Virágozzék száz virág!
Jön a Magyar Liberális Párt! Fodor Gabi vezeti, és „…a háttérben már zajlik a gazdasági és a közjogi programjuk előkészítése, amelyeken több kiváló szakemberrel dolgozik együtt.” A hír ennyi, de nekünk eszünkbe jutott, hogy ugyan már így is számtalan politikai alakulat lépett a tettek mezejére a népnyúzó Orbán elkergetése ügyében, néhol kevésbé, de inkább alaposan leharcolt balli(e)bling veteránokat csatasorba állítva, meggyőződésünk, hogy bőven akad még lehetőség néhány klasszis Hall of Fame szökevény öreg róka harcba hívásával újabb politikai tortaszeletek hasítására.
Lássuk, kiket lenne még érdemes elrángatni az eke szarvától:
Kupa Mihály
Minden szatellit párt ősapja, a megboldogult Centrum Párt nehézsúlyú bajnoka. El sem hisszük, hogy még mindig munkanélküli. Mármint politikailag. Pedig még mindig közgazdász (baloldali fétis), még mindig ex-pénzügyminiszter és még mindig kopasz. Mi kell még? Hogy egy párt? Ugyan! Egy született zseni anélkül is ellenzéki erő. Ha minden kötél szakad, majd gründolunk valamit alá.
Minden szatellit párt ősapja, a megboldogult Centrum Párt nehézsúlyú bajnoka. El sem hisszük, hogy még mindig munkanélküli. Mármint politikailag. Pedig még mindig közgazdász (baloldali fétis), még mindig ex-pénzügyminiszter és még mindig kopasz. Mi kell még? Hogy egy párt? Ugyan! Egy született zseni anélkül is ellenzéki erő. Ha minden kötél szakad, majd gründolunk valamit alá.
Medgyessy PéterIgazából az érthetetlen, hogy kiszállt. Rutin, jó modor, (JOGOS) szerénység, közgazdász végzettség (fétis). Minden meg van benne, hogy egy EU-barát (vö.: szervilis), francia Becsületrendre érdemes (ja, az már kipipálva), pragmatikus (igen, ez egy szitokszó), a mérsékelt választókat megcélzó párt arca legyen. Kicsit sete-suta ugyan, de ez is része a személyes bájának.
Még nincs Orbán fasiszta rendszerét a Büntetés Végrehajtási intézetekben átvészelő tisztes demokratáknak saját pártja? Tarthatatlan! De ha összejönne neki, újra lenne egy városfejlesztésben tapasztalt ember az ország ügyeinek intézése környékén, egyúttal a magyar élelmiszeripar és a Sertéstenyésztők Országos Szövetsége egyszerre lélegezhetne fel pusztán parizer-fogyasztási szokásait ismerve. Win-Win.
Komolyan. Demokráciát és szabad országot akartok építeni nélküle? És a stencilező gépet ki hozza? Nehéz lenne megmondani, milyen pártformáció aknázhatná ki leginkább eme nagyszerű férfi képességeit, de ha már egyszer megcsinálta a Nagy Ugrást a maoizmustól a liberalizmusig (nem is olyan nagy ám az. Csak egy kis lépés az embernek), mi akár egy alternatív, kapitalista és persze konzervatív alakulatban is el tudjuk képzelni. Bokroslajosilag.
Kedves nő. Más hirtelen nem jut eszünkbe. Ugyan Köztársasági Elnök se lett kormánypárti, azaz többségi jelöltként, de ha Megyónak 2002-ben bejött a balfasz figura, ez is működhet. Egy végtelenül eklektikus civil szerveződés élén tudjuk elképzelni. (Hogy olyat már csinált? Csak maradt valami rutin arrafelé a rókabőr többszöri felhasználását illetően.)
CSO-KOR-NYAK-KEN-DŐ! Joviális öregúr (némi rutinnal a szocikhoz pártolásban). És mi még emlékszünk az 1990-es Színes Csokornyakkendők Pártjára (Bodrogi Gyula for President!!!). Ez egyébként kiváló alkalom lenne a Vállalkozók Pártjának óriásplakátjain retkes körmökkel pózoló Palotás János reaktiválására is. Csak macerás lesz neonzöld öltönyt keríteni.
Thürmer Gyula
Nem is értem, hogy gondoljátok, hogy komcsik nélkül sikerülhet. És a szunnyadó munkásőröket/munkásőr-özvegyeket (még ott van a spájzban a dobtáras) ki fogja aktivizálni? Ha két, baráti országokba tett látogatás között tud időt szakítani rá (Havanna-Phenjan járat Budapest átszállással), neki sikerülhet.
Ennyi. Torgyán József.
