Bokros Lajos, és egy el nem múló szerelem története
Kérem tegye fel a kezét, aki meglepődött azon, hogy a Bokros féle Modern Magyarországért Mozgalom is a "demokratikus ellenzéki összefogást" támogatja. Nem látom a kezeket! Érthető. Már az is egy oltári nagy vicc, hogy Bokros gründolt egy konzervatív pártot (ezt ugye senki egy pillanatig sem vette komolyan?), de hogy most a saját, személyes integritását is hatalmas kérdőjelbe tévő konzervatív alakulattal besorol a baller ellenzékbe, na az az extra vicc. Értjük, ugye? Első lépésben higgyjük el, hogy a neolib, megszorításos, középosztálygyilkolós Bokros valójában a konzervatív jobboldal gondolatának kizárólagosan hiteles képviselője, majd második lépésben azt is, hogy ennek a konzervatív jobboldali gondolatnak kizárólagos hiteles képviselője és letéteményese a Mesterházy-Bajnai-Fletó csapat, ami érték alapon támogatandó egy európai értelemben vett konzi MMM részéről. Ez elég szürreális, ugye?
Mert bizony ez igazi kirándulás Szürreáliába. Az megvan, hogy eddig a MMM azzal kampányolt, hogy ha "eleged van, de nem vagy balos", akkor ők a megoldás? Aztán ha elhitted, hogy ez tényleg igaz, mármint hogy nem balosokat gyűjtenek, ezért őket támogatod, akkor most szavazz a baloldalra! Pusztai Erzsébetestül? Itt a Toronyházban nem is értjük, hogy mi volt a terv. Az a gazdasági zseni fog majd komoly mennyiségű szavazatot hozni, akinek az államadósságot csökkentő programja lényegében kimerült egy kétségbeesett végkiárusítással? Akinek az elmúlt 10 évben összesen két meghatározó politikai megmozdulása volt? Sikeresen felvételizetta Fletó and the Magic Shoes társulatba és szemen köpte pár ezer euró fizuért és költségtérítésért az őt (bizonyára tévedésből) delegáló politikai közösség jogutódját.
Úgy látszik, az önellentmondás nem hogy bűn, de egyenesen erény azon a fertályon. Fodor Gabinak is sikerült egy meredeket nyilatkoznia mostanában, csak annyira nem éreztük fontosnak, hogy külön cikkben emlékezzünk meg róla. De most kénytelenek vagyunk ide citálni, mert ugyanaz a jelenség, és ez megér pár sort. Egy közelmúltban közölt interjúban egy liberális párt létjogosultságát firtató kérdésre az tudta mondani, hogy "Aki liberális, az nem tudott eddig kompromisszum nélkül szavazni, hanem támogatott olyan pártokat, amelyekben látott egy-egy esetben liberális kezdeményezést." Nem tudott kompromisszum nélkül szavazni... Mert 1994 (vagy 1991, taxisblokád) óta nem nyílvánvaló, hogy az épp aktuális liberális csapat kinek a természetes szövetségese. És az, hogy most összebútorozott a baller összefogással, szintén nem ennek a sormintának a folytatása. Az meg aztán végképp nem kompromisszum, ha egy liberális választó szeretne liberális képviselőt a parlamentbe, akkor előbb Ateszt, Gordit és Fletót kell bejuttatnia oda. Ha ez nem kompromisszum, akkor mi az?
Szóval itt tartunk most. A szivárvány-koalíciónak hazudott 50 szürke árnyalata szövetség dagad tovább végtelen számú elhasznált figura újra csatasorba állításával. Ha Bokros támogatottságát (3 fő, plusz szülők) vesszük alapul, akkor még 76 ezer hasonló kis párttal kell választási megállapodást kötniük a győzelemhez...
