB ellehetetlenítette volna, és ennek veszélye most sem fenyeget. Ugyanakkor előfordult, hogy az unió egyszerűen figyelmen kívül hagyta azt.
Legutóbb a már említett holland népszavazás eredménye ellenére is ratifikálta a holland törvényhozás a szabadkereskedelmi megállapodást. Ennél súlyosabb eset fordult elő 2001-ben, amikor a Nizzai Szerződés ratifikációjáról tartottak népszavazást Írországban, ahol a szavazók elutasították az új Uniós dokumentumot. Ez az egész Nizzai jogalkotási folyamat végét jelentette volna, ugyanis az Uniós Szerződések módosításához valamennyi tagállam ratifikációja szükséges. Ehelyett az első után egy évvel tartottak egy új népszavazást, amin már az igenek győztek. Néhány évvel később az Uniós Alkotmány éppen a holland és francia népszavazások miatt bukott el. Azonban az annak helyére lépő Lisszaboni Szerződésnél megismétlődött a korábbi példa, az írek először népszavazáson elutasították azt, majd a megismételt szavazáson már az igenek győztek.
Úgy tűnik tehát, hogy bár az EU mindenkori vezetői mindig a demokrácia feltétlen híveként jelennek meg, de a valóságban egyáltalán nem kedvelik a legdemokratikusabb jogintézményt, a népszavazást.
Forrás: kurier.at/MTI/MTI/PestiSrácok.hu
Kezdőkép: express.co.uk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS