Főpolgármesterből öreg, házsártos és rosszindulatú házmester
Különös folyamatnak lehetünk tanúi, ahogy az ország fővárosának első embere főpolgármesterből öreg, házsártos és rosszindulatú házmesterré küzdi le magát. Ha nem vigyáz magára, előbb-utóbb egy seprűvel fogja üldözni a mindent összeszaró galambokat a Ferenciek terén, később meg kopott hokedliről tanítja köszönni a kisgyerekeket egy szélfútta körfolyosóról.
Olybá tűnik, Tarlós István még annál is elszigeteltebbé válik, mint Áder János, a maga környezetvédelmi erőfeszítéseivel a kormánnyal szemben. Tarlós főként azon tanácsadók miatt súlytalanodik el, akiket valamilyen megmagyarázhatatlan módon a régi, Demszky idejére visszanyúló vagy még annál is vénebb szakmai gárdából válogatott össze magának. Azt persze a főpolgármester javára kell írni, hogy szembe mer szállni a liberális városértelmiség megdönthetetlennek látszó dogmáival, például be mer szólni az érinthetetlen biciklis hipsztereknek, ha túl sokat engednek meg maguknak. Mer lépéseket tenni hajléktalanügyben is, ha a Blaha aluljárójában már csak öngyilkossági szándékkal ereszkednek alá a város polgárai. És hasonlók.
Viszont mára elérkezett az idő, hogy a bólogató tanácsadói kar – és Lázár János szenyózásainak - hatására a főpolgármesterben annyira felgyűlt az epe, hogy éppen megfosztja magát a józan belátás képességétől. Legutóbbi, Lázár-mintára tartott sajtótájékoztatóján például kiderült, az autósok érdekeinek védelmében módosítják a Balázs Mór-közekedésfejlesztési tervet egy olyan tanulmányra hivatkozva, amely szerint az autósforgalom korlátozása hibás szemlélet. A tanulmány szerint továbbá Budapest szélsőségesen tömegközlekedés-orientált, és még a villamosoknak forgalmi előnyt biztosító lámpaszabályozás is elképesztő környezeti károkat okoz.
Nyilvánvalóan egy teljes mértékben másik dimenzióban létező Budapestről készült a tanulmány, ahol nem rendszeresek a szmogriadók, ahol nem halnak meg emberek tízezrei légúti megbetegedésekben évente, ahol a koromtól nem feketék a házak falai, de ahol a maradék pár szerencsétlen autós a buszok és villamosok tömegei miatt kialakult dugóban kénytelen araszolni. Ezen az anti-Budapesten a felelőtlen tömegközlekedők mániákusan tömegközlekednek, és nincsenek tekintettel a szerencsétlen egyszeri autósra. És a villamosok! Na azok aztán! Elképesztő környezeti károkat okoznak, ahogy állandóan ott csilingelnek és sárgulnak, ahol nem kellene.
Feltételezhetnénk persze, hogy a kormány ellenállása miatt fáradt bele a BKV-sztoriba a főpolgi. Miközben megy az adok-kapok közte és a lézerminiszter között, a városi közlekedés fenntartása egyre kényelmetlenebb kötelességgé vált. El kell hát engedni, nem tanácstalanul toporogni a zsebben. Inkább legyen több autós és kevesebb busz, akkor legalább nyugi van, olcsóbb is fenntartani. Könnyebb azt mondani, a tömegközlekedés a hibás harmadik fél, az tehet mindenről. Hülye buszok, hülye villamosok, hülye trolik. Meg hülye prolik, akik használják.
Ilyenkor persze fölmerül a kérdés, megérte-e meneszteni Vitézy Dávidot. Nem volt jobb vele vitatkozni, mint a Lázár Jánossal? Alapvetően ott lett valami elhibázva, hiszen az akkori BKK éppen fölszálló ágban volt sokéves elmaradása, elhanyagolása után. Új buszok, metrók, villamosok, igazi sikertörténet. Volt. Most meg ott tartunk, hogy több autót az utakra. Meg elnyomó tömegközlekedés.
Az UNESCO épp nemrégiben választotta be a Fővárost a legkreatívabb városok közé, Kelet-Európában elsőként. A szélsőséges tömegközlekedés-orientáltság hallatán azonban valószínűleg hamar meggondolják magukat.
