Küldj egy ezrest Bajnainak!

És lőn világosság és külde minden jó együttmilláskétezertizennégyes egy ezrest lentről felfelé. És látá a Bajnai, hogy ez akár jó is lehetne. És lakmározának vala homárt, kaviárt, és evék a szarvashúsos pizzát kétpofára. De valának azon rebellisek, akik elgondolkodának  afelől, hogy ennek a milliomos marhának vajh mire kell az én ezresem? És írának vala az Úr kettőezertizenharmadik esztendejét.

És ez akár történelem is lehetne. Mert rendesen hanyatt dobtam magam tegnap, amikor olvastam, hogy a Bajnai ezreseket kér a derék reménybeli szavazóitól. Akár egyet is, ki a kicsit nem becsüli alapon. És kéri az ezreseket a nyugdíjasoktól. Mert ő maga is észrevette a vaksi szemével, hogy valahogy nem akarnak a fiatalok megjelenni a gyűlésein. Jómaga azt vélelmezi, hogy a fiatalok vagy félnek (vajon mi a fenétől parázhatnak szegények?), vagy már külföldön dolgoznak. Szegény Bajnai, biztos nem járt mostanában szombat este a belvárosban. Mert ezek a skacok szemlátomást itthon vannak és nem látszanak valami félősnek sem. De Bajnai bátyó teljesen biztos abban, hogy a fiatalok az ellenzékre szavaznak a következő választásokon. Mert ezek olyan hülyék, hogy felfelé sikítanak a hullámvasúton. És szenilisek is egyben. 

Nem emlékeznek a libás állandó eposzi jelzőjének eredetére, a sukorói beruházás támogatására írásban is, nem emlékeznek már arra, hogy valakik egy baszom nagy kölcsönt vettek fel, naná, hogy elfelejtették azt a halk beszédű hombrét, aki szép csendben csak arra volt hivatott, hogy bevasalja rajtunk az IMF összes diktátumát. Ha mindez nem elég, ez a Bajnai gyerek szégyenlősen bevallotta azt is, hogy már nem járnak a Gyurcsány Fletóval. Azóta egy árnyalattal világosabbra festi a haját és várja a déká szavazók ezreseit is. Az egésznek van egy olyan laza bája, mint amikor a lágerparancsnok SS tiszt koszorúzza a zsidó áldozatok sírját. Persze ez nem fordulhat elő. Mert vannak olyan részei a Földnek, ahol nem illik, nem lehet, egyenesen tilos ekkora pofátlanságot csinálni. Néha még várom, hogy hozzánk is beköszöntsön egy borús szerda délután a nyugati demokrácia tisztességminimuma. Aztán megint büdösen kapom ki a kezem a biliből, van egy kis bajnais szaga is, rájövök, hogy ez csak egy álom, mert a tisztesség nem az elveken, hanem a tisztességet kikövetelő embereken múlik. Amíg ez az idő elérkezik, tessenek egy jó ezrest küldeni a Bajnainak. Névvel, lakcímmel, részletes adatokkal. Mert jól jöhet az még valamikor, pont azon a szép napon, amikor a libás megnyeri a választásokat, ha meg nem, akkor meg alig többet tetszett bukni, mint egy lottószelvény ára.