Pesti Srácok

Egy koordináta a menekülő afgán GPS-ében

Egy koordináta a menekülő afgán GPS-ében

Hőseink története, eredetmondáink mind a "migrációhoz" kötődnek. Hunor és Magor is az új hazát keresve kerekedett neki, hogy üldözze a Csodaszarvast, Árpádot "sólymok űzték" át a Kárpátokon. Most tabletekkel meg GPS-ekkel tájékozódva, embercsempészeknek milliókat fizetve 60 milliónyian vannak úton, hogy kövessék a Csodaszarvast, s talán épp itt találjanak éhező népüknek bőven termő vidéket s új hazát.

B.Boogieman

Csendes borongásban, esővel, szürkén és szomorúan telt el augusztus 20. Természetesen a tűzijáték gyönyörű volt, de milyen is lehetett volna. Az idő, a történelmi helyzet azonban más valahogy. A tömegben járkálva az emberek szemében korántsem az önfeledt öröm tükröződik.

Furcsa zavar van a levegőben, feszültség és melankólia, zavartság ül számos arcon augusztus 20-án.

PestiSracok facebook image

Az ünnepet utolérte a magyar ünnepek végzete: míg vesztett forradalmaink furcsa ambivalens ügyei kapcsán mindig tudunk valami aktuális politikai üzenetet csempészni a koszorúk alá, augusztus 20-a eddig megúszta azt, hogy aktualizálni lehessen. 2015 azonban arról szól, hogy ez az idei ünnep egyáltalán nem az aratási, nyárvégi turistacsalogató buliról szól,

hanem arról, hogy kik is vagyunk, mit is akarunk, hova is tart az országunk, és rendben van ugyan, hogy 1000 éve itt vagyunk,

de vajon megélünk-e újabb 100 évet, s ha igen hogyan?

A magyarság kénytelen újrafogalmazni magát és történelmi helyzetét, és Szent István ünnepén a már leázó Kétfarkú Kutya pártos kék plakátokon ott virít Szent István intelme,

kiforgatva, kiragadva helyéről. A tüzijáték fényében pedig az új népvándorlás szereplőit világítja meg.

Szvatopluk és István helyet cseréltek, s most mi fogadjuk be az új honfoglalókat, hogy

aztán 100 év múlva eltűnjünk s helyünk átadjuk az újonnan érkezőknek

, amilyenek magunk is voltunk 1000 évvel ezelőtt, a legutóbbi Nagy Népvándorlás idején, ami amúgy maga sem az első, s nem is az utolsó volt, csupán egy a sok közül. Hőseink története, eredetmondáink mind a "migrációhoz" kötődnek.

Hunor és Magor is az új hazát keresve kerekedett neki, hogy üldözze a Csodaszarvast,

Árpádot "sólymok űzték" át a Kárpátokon, s most tabletekkel meg GPS-ekkel tájékozódva, embercsempészeknek milliókat fizetve 60 millió ember van úton, hogy kövesse a Csodaszarvast, s talán épp itt találjon éhező népének bőven termő vidéket s új hazát.

Mi meg itt vagyunk, s ünnepeljük tűzijátékkal azt, hogy sikerült.

Augusztus 20-nak azonban számunkra több üzenete van ennél. Ahogy Szent István intelmeit le lehet butítani egy kék plakát poénjává, Szent István személyét is le lehetne fordítani a migráció lezárásának történetére. Szent István intelmei azonban folytatódnak, s történelmünk is tovább mutat a migráción.

Az ugyanis a letelepedésről szól, ami nem más, minthogy István akár vér árán is integrálta népét Európa kultúrájához.

Ma már pár településen túl nem őrzi más a böszörmények nevét, akik a honfoglaló magyarok iszlám hitű közösségét jelentették. Az "integrációnak ellenálló" Koppány személye pedig metafora.

Megmaradásunk záloga a kereszténység,

Európa hite volt. És ma is az. Kenyerünk, borunk, identitásunk még akkor is európai, ha nyelvünk máig őrzi ősi gyökereinket, kultúránk sajátosságai közt megmaradt a lovas "migránsok" szellemi öröksége. Böjte Csaba európai akadémiát nyitna, hogy a beözönlő emberek megismerhessék Európát. Persze ez ábránd, illúzió, s mi, akik most kerítések tövében, kitárt karokkal nézzük, hogy egy másfél Lengyelországnyi ember áll befogadásra várva, miközben a klímaváltozás és háborúk újabb és újabb tíz és százmilliók számára teremtenek együttes kényszert, hogy új hazát keressenek. Szent István aktuális üzenete az, hogy nem elég, ha befogadjuk az újonnan érkezőket, azoknak is keblükre kell ölelniük Európát.

Ehhez viszont az kell, hogy Európa önmagára találjon újra, és önmaga legyen, ne pedig egy puszta földrajzi koordináta egy menekülő afgán GPS-ében.

Ma, 2015-ben mi vagyunk Európa. És mi már 1000 éve keblünkre öleltük Róma, egy akkor már 500 éve összeomlott Birodalom hitét, s ezzel együtt hagyományait, történelmét, művészetét is.

Köszönjük, Szent István!

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.