Pesti Srácok

Újabb kormánytisztviselők az EU csalás elleni hivatalának dossziéjában

Újabb kormánytisztviselők az EU csalás elleni hivatalának dossziéjában

Három korábbi magas rangú állami vezetőt is nevesít az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) abban a zárójelentésben, amelyben a szervezet a 2011 és 2015 közötti, uniós forrásokból finanszírozott magyarországi projekteket vizsgálta és amelyben összeférhetetlenség gyanúja miatt indított vizsgálati eredményekről is beszámol - értesült a PestiSrácok.hu. Portálunk információi szerint az OLAF Molnár Ágnest, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi államtitkárát, Petykó Zoltánt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökét és Schváb Zoltánt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egykori közlekedésért felelős helyettes államtitkárt is megnevezte a vizsgálati anyagában, mint akikkel kapcsolatban az összeférhetetlenség gyanúja is felmerült bizonyos projekteknél.

Úgy tudjuk, Molnár Ágnes esetében azt vizsgálta az OLAF, jelent-e összeférhetetlenségét, hogy férje, Sopron alpolgármestereként a fejlesztési pénzek kiosztása felett is diszponál, ám a politikust végül nem marasztalta el a hatóság, az összeférhetetlenséget végül nem állapították meg. A PestiSrácok.hu értesülései szerint Molnár Ágnes esetleges összeférhetetlenségét összesen 45 millió euró, míg Petykó Zoltánét összesen 9,17 milliárd forint kifizetésekor vizsgálta az OLAF.

Pikáns, hogy Schváb Zoltán és Petykó Zoltán is a Simicska-birodalomból került kormányzati pozícióba. Petykó és Schváb is a Közgép Zrt.-től ejtőernyőzött, előbbi ugyanis 2007 és 2010 között volt a cég felügyelőbizottsági elnöke, míg utóbbi a Közgép építési igazgatója volt.

PestiSracok facebook image

A PestiSrácok.hu természetesen az OLAF által megnevezett politikusokat is megkereste az ügyben. Schváb Zoltánt és Petykó Zoltánt nem tudtuk elérni, míg Molnár Ágnes nyomatékosította, nem tud az OLAF vizsgálatáról.

"Nekem ez újdonság, nincs információm arról, hogy érintett lennék bármilyen vizsgálatban. Nem értem ezt az egészet, mert én mindig is a szabályok betartásával végeztem a munkámat. Éppen ezért semmilyen vád nem fogalmazódhat meg velem kapcsolatban. 2010 óta, az Orbán-kormány felállása óta az uniós pénzek kifizetése, a fejlesztési források elosztása is szabályosan működik Magyarországon, így azt sem érheti kritika" - szögezte le Molnár Ágnes.

Kérdéseinket az OLAF-nak is elküldtük, választ még nem kaptunk.

Molnár Ágnes (középen) és Petykó Zoltán a kórház északi tömbjének átadásán. Fotó: kmmk.hu

Emlékezetes, a Népszabadság ma brüsszeli forrásaira hivatkozva arról írt, hogy a Miniszterelnökség egyik vezető munkatársával, Homolya Róberttel kapcsolatban tárt fel bizonyítható összeférhetetlenséget az OLAF, a szervezet már közölte is a megállapításait a tárcával. A napilap szerint a Pro Vital Zrt.-hez és a Homolya Ügyvédi Irodához vezetnek az OLAF-jelentés szálai. A Népszabadság birtokában lévő dokumentum szerint az OLAF 2010 őszén kapott jelzést arról, hogy súlyos szabálytalanságok történhettek Magyarországon, és hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség akkori vezetésében személyi összeférhetetlenség állhat fenn. A lap állítja, a vizsgálat konkrétan megnevezte Homolya Róbertet, aki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettese volt, jelenleg pedig miniszteri biztosként a közbeszerzési rendszer kialakításának koordinálását végzi a Miniszterelnökségen.

"A dokumentum nyolc olyan projektet említ, amelyben a szakember összeférhetetlensége bizonyítást nyert. Ezek döntő többségükben olyan uniós támogatásból megvalósuló projektek – a többi közt Székesfehérváron, Abádszalókon, Tiszacsegén és Lébényben –, amelyekben még a 2010-es elsöprő Fidesz-győzelem előtt hirdettek nyertest, és amelyekben közbeszerzési tanácsadóként vagy annak alvállalkozójaként Homolya Róberthez köthető cégek vettek részt" - olvasható a Népszabadságban. A napilap kérdésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy megkapták az anyagot, s azt tanulmányozni fogják. A tárcavezető szerint az összeférhetetlenség Homolya esetében nem bizonyított, az említett posztokat még nem töltötte be, amikor a támogatási döntések megszülettek. „Nem volt ilyen párhuzam” – fogalmazott a Népszabadságnak a Miniszterelnökség első embere. A napilap Homolya Róberttel kapcsolatban egy konkrét, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum 651 millió forintos projektjét is megnevezi, mint ahol az OLAF szerint bizonyított az összeférhetetlenség. A PestiSrácok.hu úgy tudja, Homolya esetében összesen 7 milliárd forintnyi, gyanús támogatási összeg kiosztását vizsgálta az OLAF. Lázár János jelezte, az OLAF anyagára konkrét észrevételekkel válaszolnak.

PestiSrácok.hu

Kezdőkép: PestiSrácok.hu;

a képen balról jobbra Molnár Ágnes, Schváb Zoltán és Petykó Zoltán látható

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

Bogár László a PS-nek: Túltenyésztett az emberiség, a legtöbbünktől már szabadulna a háttérhatalom - Ferkó Dániel kérdez (Videó)

Magyar ugar 2022 október 26.
2022 drámai év lesz – mondta még január elején Bogár László. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ki fog törni egy kegyetlen háború, ugyanakkor a mélyben zajló tektonikus mozgásokból következtetni lehetett arra, hogy kipattan a konfliktus. A világ forrong, narratívák világháborúja zajlik. A cél a fehér ember kultúrájának felszámolása. Bogár szerint azonban ennél sajnos többről is van szó; sarkos véleményt megosztva úgy fogalmazott, a világ „nemlétező” urai túltenyésztették az emberiséget, hogy mint munkaerőállatokat kihasználhassák. Mára viszont túl sokan lettünk, a technológia nagyon fejlett, nincs ránk szükség, a háttérhatalom szabadulna legtöbbünktől. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mit jelent a proliferálás, valamint az is, hogy bár nagyon szép lenne, hogy 8 milliárd ember nyugodtan, békében éljen egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy a világot irányító erőknek nem ez a célja.