Az Európai Tanács vezetője szerint akár harminc százalékos esély is lehet arra, hogy Nagy-Britannia nem lép ki az Európai Unióból. Donald Tusk a Gazeta Wyborcza című lengyel lapnak adott interjút, amelyet a The Guardian című baloldali brit napilap is közölt online kiadásán pénteken, a két újság közötti partneri együttműködés jegyében.
Az uniós állam- és kormányfők alkotta testület elnöke az interjúban kifejtette: a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás – amelyen a kilépésre szavazók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe – félreszámolt politikai kalkuláció volt, és a Brexit következményeiről szóló tényleges vita nem a referendum kampányában, hanem csak a szavazás után kezdődött. Tusk szerint ha most tartanák a népszavazást, az eredmény valószínűleg más lenne. A politikus hozzátette: Nagy-Britanniában ellentmondásos módon a Brexit hozott létre EU-párti mozgalmat. Az Európai Tanács elnöke kijelentette: hónapról hónapra válik egyre világosabbá, hogy Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból teljesen másképp néz majd ki, mint az a Brexit, amelyet a kilépés hívei reklámoztak. Donald Tusk felidézte, hogy 2016-ban nem először tartottak népszavazást a brit EU-tagságról, hiszen az elsőt 1975-ben rendezték, két évvel azután, hogy Nagy-Britannia csatlakozott az akkori Európai Gazdasági Közösséghez, és azon a referendumon a britek többsége a bennmaradásra voksolt. Ha azonban a 2016-os népszavazás meg tudta változtatni az 1975-ös referendum eredményét, miért ne lehetne ismét megváltoztatni; semmi sem visszafordíthatatlan mindaddig, amíg az emberek nem hiszik azt, hogy az – részletezte a pénteki interjúban a volt lengyel miniszterelnök. Tusk kijelentette: ma már húsz-harminc százalékosra taksálja annak az esélyét, hogy Nagy-Britannia nem fog kilépni az Európai Unióból.
A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de az Európai Unióval novemberben kötött Brexit-megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor elvetette, és Theresa May brit miniszterelnök emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását az EU-nál. Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet. Donald Tusk a pénteken ismertetett interjúban kijelentette: szinte naponta hall olyan véleményeket, hogy ha Nagy-Britannia nem képes egyezségre jutni, akkor le kell választani az EU-ról. Az Európai Tanács elnöke szerint azonban az ő feladata most elsősorban annak biztosítása, hogy az Európai Unió tanúsítson türelmet, annak ellenére is, hogy a kontinensen sokfelé tapasztalni negatív érzelmeket.
Azt mondogatom a kollégáknak, hogy várjunk még egy ideig. Most sikerült időt nyernünk, a határidő októberben jár le, de ha szükséges, rá fogom venni őket arra, hogy akkor sem zárjuk be a naptárt. Churchill szokta mondogatni, hogy ha egy problémát sikerül elodázni, akkor részben sikerült is megoldani
– fogalmazott Donald Tusk a The Guardian által pénteken ismertetett interjúban.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/PAP/Grzegorz Michalowski
Mc Döbbent
2019-05-10 at 21:08
A humánumból csak azok tudnak megélni, akik milliárdokat fektetnek az „üzletbe”. Lásd Soros. A profit, a haszon, nem az embert nézi, hanem önmagát.
Dr. Ceglédi Géza
2019-05-10 at 18:50
Időnként kételkedem a demokrácia értelmében. Tessék mondani, normális dolog-e, hogy egy ekkora jelentőségű kérdésben (Brexit) 1-2 % többség dönthet.
Mc Döbbent
2019-05-10 at 21:02
Az 1%-os többség is többség. A baj az, hogy a szavazók rosszul, vagy félre vannak tájékoztatva arról, amiről szavaznak. Az esküdt bíróságon csak az egyhangú döntés jogerős. Egy népszavazáson, ahol kötelező a részvétel, sincs egyhangú döntés. A 2/3. már akkor is erős legitimitást nyújt, ha hamis volt a felkészítés a szavazásra. A demokrácia nem a legjobb, hanem a leg humánusabb.
khm
2019-05-10 at 21:37
50 %,plusz egy fő!
Csak ezt a magadfajta liburnyákok nem akarják érteni.
Amúgy,miért nem sietsz anyádhoz az utcasarokra?
Namond
2019-05-11 at 01:31
Az adott közösség történelme alatt kialakult közös kulturális hagyományai alapján alkalmazott demokrácia típusától illetve az adott sorskérdésben alkalmazott demokratikus eszköztől függ.
A demokrácia a társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak – a népnek – a közügyekben való részvétele által deklarált hatalmából eredő politikai rendszer.
(HA A NÉP NEM VESZ RÉSZT A KÖZÜGYEKBEN ELVESZTI HATALMÁT.)
Megjegyzem a hatalom önmagában is strukturált alapvetően a törvényhozásra (parlament) és végrehajtásra (kormány, közigazgatás, uralkodás) oszlik. Azaz duális a szellemi vezető és operatív végrehajtó szerepköre (kende és gyula, szultán és vezír, pápa és császár, sámán és törzsfő).
Demokrácia egyes típusai (közügyek döntéseiben való részvételi módja szerint):
– közvetlen demokrácia esetén a közösség minden tagja, közvetlen részvételével, személyesen/meghatalmazottja által részt vesz/vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásához szükséges egy népgyűlés (egy kis létszámú tevékeny közösség), vagy a népszavazás jogintézménye.
– közvetett vagy képviseleti demokrácia esetén a nép által közvetlen vagy közvetve választott képviselők hozzák meg bizonyos közügyekkel kapcsolatos döntéseiket, melyeket az alapszabály (alkotmány, törvény, szerződés) behatárol.
– parlamentáris demokrácia amelyben a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak nem különülnek el egyértelműen, a végrehajtó hatalom fölötti ellenőrzést is a törvényhozás látja el (a tényleges végrehajtói hatalommal rendelkező kormányfőt nem közvetlenül választják a választók, hanem a parlament szavaz neki bizalmat).
– részvételi (participációs) demokráciában a nép közügyekben való – közvetlen – részvételének egy olyan megoldása, amikor a választásra jogosultak az eldöntendő ügyekben közvetlenül tudnak véleményt nyilvánítani, illetve részt venni a döntésekben.
– többségi demokrácia választási rendszere a győztesnek vagy a többséggel rendelkező szövetséges csoportoknak biztosítja egy határozott időre a „népuralmat”. Lényege, hogy döntéshozatalkor mindig az – egyszerű vagy a minősített – többség akarata érvényesül, vagyis ez a „többség diktatúrája”.
– megegyezéses (konszenzusos) demokráciában közmegegyezésen alapuló, a harmóniára törekvő, nagy társadalmi egyetértés alapján, a különböző vétójoggal rendelkező csoportok együttműködésével hozzák meg a döntésüket, megelőzendő a későbbi ellentéteket.
A népszavazás a népuralom (demokrácia) formálisan legerősebb, a hatalom gyakorlásának, közvetlen eszköze.
A közhatalom képviselői (vagy a közhatalom és képviselői) által nem felülbírálható, vele szemben betölti a fékek és az ellensúlyok legjelentősebb szerepét.
Miki
2019-05-10 at 18:34
30% az esélye annak, hogy az EU válságba fog kerülni, ha az angolok elmennek.
khm
2019-05-10 at 21:33
Mennyi az Odds?
Amúgy az a hülyeség,hogy még itt vannak. Másról szólt az a népszavazás! 50% + 1.
ehhez képest a Mi ajrrópába léptetésünk,eltért egy “kissé” ettől.
Valami 45% részvétel….
” A kormányzó MSZP kezdeményezte, hogy az ügydöntő referendumot még a 2003. április 12-i athéni EU-csúcs előtt tartsák meg.[1] Az Országgyűlés 2003. április 12-ére tűzte ki az ügydöntő népszavazást. A népszavazás olyan szempontból volt egyedülálló a legújabb kori magyarországi demokrácia történetében, hogy szombati napon tartották, holott a választásokat és népszavazásokat hagyományosan vasárnapi napokon tartják (bár ezt semmilyen jogszabály nem írja elő).”
khm
2019-05-10 at 21:35
“A csatlakozást ellenző szervezetek nem voltak képesek a támogatókéhoz hasonló szervezett kampány kifejtésére. A csatlakozást szinte kizárólag a nemzeti függetlenség feladásaként, az ország gyarmatosításaként írták le, többek között a Magyar Igazság és Élet Pártja. Tiltott önkényuralmi jelképek használatáért tartóztatták le a Szabad Magyarországért Mozgalom tagjait, akik az Unió 12 csillagát a vörös csillag és a horogkereszt társaságában ábrázolták.[7]”
természetesen igazuk volt,de nem érvényesíthették. Ma is igazunk lehet ,de immár ÉRVÉNYESÍTENI AKARJUK!
khm
2019-05-10 at 17:48
Figyelj csak tuskó!
Már az is nagyon nagy baj,hogy még mindig itt rontják a levegőt,ráadásul a timmermans megválasztásába is bele fognak kapcsolódni. Mi több,az ő szavazataikkal lesz az a büdös barom liberálbolsevik,mi a lófauszt.
Aztán eleganésan távoznak. És mi szívjuk a következményeit.