Rocksztárallűrjeink
Gondoljátok, hogy csak a minisztereink élnek kicsapongó életet? Valaki megpróbált már utánaszámolni, mennyibe kerülhet az adófizetőknek egyetlen kormányblogger fenntartása? Petschnig Mária Zita és a 444 szerelemgyerekeként mi most utánaszámoltunk, hogyan is urizálhat a nép zsírján egy ilyen kis rohadék. Felmérésünk természetesen nem reprezentatív, a helyzet ugyanis lehet még sokkal rosszabb is. Módszertanilag egy átlagos szabadnapot vettünk alapul.
Ébredés, rövid szükségletkielégítés és tisztálkodás. Mivel ez nem jár alanyi jogon a világon élő összes emberi lénynek, amíg Gulyás Márton és bőrkabátos galerije újra nem kap lehetőséget szilvafákra akasztgatni a tehetősebbjét, addig ez sajnos luxuskiadásnak minősül. Villany, víz, vécéöblítő, majd a fürdőszobában megint villany, víz, és szappan, ráadásul a drágábbik fajtából, ezért nagyvonalúan és úriasan számoljunk 100 magyar forintot. Fogkefe + fogkrém, újabb 25 huncut magyar forint. A kedves, ablakos kis konyhába már derűs mosollyal süt be a napocska, így legalább a villanyt sikerül megspórolni. Lámaürülék híján azonban a gázt sajnos be kell gyújtani, hogy elkészülhessen a kávé.
Mivel ez az utóbbi 10 évben nemsokára luxuscikké válik a mindjárt felforró, olvadó bolygónk miatt, értelemszerűen sajnos az értelmetlen pazarlás kategóriájába sorolandó. Mindennel együtt (cakk-um-pakk) legyen 200 forint. A reggeli bizonyára a nap legfontosabb étkezése, csak nem nekünk. Esetleg egy banán néha elcsattan, de mivel ezt is a kizsigerelt, és bizonyára sokkal jobb sorsra érdemes Fekete-Afrikából, esetleg a nemes eszmék egyik viperafészkének számító Közép-Amerikából oroztuk el, kerüljön be a könyvelésbe, 50 forint/darab áron.
Rövid fejszámolás után máris 375 forintos összesítéssel kezdünk neki a hétvégi szabadnapnak.
Mivel az igazi rezsimszolga Mátyás királyként mindig dolgozik, így mi is ezt tesszük, és bár nagyon csábító egy kis World of Warships, inkább a hétközbeni elmaradásainkat pótoljuk különféle közéleti műsorok visszanézésével. Slejm, Szabadfogás, Kötöttfogás, Angard, Csörte és most már van Saller is bassza meg! De hiányzott ez a csodálatosan harsány árnyalat a magyar közélet szürkés palettájáról… Levezetésnek egy kis könnyed Háttérkép, sőt! Még új Enigma is akad kedvencünkkel, Drábik doktorral. Áram, gép, kopás, hát legyen mondjuk 500 forint, de persze erről is a Putyinnal üzletelő 0rbán, meg a dilettáns atomszakértő gárdája tehet, hiszen ha valódi zöldpolitikusokra bíztuk volna, Paks bezárásával és a szinte ingyen égből hulló-hüllő, sütő, fújó XXI. századi szarjaikkal már rég 2000 forint környékén lennénk, viszont csomó jegesmedve alatt lenne fagyott tábla és műanyagszigetek se úszkálnának az indonéz óceánokban.
No, sebaj! Egy gyors, hüvelyesekből és szárnyasokból álló ebéd 1125 forintért, és máris 2000-nél járunk a nap közepén. Naivan, és a magyar népi bölcsességeket ismerve joggal merülne fel a kérdés, hogy az ebéd miért lenne luxuskiadás, hiszen a magyar népi bölcsesség szerint enni még csak kell. Szerencsére azonban ismerjük Demszky Gábornak, Falus Ferencnek és Majtényi Jánosnak fiatalkori keleti bölcsét, és ez a Maonak nevezett szellemi nagymester ezzel ellentétes nézeteket vallott, így a kommunistákból kiindulva sajnos az egészet kénytelenek leszünk annak számolni.
Rövid szusszanás után még egy kávé újabb 200 forintért, és következik a nap legkellemesebb része! Edzeni indulunk. Kocsi nincs, de BKK-bérlet annál inkább. Demszky Gáborra visszagondolva kissé töprenghetünk rajta, hogy ez most luxuskiadásnak számítson-e, mert végülis olcsóbb, mint regnálása legvégén, de végül 300 forintos napi áron ide számoljuk. 2500 forinttal a hátunk mögött lépünk be a Terembe, és a helytől függően 1700-2200 forintos napijegyet felfelé kerekített középértékkel 2000-nek számoljuk. Emelünk, húzunk, guggolunk, nyomunk, és máris 4500 forintnál jár a kiadásjelző.
Edzés végeztével a pultnál kedvesen mosolygós, kipattintott kishölgy csábít minket a legkunkoribb BCAA-k bevitelére, de csábos mosollyal hárítjuk el próbálkozását, ugyanis itt sokat tudunk spórolni közértben vett, illetve neten rendelt ugyanilyen készítményekkel. Fehérjeszelet 300-ért, és turmix 200 körül, ez legyen akkor összesen 5000.
Közösségi közlekedésen hazafelé már azon gondolkodunk, hogy kit kéne gyűlölni. Szerencsére ez gyorsan és könnyen megy, akárcsak erről a poszt megírása. A gép azonban itt is áramot használ + kopik, csakúgy, mint a cikk végeztével, amikor szobabiciklizés közben sorozatot nézünk rajta. Legyen újabb 500, és lesz még a nap utolsó kávéja szintén 200 forintért.
Vacsorázni is kéne valami, az ebédhez eléggé hasonlítót. Itt most kirúgunk a hámból, mert 1500 forintra hízik a végösszeg, tehát 7200 forintnál zárnánk a napot, de még egy kicsit netezünk, nézelődünk, beszélgetünk a többi rezsimszolgával, + megint fürdés, fogmosás, ilyesmi, tehát magyaros úrként legyen 7500 forint a végösszeg. Ennyibe kerül az élvhajhász luxuséletmódunk az adófizetőknek, úgy, hogy alkohol, cigi és nőzés nem is volt.
Rémes! :(
Egyértelműen az szdsz-es kommunistákat választanám saját magam helyett is. Azok biztosan százezerszer puritánabbak lesznek. Meg úgy általában is remekül szokott alattuk pörögni a gazdaság, meg a büdös kulákok, fejjel lefelé a tömegsírba.
