“s kinéz befalazott ablakán.
Rápattan rég megdöglött lovára,
s elvágtat a sehonnai csatába.
Nemlétező farzsebéből előrántja
Otthon felejtett pisztolyát,
s lelövi kopasz nagyapjának
minden szál haját. Uff!”
Nem tudom, hogy ez a bökvers mikor keletkezett, de az osztályunkban már az ötvenes években néhányan ezzel viccelődtek. Persze, akik May Károly és Cooper indián regényein nevelkedtek, azok tudták, hogy ebben a gúnyolódásban egy szó sem igaz, mert az észak-amerikai indiánok valódi harcosok voltak, akik a földjüket, vadászterületeiket, szent helyeiket védték, akik szabadság küzdelmet vívtak a fehér telepesek ellen, és csak azért törték meg őket száz év alatt, mert a különböző indián törzseket egymás ellen ugrasztották.
Nekem szerencsém volt, mert első indián könyvemet tizenhárom éves koromban olvastam, méghozzá mindjárt a Winnetout, Karl May regényének teljes kiadását három kötetben, háromszor hatszáz oldalban, Kosáryné Réz Lola fordításában. Az Athenaeum 1943-ban megjelent második kiadásában megjelent regénytrilógia óriási hatást gyakorolt rám.
Az egyik hetedikes osztálytársam, Deczky András adta nekem kölcsön 1956-ban Rákosi Viktor Korhadt fakeresztek című regényéért, melyek Rákosi Mátyás véruralma idején indexen voltak. Magyarán nem adhatták ki, még az antikváriumban sem lehetett megvásárolni. Közben Deczky barátom disszidált szüleivel Ausztriába – később állítólag atomtudós lett -, a Winnetou nálam maradt, Rákosi 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról szóló drámai kötetének én is búcsút mondhattam. Addig Molnár Ferenc Pál utcai fiúk regényét, Verne Gyula és Jókai Mór köteteit forgattam, vagy Amicis, Szív című megrázó történetein merengtem a Garibaldi-féle olasz szabadságharcról, az egyesítési mozgalomról (Risorgimento), avagy Sienkiewicz Sivatagban, őserdőben regényében merültem el, nem sokkal később a Quo vadist olvastam el, de kezembe került az Áller Képes Családi Hetilapja, amelyben a folytatásos, ifjúsági kalandregényeket kerestem.
Mégis a Winnetou volt kamaszkorom első olyan olvasmánya, amit ötször, hatszor egymás után rojtosra olvastam, máig a könyvtáram legértékesebb darabja. A német író, May Károly azzal a naivitással írta meg indián történeteit, amilyen naivak voltak a bennszülött indiánok, ahogyan a ,,sápadt arcúakat” fogadták és csak lassan mérték fel, hogy a ,,tüzes víz”, azaz az alkohol, a whisky kínálgatása csak arra való, hogy a kábult törzsfőnőköket és népét becsapják, lépre csalják. Karl May indián regényei olvasása közben lett fogalmam arról, hogy mit jelentett a Vadnyugat, mi történt az észak-amerikai indiánokkal, hogy a vasútépítés a keleti partoktól a nyugati partig valójában az indiánok vadászterületeinek az elfoglalását jelentette. Azt is megtudtam, hogy kik voltak az apacsok, a komancsok, a sziú indiánok, a navajók és hogy kik voltak a yankeek, Old Shatterhand a Henry puskájával, Old Firehand, Old Death, valamint Sam Hawkens fehér vadászok, akik az indiánok, főként az apacsok harcát támogatták. Tehát volt jó fehér ember is.
Itt ismerkedtem meg olyan fogalmakkal, mint a préri, a coyot (prérifarkas, a gyáva állat), a tomahawk, az indiánok legfőbb fegyvere és a békepipa. A német író, aki soha nem járt a Vadnyugaton, csak New Yorkig jutott el, nos ez a humanista ember fordulatos, fantáziadús történeteivel, a Winnetou regényfolyam izgalmas, érzelmekre ható romantikus cselekményével, a jó és a rossz, a barát és az ellenség, a tisztességes és a gonosz pontos meghatározásával egy életre szóló tiszteletet ültetett bennem a szinte teljesen kiirtott indiánok iránt.
S akkor most olvasom a hírekben, hogy ezek az idióta németek már a Winnetout is betiltják, mert rasszista. Az egyik kiadó Németországban már több regényt is visszavont a boltokból, az internetes tiltakozás miatt. Ezek szerint Karl May pozitív regényhőse, Winnetou is eltűnhet a polcokról és a képernyőkről Németországban. A regények visszavonása máris megkezdődött: a Ravensburger kiadó eltüntette a polcokról a „Winnetou, az ifjú főnök” című ifjúsági könyvét, és több, általuk kiadott Winnetou-regényt – írta a Bild. S mi van a háttérben?- a radikális baloldali woke-aktivisták internetes tiltakozása, mely szerint a könyvek meghamisítják a történelmi valóságot, és az elnyomott őslakosokról romantikus, sematikus, stilizált képet rajzolnak. A Blikk írta meg, hogy a Winnetout számos filmben alakító Pierre Brice színész özvegye, Hella Brice azt mondta: “Ezek a történetek olyan értékekre tanítják az embereket, mint a béke, a bajtársiasság, az egyenlőség, a tolerancia és a jótékonyság – ezek azok az erények, amelyekért drága Pierre-em élt. Ezt magyarázzák most félre ezek a szerencsétlen, az USA-ból érkező ideológiai mozgalmárok, a woke- ébredők- aktivisták.”
Mi jut erről nekem eszembe? Az, hogy a németek megint rossz, téves úton járnak. Megint a könyvek, a kultúra okoznak nekik fejfájást. Nyolcvankilenc éve a nácik egy hamis s kegyetlen ideológia miatt könyvégetéssel kezdték. Ez persze csak előjáték volt. “Ahol könyveket égetnek, ott végül embereket égetnek” – szóltak Heine profetikus mondatai 1820-ból. A költő szavai nyolcvankilenc éve, 1933. május 10-én váltak valóra, amikor Joseph Goebbels náci propagandaminiszter vezetésével nemzetiszocialista diákok több tízezer könyvet égettek el. A világirodalom jelentős művei tűntek el a könyvtárak polcairól, neves professzorokat fosztottak meg katedráiktól, Thomas Mannt is kizárták a költészeti akadémiáról. A máglyára került Thomas Mann könyvei mellett a többi között Freud, Erich Kastner, Remarque és Brecht művei. Innen már csak egy lépés, hogy a XXI. században beolvasszák az 1992-ben kiadott ,,Karl May-Tante Droll” aranyozott CU-NI emlékérmet. Szép új világ!
De ne menjünk messzire. A diktatúrák világában nemcsak a nácizmus, hanem a bolsevizmus, a kommunizmus is megtette a magáét. Sztálin sok tízmillió embert gyilkoltatott meg, száműzött, üldözött, a neki nem tetsző írók műveit betiltotta vagy meg sem jelenhettek. Ez gyakorlatilag szovjet népi szokás volt Gorbacsovig, a peresztrojka és a glasznoszty eljöveteléig. Így üldözték, tették lehetetlenné többek között Bulgakovot, Grosszmant, Paszternákot, Viszockijt, Jevtusenkót, Ribakovot, Paszternákot és Szolzsenyicint. A magyarországi kommunizmus kultúrarombolói Rákosi Mátyás pajtás, Révai József, Kádár János és Aczél György létrehozták a tiltott, a tűrt és a támogatott kategóriákat azon túl, hogy több írót, alkotót börtönbe zártak. Így jártak nagy íróink, történészeink, mint Hóman Bálint, Márai Sándor, Nyírő József, Wass Albert, Fekete István, Somogyváry Gyula, Tormay Cecile, Mécs László, Sinka István, Zilahy Lajos, Szabó Dezső, Herczeg Ferenc és sokan mások. Működött a cenzúra, ha valaki nem a bolsi rendszer szája íze szerint írt azt silenciumra kötelezték: így került büntetőpadra például Csoóri Sándor, Csurka István, Nagy Gáspár. De külföldi szerzők, a világirodalom remekírói is tiltó listára kerültek, mint Camus, Sartre, Duray Miklós, Gion Nándor és jónéhányan.
Németország is egy újabb diktatúra felé halad? A globalista, neoliberális, neomarxista szellemi erőszak útja felé tartanak? A nekik nem tetsző műveket ismét tiltó listára helyezik? Mert mitől is rasszista Karl May?- kérdezem én. Attól, hogy Old Shatterhand, Old Death vagy Old Firehand európai fehérként Vörös testvérének nevezi az észak-amerikai indiánokat? Vagy attól, hogy Winnetou az apacsok főnöke, Fehér Hód a komancsok vezére fehér testvéreinek nevezi az előbb említett vadászokat? Micsoda őrültség! Kirekeszteni azt a May Károlyt, akinek könyvein generációk nevelődtek fel és remélhetőleg az újabb nemzedékek is olvashatják tovább. Az ifjúság számára fogalmazta meg az érzelmekre hatva, de érthetően a pénz romboló hatását, az aranylázt, a vasútépítés, az olajkitermelés okozta indián kultúra, hagyományok felszámolását, a bölények kiirtását, ami az indián vadászterületek szent helyeinek elpusztítását is jelentette.
Ezeket a könyveket kell máglyára tenni? Nem arról van szó, hogy az erőszakos, idegen s fehérgyűlölő BLM ( Black Lives Matter) mozgalom, a fehér ember letérdepeltetése a bűnökért, ismét egy provokatív támadás az európai civilizáció ellen? Aminek hátterében az a nemzetközi, neoliberális pénzvilág áll, amely a káoszt, az ellenségeskedést akarja tovább szítani? Mert ez a woke mozgalom, amely az amerikai feketéket sújtó diszkriminációul szembeni öntudatra ébredésként indult a múlt század harmincas éveiben, ez mára egy normális társadalmi lét szétverésére szerveződött. Nem kell mindent fekete szemüvegen keresztül nézni. A történelem évezredes folyamatát nem lehet egy faékkel megakasztani s meg nem történtté tenni. Igen, szörnyűség volt a rabszolgaság, más kultúrák, civilizációk elpusztítása a világban, amelyeket elsősorban a gyarmatosítók követtek el, az angolok, a franciák, a spanyolok, a portugálok, a hollandok, a belgák és így tovább… De mi a bajuk most a feketéknek az Egyesült Államokban? Több joguk van hovatovább, mint a fehéreknek és tízszer jobban élnek, mint az Afrikában maradt társaik. A történelem időkerekét nem lehet visszafordítani. Mi is sírhatnánk, lázonghatnánk a 150 éves török uralom magyarság pusztításáért vagy a 45 évig tartó szovjet rémuralomért, a magyar identitás tudat, a magyar hagyományok vészes meggyengítéséért. Uff, uff! – ne dőljünk be ezeknek a hazugságoknak.
Visszatérve a woke-osok számára rasszista, sematikus nagy német íróhoz, May Károlyhoz, Európa ifjúságának kedvencéhez, aki regényének végén így búcsúzik főhősétől, az apacs síremléke előtt:
Itt nyugszik Winnetou. Vörös ember volt, de nagy ember! És valamikor majd igazságosan gondolkozó és érző emberek fognak élni a nyugat hegyein és szavannáin és azt mondják: – Itt nyugszik a vörös népfaj. Nem lett naggyá, mert nem lehetett!
Ki kit gyűlöl? Annak eldöntését az olvasókra bízom.
Hári István
2022-09-14 at 23:54
Nem akarok vitatkozni de minimum 2 kiadás volt belőle, nekem is megvették gyerekkoromban, a hetvenes években.
Welszibard
2022-08-31 at 21:59
Van abban valami érthető és jogos sértődöttség az indiánok részéről, amikor a hódító fehér ember akarja megírni a leigázott és rabláncra fűzött indiánok történetét.
A “jó vadember” humanista, de romantikus meséje Rousseau-tól való, May Károly meg folytatta a mesét.100 évvel később, amikor már romantika helyett a naturalizmus és a realizmus nyert teret. Az ábrándos gyermeki lélek mindig fogékonyabb volt a festett. kiszínezett, elképzelt világra, mint az igazi valóságra. A sci-fit is ezért szeretik, meg a Harry Pottert is.
Nem véletlenül nem terjedtek el az angolszász területeken a May Károly regények:
a hódító Amerikának nem kellettek a lelkiismeretét piszkáló érzelgős, a hódítókat hibáztató európai széplelkű regények. Hiába jelentek meg több száz milló kiadásban, az égvilágon semmit sem segítettek, a kiirtott indián népeket és kultúrákat nem tudták már visszahozni.
Mivel az én gyermekkoromból (vidéken) teljesen kimaradtak az indián történetek, helyette Móra Ferenc és a magyar mondák világa, majd Verne Gyula kötötte le a képzeletemet. Az hiszem a magyar “indiánozás” is tipikusan városi jelenség lehetett, mint ahogy a cserkészet is. Nem nagyon tudok “paraszt indiánokról” és cserkészekről.
csakafidesz
2022-08-30 at 11:29
Naprózsa 2022-08-30 at 05:38
Az utolsó mohikán az Cooper műve. Az utolsó indián vezér Geroninmo (apacs indián) börtönben halt meg, 1909-ben.
https://mult-kor.hu/bosszuszomjas-harcosbol-unnepelt-sztarra-valt-geronimo-a-leghiresebb-apacs-20191121
Ld. még:
https://www.youtube.com/watch?v=IhmuzLzvZXA
Elejtett indián vezérekért 200 dollár jutalom járt. Szörnyű elmondani is. Akkor kb. 10x értékesebb volt a dollár.
chatillon r
2022-08-30 at 10:15
nem értem mi a gond a könyvvel. a gyerekekkel megszerettette az indiánokat. bár voltak benne jó sápadtarcúak is. lehet hogy ez a felháborító a szélsőbalnak. nekik a majmok bolygóját ajánlom
Búvár Kund
2022-08-30 at 09:49
Így van,ami most Amerikában zajlik,az kőkemény DIKTATÚRA! Az ABNORMALITÁS DIKTATÚRÁJA!
na4
2022-08-30 at 08:53
Ez már vég biztos jele. Pedig jó könyv volt, kölyökkoromban imádtam.
Bakonyi Gábor.
2022-08-30 at 06:42
Szerintem vannak annyira rossz könyvek amiket tényleg el kell égetni. Sok ezer könyvet olvastam már életemben, de egy-kettő bizony akadt köztük.
A kérdés az, hogy kinek van joga dönteni ilyen kérdésben.
Az viszont igen visszatetsző, ha hamis indokokkal, alapvetően jó könyveket tiltanak be. Az ugyanis nem igaz, hogy rasszista gyűlölködés áradna a Karl May könyvekből. A bal-lib oldal tehát még csak meg sem kell hogy nevezze a valódi indokot, amely rejtve marad. A kívülállók számára érhetetlen, titkos indokok alapján tilthatnak be könyveket? No, ez már diktatúra.
Naprózsa
2022-08-30 at 05:38
Befejezetlen maradt az előző kommentem, bocsi. Az utolsó szól lemaradt, mert elgondolkodtam, ki legyen korunk példakép világhőse. Hááát nagyon megritkultak bizony…, úgyhogy hagyom is, és rátérnék a másik módszerre amivel lehet még a gyerekeinket leszoktatni a normalitásról.
Az átírás. Egyre másra látok kísérleteket arra, hogy nyíltan vagy burkoltan meghamisítják a klasszikusokat.
Nézem például “Az utolsó Mohikán” című filmet. Ezt is gyerekként rongyosra olvastuk, és a rendező-forgatókönyv író azt képzeli, hogy csörög már az ezen felnőtt korosztály agya, és nem emlékszik arra, hogy Cora főhősnőbe Magua és az fiatal indián szerelmes, a húgába pedig az őrnagy, Vadölő-nyomkereső pedig egyikbe sem.
Az amúgy jól választott szereplőgárdával, gyönyörű tájakon és élvezetes rendezésű filmmel nem lenne bajom, ha nem jelezne tiszteletlenséget a meghamisított könyv szerzőivel és és olvasóival.
S mi lesz, ha nemcsak a talán egyetlen valóban humoros német filmben a “Mannitou bocskorában” lesz homokos az egyik indián hős, hanem Karl Mayt is úgy írják át, s csak az a könyv lesz kapható, ahol Winnetou és Old Shatterhand Roswell templomában a pap és népes éljenző közösség előtt összeházasodnak, és nászéjszaka után egy ágyban ébredve indulnak egy buzi közösséget megmenteni. Brrrr!
Ezektől minden kitelik…A perverzek láthatóan nem tisztelnek senkit és semmit.
Uff, én beszéltem!
Egy, kettő, há-rom!
2022-08-30 at 05:17
“ Itt nyugszik a vörös népfaj”
???
Népfaj…
Hajaj! Hajajaj!
Naprózsa
2022-08-30 at 05:13
Mi a hatvanas években már így tudtuk a versikét, de nem gúnyból, épphogy szeretetből mondogattuk:
“Uff, Uff – kiált a néma indián,
Ki száguld rég megdöglött lován.
Előveszi hatlövetű konyhakését,
És lelövi vele a mezei patkányt.”
Amúgy nem az a baja az újnáciknak Winnetouval, hogy nem hitelesen ábrázolja az indiánokat, mert akkor a Vadölőt és Utolsó Mohikánt is kell égetniük, mert Cooper is így ír a franciák és angolok által összeugrasztott indiánokról, márpedig Cooper kortárs is volt és amerikai is.
A rasszizmus vád arról való terelés, hogy egy ilyen hősökön felnövő nemzedék férfiasságot, kiállást, becsületet tanul, amit aztán nehezen lehet összeegyeztetni az új uralkodóosztály vagyis az LMBTQPZ bagázs genitália központú sivár fölösleges életének perverzitásával.
Aki (még lányként is) azonosul ezekkel a hősökkel, meg a “Sivatagon és vadonban” kamasz lovagjával, azt sokkal nehezebb rávenni fajtalankodásra, átoperálásra, mert olvassa, hogy milyen egy igazi hős, egy férfi, ahol max kezet fog a két hős, és nem kell szép tájakon “Túl a barátságolni” egy kies sátor mélyén, hányingerrel küszködő nézők előtt.
Ez nem a liberálidióták támadása, hanem a gyerekeinkre rátámadó buzik rettegése, hogy nem sikerül a következő nemzedéket szexrabszolgává silányítani!
Jár még hasonlóan sok eddigi hős Spartacustól Robin Hoodon át
X3
2022-08-30 at 00:14
Schwule “inzucht” dumme Deppen Deutsche!✔
Deutsche sind ⤴
Kranke gesellschaft! Radikale extremisten wie AH✔
Theo
2022-08-29 at 23:26
Ezekben a könyvekben az indiánok alapvetően jó emberek, tehát szó sincs arról, hogy a toleranciát, a kisebbsegvedelmet és hasonló nemes dolgokat képviselne, aki betiltja.
Mai nyelven éppenséggel a fehér gyerekek erzekenyitesneek is nevezhetnénk.
Nagy öngól a betiltása (vagy muveletlenseg), vagy már az indián is ellenség? Nem csodalnam, hisz kemény népség volt, erős tartással, ilyen ma nem kell a libsiknek.
Látszik, hogy a rokonaink…..
Tudományos libsizmus
2022-08-29 at 23:03
csakafidesz:
“Sztálin alig olvasott valamit.”
Tévedés. Sztálin olvasott ember volt, rendkívüli memóriával. Akárcsak Hitler.
Greggson
2022-08-29 at 22:29
Winnetou még egyszer harcba indul.
Vajon győz-e?
csakafidesz
2022-08-29 at 22:24
Hajdúvitéz 2022-08-29 at 19:22
Hülyén hangzik, de Hitler nem volt bunkó, Sztálinnál műveltebb volt. (sajnos nem annyira ravasz..) Ld. https://moly.hu/konyvek/miskolczy-ambrus-a-fuhrer-olvas
Nos a könyvtárát 6000 kötetre becsülték, de ezek nagyrésze a szerzők ajándéka volt, és ment egy poros raktárba. Mindössze 270 könyvet tartott a polcán.
Timothy W. Ryback: Hitler könyvtára. A könyvek, amelyek alakították személyiségét, 271. kötet. (A Mein Kampf-ot nem soroltam ide, pedig az is a polcon volt.)
Sztálin alig olvasott valamit, de kevesen tudják, hogy részeges volt. Éjszakánként hatalmas zabálásokat és ivászatokat tartottak a dácsában, majd Sztálin rendszeresen délben kelt fel, és ehhez igazították a napirendjét.
Kerekferke
2022-08-29 at 22:13
Ilyen az, maikor Germanisztán megkatymagolja Mao Ce Tung rendszerét.
Schenkhyalfonz
2022-08-29 at 20:49
Nagyanyám mesélte, hogy időnként megjelent valami csürhe és áttúrta a családi könyvszekrényt (biedermeier típusút), csak ugye az Erdélyi Szépmíves Céh könyveit, meg a Márait, a Somogyvárikat, stb. nem ott tartották, mert előre szólt egy ávóssá avanzsált, a vonatozás elől a környékbeli asszonyok által pár napig bújtatott zsidó ember ilyenkor.
PG
2022-08-29 at 20:21
Karl May könyvei gyerekkorom szép emlékei közé tartozik. A “Dezső” néven beírónak igaza van! Ez bizony diktatúra, ha egy ilyen szép könyv sorozatot betiltanak. Ugyanis a könyvek lényege, hogy a jó küzd a gonosz ellen. Még a népmesékben is így van. Ezek a svábok, (fritzek, bajorok, szászok, poroszok) megbolondultak. Ilyen a hülye megfelelési kényszer!
Dezső
2022-08-29 at 19:31
És akkor hol is van az “elfogadás”?
A mások, másképp gondolkodók, más etnikumú, más vallású, stb…. egyformán emberszámba vétele??
Az, hogy az egyiknek ez tetszik a másiknak az és akkor azért mert “EZ” van hatalmon az “AZ”-nak tetsző dolgokat betiltja??
Mi van???
Szóval az egyenlőség és MINDENKI egyformán mérlegelése mehet a levesbe…..
Akkor ez mi is?
DIKTATÚRA !!!!
Hajdúvitéz
2022-08-29 at 19:22
Az a baj, hogy Karl May és a könyvei a Führer-nek is kedvenc olvasmányai voltak.
Nem volt rossz ízlése ilyen szempontból a Führer-nek.
Tudományos libsizmus
2022-08-29 at 19:11
csakafidesz:
Dehogy nem lehetett kapni. Kissrác korom egyik kedvenc May Károly könyve volt a Winnetou. Nem a nagyszüleimtől örököltem, hanem Karácsonyra kaptam ott és akkor.
bl
2022-08-29 at 19:10
A kommunizmust azért nem lehetett támadni, mert a kommunizmus “SZENT” és aki a kommunistákat támadja, az a kommunizmust támadja.
Ilyen “SZENT” dolog lett mára a liberalizmus (a gender, a noborder, a drogliberó, az abortusz, az eutanázia), a zöld átmenet, stb. Ma a boszorkányüldözést sok esetben a boszorkányüldözés kedvéért művelik. Ez a lényegük: az élet gyűlölete, a skizofrén harag mindenre ami esetleg jobb, okosabb náluk.
Beszédes
2022-08-29 at 18:59
Még az a szerencse, hogy vannak ilyen és ennyire ráérő emberek, akik ilyen beteg dolgokkal tudnak foglalkozni. Meggyőződésem, hogy ez csak látszat, terelés valamiről, amiről jobb, ha nem tudnak az emberek.
csakafidesz
2022-08-29 at 18:26
Anno May Károly (Karl May) könyveit nálunk a szocializmusban nem lehetett kapni, könyvtárból kölcsözni, mert Hitler egyszer azt találta mondani, hogy gyerekkorában a legkedveltebb írója volt. Szerencsére anno Debrecenben amikor vitték a “burzsoá” könyveket megsütni, nos néhány “véletlenül” leesett a szekérről, és családi kapcsolataim révén Winnetou is a könyvespolcomra került. Akkoriban kiabáltam lelkesen mindenre, hogy “Uff”.
Minden esetre apámat behívatták az iskolába amikor el első oroszórán a tanárunk édeskés hangon azt mondta, hogy “Gyerekek, most orosz nyelvet fogunk tanulni.” Erre beleordítottam a nagyvilágba, azaz a tanterembe, hogy “Uff”..
Játékos
2022-08-29 at 18:13
Wilhelm Röpke így kezdte A harmadik út című könyvét 80 éve:
A szerencsétlen XVI Lajos mondta állítólag a vérpad lépcsőjén: “Tíz éve látom, hogy mindez jönni fog. Különös, hogy nem akartam hinni benne!”
lacibá
2022-08-29 at 18:02
Ezt teszi es tette a muveletlen proli, borszinetol es vallasatol fuggetlenul. Jo, de ki huzza belole a hasznot?
Esetleg ugyanazok?