Vannak unalmasabb dolgok is a Földön, mint a rendszeresen végzett, monoton munka – ezek egytől-egyig az egyetemeken találhatóak meg, hogy ezzel is leszoktassák az ifjúságot a lustaságról, a munkakerülésről. Átnéztük, miféle értelmetlen képzéseket kínálnak némely magyar képzőhelyek, hátha valamely olvasónk - miután hivatásos aktivistaként és wannabe forradalmárként csalódnia kellett - később Londonban szeretne mosogatni humánértelmetlenségiként.
Először a Pázmány andragógiájánál akadtunk el, de gyorsan kiderült, hogy a máshol (pl. az ELTE-n) is tanított szak. Ugyan unalmas, de értelme állítólag van: a felnőttképzésnek nagy szerepe lehetne abban, hogy munkára szoktassa a faluvégen lakó polgártársakat. Igaz, többnyire városiak és állami alkalmazottak végzik el a magasabb bérkategóriába sorolás kedvéért, és az sem tiszta, hogy minek elsajátítani az oktatás módszertanát, ha nincs a fejedben olyan tudás, amit le is tudnál oktatni, de semmi nem lehet tökéletes, amit ember alkotott. Így tovább léptünk, egészen a szabad bölcsészetig, ám abban olyan, hagyományos köldöknéző dolgok taníttatnak zanzásítva, mint filozófia, esztétika, művészettörténet, ami egy képzési szinttel lejjebb még egyszerre volt kreativitás-gyilkos őrület, időrabló lexikális tudás és elnyomó gépezet. Így BA-ra le- vagy felbutítva sem nem biztos, hogy van értelmük, de akármilyen köldöknéző dolgok is, kevésre mindig szükség volt belőlük, a középiskolai tananyagot meg mindig érdemes megismételni egyetemnek hazudva. Diákigazolvánnyal még a sör is olcsóbb, és ha anno tanultál, akkor túlzott megterhelést nem jelenthet egy szabadbölcsész BA. Azt mondjuk nem tudjuk, mi értelme BA-s szabad bölcsészet specializációjaként filmelméletet és filmtörténetet tanulni, de megértjük, hogy akit nem vettek fel rendező szakra meg színésznek, annak ez a surranópálya. Ha később rendeznie is sikerül, akkor reklámfilm-készítésből megélő tisztes szakember lesz belőle, ha nem, akkor olcsóért fogja írogatni a helpdeskes meló után a filmkritikákat a filmlapokba, ami szintén nem baj, nekik köszönhetően nem ültünk be a moziba az új Ikszmenre. Az ELTE Tátikáról köztudott, hogy a demokratikus ellenzék utolsó mentsvára, legalábbis eszmeileg, valamint hogy itt él tovább búvópatakként a marxizmus. Úgyhogy különösebb bemutatás tárgyává nem tennénk a tátikás szociológiát. Ám az MA-szakok közt találtunk egy olyat, hogy: „Közösségi és civil tanulmányok mesterképzési szak”. Ez az izé két szék között a földre esik: „Bár praktikus, gyakorlati megközelítéseket alkalmaz”, nem kíván „menedzsment” szak lenni.
„A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a civil társadalom és benne a nonprofit szektor jelenlegi nemzeti, európai és globális jelentőségének és szerepének ismeretében képesek a civil szervezeti életben, a hazai és nemzetközi hálózatok működtetésében, a menedzsmentben és a támogatásszervezésben eredményesen tevékenykedni.”
egyik sem ér semmit, közösen viszont „interdiszciplináris”,CEU Gender Studies Comparative Masculinities: Categories and Practices.Comparative Feminitiespedig ott szívesen kutatnánk, van is némi szakmai gyakorlatunk, de törekedjünk a teljességre.Feminist rethinkings of the concept of 'discourse'Aztán az újragondolást is érdemes volna újragondolni,Gender, Sexuality, and the Non/Human.kotont használni a koton kihasználása:A Making of the Modern Bodymi inkább a nyugati-koloniális helyett a férfi-nő megkülönböztetést preferálnánk.lekoloniásozzák
