Szombaton lépett érvénybe az ukrán parlament által elfogadott nyelvtörvény 30. cikkelye, amelynek értelmében nem egyszerűen korlátozzák, hanem ellehetetlenítik a nemzetiségi nyelvhasználatot. A magyar iskolák a négy elemi osztály után csak az államnyelven oktathatnak, a boltokban, kávézókban csak ukránul beszélhetünk és csak ezen a nyelven szolgálhatnak ki minket. Ukrajna Európába tart – szól a hangzatos lózung, és az EB legutóbbi, Minority SafePack-re vonatkozó vétója kapcsán ez már nem is akkora paradoxon. Hofival élve: szabad ország, szabad befogni a pofád.
Publicisztikában nem illik személyeskedni, most mégis megkockáztatom, mert nehéz úgy beszélni az ukrajnai nemzetiség-politikáról kárpátaljai magyarként, hogy ne térjek ki a saját tapasztalataimra. Janukovics többször elátkozott rezsimje alatt érettségiztem. Illetve a második rezsimje alatt, hiszen miután a narancsos forradalom alatt elüldözték, utána mégis visszaszavazták a hatalomba, hiszen Juscsenkóék dilettanciája még ukrajnai mértékkel is szembetűnő volt. A 2000-es évek végén rövid gazdasági fellendülés volt tapasztalható az országban és a társadalom is megnyugodott kissé. Az akkor regnáló Régiók Pártja még teljesen másként állt a nemzeti kisebbségekhez. A nyelvtörvény, mint kifejezés is akkoriban került elő, ám teljesen ellentétes értelemben: a regionális nyelvek bevezetését tervezték, ami azt jelentette volna, hogy azokon a területeken, ahol egy nemzetiség meghaladja a helyi lakosság tíz százalékát, ott az adott kisebbség nyelve hivatalos nyelvként használható, így Kárpátalján a magyar nyelv is egyenrangúvá vált volna az ukránnal.
Újabb forradalom jött, és a keleti háború miatt a Porosenko-adminisztrációnak egyre nagyobb szüksége lett a szélsősőges nacionalistákra. Ezért a Janukovics által hozott rendeletről nemes egyszerűséggel megfeledkeztek, és szóba került az új nyelvtörvénytervezet. Első lépésben az emelt szintű érettségi bevezetése nehezítette meg a magyarság dolgát. A szaktárgyakból akkor még volt lehetőség magyar nyelven elvégezni a teszteket, ám a legtöbb esetben csapnivaló fordításokat készítettek hozzájuk. Már akkor szóba került az oktatás teljes átültetése ukránra. Végül 2019-ben fogadták el azt a törvénytervezetet, amelyet most léptettek érvénybe. Nehéz felfogni, hogy egy ilyen szinten elnyomó rendelet szinte sehol nem verte ki a biztosítékot nemzetközi szinten. Nemcsak az iskolákat lehetetlenítik el, ezentúl a boltokban, kávézókban, kocsmákban, vendéglátóhelyeken is kizárólag ukránul beszélhetünk. Egyedüli kivételt egyelőre a magánbeszélgetések képeznek, de ismerve az ukrán államvezetést, azt sem tartom kizártnak, hogy az újonnan kinevezett nyelvőrök hamarosan akár a saját lakásukban is vegzálhatják azokat, akik nem a szent államnyelvet beszélik.
Szátövenezer magyar, több, mint százezer román, több tízezer lengyel és majd hárommillió orosz kapott szájzárat, tették lehetetlenné számukra az oktatást, és senki nem szólalt fel, csak a magyar kormány. Három uniós tagállam, és egyedül mi léptünk fel a sajátjainkért. Persze Oroszország is lépett, de nem politikai módszerekkel. Ukrajna a Nyugat része kíván lenni, álmokat dédelget a NATO- és EU-tagságról, közben pedig lábbal tiporja a kisebbségek jogait, de ez természetesen nem tűnik fel a nemzetközi sajtóban. Persze tekintve, hogy az EB nemrégiben hozott döntése szerint az őshonos kisebbségek jogai nem érdeklik őket – kizárólag az LMBTQ-közösség, illetve a frissen bevándorlók esetében érzik úgy, hogy bele kell szólnia a tagállamok belügyeibe –, ez már nem is tűnik paradoxnak. Sőt, ebben a tekintetben még akár haladóbbnak is nevezhetnénk Kijevet Brüsszelnél, hiszen Kijevtől legalább az őshonos kisebbségek kibúvót kapnak a végtelenül és gátlástalanul etnocentrista rendelet alól. A baj csak az, hogy a magyarokat, lengyeleket, de még az oroszokat sem ismerik el őshonos kisebbségként. Számukra bevándorlók vagyunk ott, ahol legalább ezer éve élünk. Az álmaik szerint persze ukránok meg mindig is voltak.
Az ország az államcsőd szélén áll, a külföldi hitelek tartják lélegeztetőgépen, kvázi intézményesített a korrupció, de a legfőbb problémát az jelenti számukra, hogy ellehetetlenítsenek mindenkit, aki nem Sevcsenkó nyelvét beszéli. Ilyenkor mindig belegondolok, mit szólnának, ha feltűnne nekik is a köztudomású tény: Sevcsenkó, az “ukránok Petőfije” oroszul írta a verseit (Заповіт, vagyis Végrendelet című versében eredetileg ugyanis В країні милій, vagyis szeretett Hazám szerepel, ebből lett később України милій, azaz szeretett Ukrajnám). Sőt, az állam irodalomtudósainak nem egyet át kellett belőlük írniuk, hogy ne kisoroszokként szerepeljenek bennük a “dicső nemzet” fiai, vagy azért, hogy az említett költeményekben az akkor még egyáltalán nem létező Ukrajna neve is megjelenjen. Arról pedig nincs szó, hogy mi lesz a törvényes eljárás, ha egy turista, teszem azt, angolul kér valamit a szállodában? Tanuljon meg ukránul vagy nem szolgálják ki? Jó lenne azt mondani, hogy Ukrajna csak egy vicc, de sajnos annál sokkal keserűbb a csattanója.
Fotó: Kárpátalja.ma
Welszibard
2021-01-17 at 20:49
A kormányunk politikusai minden diplomáciai szinten vétózzák meg az EU-ban az ukrán törekvéseket.
Tudom, hogy ezzel az ukránok a kárpátaljai magyarokon állnak bosszút, de nincs más eszközünk.
Kár, hogy mi nem tehetjük meg, amit Putyin a Krímmel és a Donbasszal, mert Ukrajna csak egyedül ebből ért, semmi másból.
A mi egyházközségünk is gyűjtött adományt, amikor leégett egy óvoda kárpátalján.
Én is aláírtam a Minority SafePack-et, nem szabad belenyugodni az EU diszkriminatív döntésébe.
Legyen ez is vízválasztó a 2022-es választások során: hajlandó-e az ellenzék is egyöntetűen támogatni a diszkriminatív ukrán nyelvtörvény eltörlését!?
odu
2021-01-17 at 19:43
Ez még fokozódni fog, biden tyatya még rádob egy lapáttal.Út a szörnyű abszurditások felé.
Kristóf
2021-01-17 at 16:57
Tessék megérteni végre, hogy a keleti államosított kapitalizmus és a nyugati magántulajdonú kommunizmus egy kutya. Persze utóbbi pusztító ereje bizonyult hatékonyabbnak. Többek között egyik közös vonásuk, hogy a magyart lehetőleg el akarják törölni a föld színéről. A környező “népek” ebben természetes partnerei mindkettőnek. És a hazai haladók is.
Elmeroggyant aki magyarként bármit is vár a nyugati nagytőkés újkommunizmusától. Csak magunkra számíthatunk. Ezért nem az ördög szolgálatában kéne jeleskednünk, ha tényleg meg akarunk maradni a következő próbatétel után is.
Vox populi
2021-01-17 at 16:14
Imádkozom,hogy Putyin rúgja szét ezt a magát ukránnak -kisorosz-csőcseléket,és területét osszák fel a környező államok között.Nyugat egyet tehetne,habzó szájjal csak ugathatna,mert ezért a bandáért nem merne harcba menni az oroszokkal!
Poppy
2021-01-17 at 14:59
Primítív elmaradott ország. Nem európaiak.
khm
2021-01-17 at 13:51
Biztosan mindegyik turista tud u-krainaiul,és ezért akár kávét is tud rendelni,ezen a csodálatos nyelven. 🙂
De aligha fog dübörögni ott a turizmus,hiszen háborúban álló (traviánul FARM) közösség.
A vicc,hogy a második világégés során MAGYAROK is voltak a megszállt területeken. És NEM viszonyultak aljas módon az ukránokhoz!
Szépen megköszönték!
oshon
2021-01-17 at 13:30
Hesslerezredes 2021-01-17 at 12:10 Pontosan ! Romaniaban a MOL 1997-ben jott meg es azota kimondottan ott tankolok (atlag 40 l gazolaj/het) … nem tudom ha elofordult hogy tobb mint 5x tankoltam volna mas benzinkutnal ez alatt az ido alatt ! Ugyan ugy testvereim es barati korom is !
hivő
2021-01-17 at 13:07
Hessleezredes,teljesen
egyetértek.Az ember számit.
Az ember tesz jot vagy rosszat,
nem a társadalom.
Az ukrajnai politikai elit
a kisebbségeket használja fel
arra hogy elfedje az ország
lerombolását.Ukrajna kell,
mert az orosz határon van de
ezért semmit sem akarnak
cserébe adni,csak nyomort
és kifosztást.
Theo
2021-01-17 at 12:13
Nagyon meg kell erositeni a kinti magyar ovodakat es kisiskolakat. Utana meg nyaranta minden iskolas magyart idehozni egy honapra nyari taborozni es magyar tortenelmet, irodalmat hallgatni. Lakhatnak addig tornaternekben, vagy csaladoknal, nem kell nagy koltsegekre gondolni. Az egyhazak is megmozdulhatnanak vegre, nem csak a narkos otthontalanokat kell ajnarozni. Ha nem fognak tudni magyarul a kintiek, akkor elvesztjuk annak a lehetoseget is, hogy valamikor ide koltozzenek. Ki kene rajuk is terjeszteni a CSOK-ot, kothessenek eltartasi szerzodest. Videken tele vagyunk olcso, elhagyatott hazakkal.
A rendelet amugy dobbenetes, Sztem Sztalin alatt nem volt ilyen! En, ha magyar politikus lennek az EU ban, akkor mindenre csak ezzel valaszolnek: egyetert e on azzal, hogy Europaban bortonbe csukjanak vkit azert, mert egy kavet az anyanyelven kert? Nem? Akkor miert nem tiltakozik es miert dumal emberi jogokrol? Addig nincs mirol beszelni.
Hesslerezredes
2021-01-17 at 12:10
Tudomásul kellene végre vennie a magyar nemzetpolitikának, hogy a Körmagyarországon élő magyarság nem egyfajta végvári vitéz, aki őrzi a nemzet valamikor elrabolt földjét.
Továbbá nem ürügy és indok, valamint jogalap arra, hogy egyszer, valamikor (valójában: soha) ezekre a területekre igény tudjunk érvényesíteni!
Ez egyszer – Trianonban – elment (sikerült a szomszéd – amúgy ostoba – népeknek), de mint ahogy egyszer volt Budán kutyavásár, ez sem fog megismétlődni belátható időn belül.
A zsidóságtól kellene tanulnunk: ők az emberanyagot tartják a legfontosabbnak – nagyon helyesen. Nekik – szintén nagyon helyesen – minden egyes zsidó származású ember számít. Nekik az ember számít!!!
Ezt a felfogást kell alapul venni.
Meg azt, hogy ha már kapitalizmus van közel-s-távol a környékünkön, hát legyen minél több magyar tőkés vállalkozó ezekben az országokban. Ezeknek az országoknak a gazdaságában jelentős részt kell képviselnie a magyar tőkének. És igen, ennek a tőkének a kezének maga felé kell hajlania: ha egy egy magyar vállalkozásnál van két azonos képességű jelentkező, akkor azt kell felvenni, aki magyar. Vagy ha két nem magyar jelentkezik, akkor azt kell alkalmazni, aki tud magyarul. A zsidók pontosan ezt csinálják – nagyon helyesen. A dolog ki van találva, működik – csak alkalmazni kell!
kamcsatka
2021-01-17 at 12:01
patkányhorda, szlávok ciganyai, mit kell hasznalni? ukran nyelv? az mi? 100 150 eve alig hogy osszabarkacsolta valaki. milyen ukran nyelv? mirol beszeltek ukran majmok? a magyar nyelv az valodi nyelv , nem ugy mint az ukran fércbarkács semmi.
ViAM
2021-01-17 at 11:37
Mint a minap írtam, bőven van hely, üres, lakható házak a határ mellett, avagy az ország túloldalán. Az ukrán ripacs, ha kifizeti a javaikat át kell telepíteni a kárpátaljai magyarokat, hiszen jól járna mindkét fél. Megbecsülik, ami van, sok mindenhez értenek, dolgosak és MAGYAROK.
Hesslerezredes
2021-01-17 at 11:32
Miután:
1. Az ajrópajiunijó magasról, hm, tesz…a nemzetiségi, nemzeti kisebbségi/közösségi jogokra, így innen belátható időn belül semmilyen támogatásra sem számíthatunk.
2. Mivel részei vagyunk az eu-nak és sajnos a nato-nak is, így ezeken a szövetségi rendszereken kívülről érdemi támogatásra nem számíthatunk senkitől sem. Sőt, az egyedüli potenciális szövetséges-jelöltünkkel szemben mi is részei vagyunk a vele szembeni embargónak (gyengébbek kedvéért: Oroszországról van szó).
3. Mivel ahhoz, hogy erővel lépjünk fel ukrajnával szemben egyrészt hiányzik a saját erő, másrészt hiányoznak a lehetséges támogatók, továbbá mindehhez hiányzik a bátorságunk/merészségünk és vagányságunk is, így:
4. az egyetlen lehetséges megoldás, hogy kvázi áttelepítjük a 150 ezer kárpátaljai magyart hozzánk, hogy legalább ez a 150 ezer magyar ember megmaradjon magyar embernek.
Más megoldást nem látok.