Amikor a Czeglédy Csaba és társai elleni büntetőper befejeződik, hamis vád bűncselekmény elkövetésének gyanújával feljelentést tesz a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség Czeglédy Csaba és A. Zoltán, azaz Czeglédy vád szerinti főstrómanja ellen. Szanka Ferenc csoportvezető ügyész a múlt heti tárgyalási napokat követően jelentette be, hogy jogi lépéseket tesznek, amiért álláspontjuk szerint vallomásában mind A. Zoltán, mind Czeglédy hamisan vádolta bűncselekményekkel az eljáró ügyészeket, nyomozókat és az egyik volt kirendelt védőt.
Mint ismert, a múlt héten a szerdai és a csütörtöki napon vádlotti kihallgatásokkal folytatódott a Czeglédy és társai ellen folyamatban lévő büntetőper bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás vádjával. A szerdai napon A. Zoltán, Czeglédy főstrómanja, a büntetőügy egyik kulcsfigurája tett vallomást. A. Zoltán, aki az első terhelő vallomásokat tette Czeglédyre és korábban mindent elmondott, most visszakozott és azt mondta, nem tudja fenntartani ezeket a vallomásokat, mert azok valamiféle kényszer hatására történtek. Egészen elképesztő vádakkal illette a kihallgatásokat vezető nyomozókat és ügyészeket, valamint a volt kirendelt védőjét is. Az ügyvédről azt állította, nem az ő érdekeit képviselte, hanem a vádhaság szócsöve volt. A nyomozók, illetve ügyészek pedig olyan valótlan vallomásokat vártak tőle, hogy könnyítsenek a helyzetén, amelyekkel baloldali politikusokat tudnak a büntetőügybe húzni, illetve amelyek alapján egy-egy újabb személyt őrizetbe tudnak venni. Arról is beszélt, hogy ezeket a kihallgatásokat az első kivételével az ügyészség kezdeményezte, de vele aláíratták, hogy ő kéri a kihallgatását, ő akarja kiegészíteni korábbi vallomását.
A csütörtöki napon Czeglédy ezt a védekezési taktikát folytatta. Koncepciós perről és vallomások kikényszerítéséről beszélt.
Szanka Ferenc csoportvezető ügyész már a tárgyalásokat követően visszautasította a vádakat és jogi lépéseket helyezett kilátásba.
Mint mondta, valótlan állítás az, hogy az ügyészség direkt vagy indirekt módon törvénytelenül szerzett volna meg vallomást. Az ügyészség a törvényeknek és az igazságnak próbált megfelelni ahogy máskor is, ebben az ügyben is.
A vádlottaknak joguk van hazudni, azonban ezeknek a hazug állításoknak egyetlen korlátja van, a hamis vád. Mást bűncselekmény elkövetésével, így ügyészt, nyomozót, vagy volt védőt nem vádolhatnak. Ennek törvényi következményét vállalniuk kell
– fogalmazott Szanka Ferenc.
Hozzátette, amint az ügyészség lesz abban az eljárásjogi helyzetben, büntetőfeljelentést fog tenni.
A PestiSrácok.hu utánajárt, konkrétan mit is jelent ez, milyen bűncselekményekkel vádolhatták hamisan a terheltek az ügyészeket és nyomozókat, és konkrétan mikor kell ezért a törvény előtt felelniük.
A. Zoltán és Czeglédy Csaba vallomásukban hivatali visszaéléssel, bizonyítékok törvénytelen beszerzésével, A. Zoltán még közokirat hamisítással is megvádolta az eljárásban résztvevő ügyészeket és nyomozókat. Ha valakiről egy eljárásban valaki valótlant állít, az a hamis vád bűncselekménye. A büntetőeljárási törvény szerint hamis vád miatt az adott eljárás befejezését követően, tehát egy jogerős ítélet után indulhat eljárás. Tehát amikor Szanka Ferenc azt mondta, amint lesznek abban az eljárás jogi helyzetben, feljelentést tesznek, azt jelenti, hogy amint a jelenlegi büntetőeljárás befejeződött.
A Btk. hatályos passzusa szerint alapesetben a hamis vád 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Vezető kép: PestiTv
Facebook
Twitter
YouTube
RSS