Újabb hat évre újraválasztották Nicolás Maduro venezuelai elnököt. A nemzetközi közösség bírálta a szavazás lefolytatását, az ellenzéki jelöltek pedig a választókra gyakorolt nyomás miatt illegitimnek nevezték a voksolást, és a választás megismétlését követelték.
A szavazatok szinte teljes feldolgozottsága után a leköszönő szocialista elnök a voksok 67,7 százalékát, míg legfőbb ellenfele, Henri Falcon pedig 21,2 százalékát kapta – közölte Tibisay Lucena, a Nemzeti Választási Tanács (CNE) elnöke. Mintegy 20 millió szavazásra jogosult állampolgárt vártak az urnákhoz, és a választási bizottság számításai szerint a 8 603 936 leadott szavazatból Maduro 5 823 728-t kapott. Az 52 százalékos távolmaradás a legnagyobb mértékű a venezuelai demokrácia kezdete, 1958 óta. A legutóbbi, 2013-ban tartott elnökválasztáson a részvételi arány közel 80 százalékos volt. Párthívei előtt mondott beszédében Nicolás Maduro örömét fejezte ki a történelmi rekord miatt.
Soha elnökjelölt még nem nyert a nép szavazatainak 68 százalékával, és soha korábban nem előzte meg 47 százalékponttal a második helyen végzett jelöltet.
– mondta a Miraflores palota előtt összegyűlt tömegnek Maduro, akinek az új hatéves mandátuma várhatóan 2019 januárjában kezdődik. Röviddel a hivatalos végeredmény kihirdetése előtt Henri Falcon legitimitás híján elutasította az elnökválasztást, és újabb választást követelt még az év vége előtt.
Nem ismerjük el ezt a választási folyamatot, számunkra ez nem volt választás. Venezuelában új választásokat kell kiírni.
– jelentette ki, azzal vádolva a kormányt, hogy nyomást gyakorolt a választókra.
A Hugo Chávez néhai elnök, Maduro elődje által kidolgozott ideológiából, a chávizmusból kiszakadt 56 éves Henri Falcon kivált a Demokratikus Egység Kerekasztal (MUD) pártszövetségből, amely hónapok óta csalással vádolja a kormányt és bojkottálta a választásokat. Az eredmények kihirdetését az ellenzék erősségének számító Caracas egyes negyedeiben tiltakozó lábaskoncerttel fogadták.
A másik ellenzéki jelölt, Javier Bertucci evangélikus lelkipásztor, aki a szavazatok 11 százalékát kapta, szintén bírálta a választásokat és új voksolást követelt. Maduro volt az előrehozott elnökválasztás nagy esélyese, annak ellenére, hogy az élelmiszer- és gyógyszerhiányba, az örökös áramszünetbe, valamint a közbiztonság helyzetének romlásába belefáradt venezuelaiak 75 százaléka nem ért egyet a kormányzásával.
Az országban egyhavi minimálbér egy kilogramm tejpor megvásárlására elegendő. A gazdasági válság kezdete óta több százezren hagyták el Venezuelát. Bogotától Limáig, Santiago de Chilétől Madridig venezuelaiak százai tüntettek vasárnap a választási csalás ellen tiltakozva. Chile és Panama nem ismerte el a választást, és diktatúrával vádolta meg Madurót.
Az ellenzéken kívül az Egyesült Államok, az Európai Unió és a limai csoport – 14 amerikai és karibi ország – elutasítja a szavazást. Utóbbi tagállamok bejelentették, hogy konzultációra visszahívják nagyköveteiket Caracasból, s korlátozni fogják diplomáciai kapcsolataikat Venezuelával. A szóban forgó államok külügyminisztériumai emellett bekéretik Venezuela ottani nagyköveteit tiltakozó jegyzékek átnyújtása végett. Az országcsoport egyben figyelmeztetést adott ki a tagállamok pénzügyi szektora számára a venezuelai vezetéssel folytatott üzleti tevékenység kockázatairól, s ígérete szerint sürgetni fogja a nemzetközi és regionális pénzügyi szervezeteket arra, hogy ne adjanak újabb hitelt a dél-amerikai országnak.
A 2017 nyarán négy hónapon át tartott szinte mindennapos ellenzéki tüntetések ellenére – amelyeknek 125 halottja volt – megalakították a rendszert szolgáló alkotmányozó nemzetgyűlést. A kőolajárak 2014. évi beszakadása óta Venezuela, amelynek bevételei 96 százaléka a kőolajból származik. devizahiányban szenved, ami súlyos válságba döntötte a gazdaságot. Öt év alatt a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint 45 százalékot zuhant a hazai össztermék, 2018-ban 15 százalékos gazdasági csökkenés várható, az infláció pedig 13 800 százalékos.
Forrás: MTI, Fotó: MTI
Ferenc
2018-05-22 at 14:10
Ott a választások is “népi demokratikusak”! Mint nálunk 90. előtt!
Lazits
2018-05-21 at 18:52
Még egyszer:
http://lovasistvan.hu/2018/05/20/ultra-durva-az-usa-tervet-dolgozott-ki-az-irani-kormany-megdontesere/
Lazits
2018-05-21 at 18:05
Wikipedia : “Bár megjegyzendő, hogy az országban demokrácia volt, azaz Chávezt tisztán és demokratikusan választották meg, sőt az egyik választás főfelügyelője Jimmy Carter volt amerikai elnök volt, aki az eredményt szintén elismerte. Az elnök ellen több puccsot kísérelt meg a CIA, sikertelenül”.
Nem lehetett elég nagy demokrácia az amerikai földrész legnagyobb olajmezején. Kell oda vinni még egy keveset!
Lazits
2018-05-21 at 18:46
No, még ezt is el kellene olvasni, ahhoz, hogy mi is az igazi demokrácia!
http://lovasistvan.hu/2018/05/20/ultra-durva-az-usa-terövet-dolgozott-ki-az-irani-kormany-megdontesere/