Sorra fogalmazta meg a kárpátaljai magyarság jogainak helyreállítása kapcsán Ukrajna a tervezett intézkedéseket az utóbbi időszakban. A Magyar Nemzetnek Íjgyártó István volt kijevi nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója elmondta, hogy az Európai Unió kiemelt pontként kezeli a tagságra váró Kijev kisebbségpolitikáját. Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó (KISZó) lapigazgatója pedig arról beszélt, milyenek a kárpátaljaiak mindennapjai.
Gyakorlatilag a 2014-es Euromajdan óta, de főként 2017 óta a kisebbségellenes törvényekkel folyamatosan fogyott a levegő a helyi magyar közösség körül, és elementáris szinten veszélybe került a helyi magyarság megmaradása, hiszen oktatási szféránkat, kisebbségi intézményrendszerünket, a szabad nyelvhasználatot korlátozták volna
– magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Dunda György, a kárpátaljai Kárpáti Igaz Szó (KISZó) lap igazgatója. Kiemelte: 2015 óta a nyelv-, a média-, a középfokú oktatási, a felsőfokú oktatási, az őshonos nemzeti kisebbségekről szóló törvényekben, valamint a 2022 decemberében elfogadott új, nemzeti közösségekről szóló törvényben olyan változások történtek az elmúlt kilenc évben, amelyek folyamatosan szűkítették az Ukrajnában élő magyarok jogait. Látni azonban, hogy Kijev igyekszik a magyar–ukrán kapcsolatok helyreállítása érdekében a kárpátaljai magyarok jogait is rendezni. Az ukrán parlament még decemberben elfogadta a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új kerettörvényt, amelynek értelmében visszaállítaná a kisebbségek korábbi jogainak egy részét. Közel két hónappal később, január végén pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ungvárra utazott, ahol ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával, valamint Andrij Jermakkal, az elnöki hivatal vezetőjével ült tárgyalóasztalhoz.
A tárcavezető a látogatás után úgy fogalmazott, mintha megállt volna a 2015 óta tartó negatív spirál, és reményét fejezte ki, hogy Kijev betartja ígért vállalásait
– idézte fel a kárpátaljai találkozó eredményeit Dunda György.
Nyárig van határidő
A kárpátaljai magyarokat érintő változásokat 2024 júniusáig kell végrehajtani, továbbá az ungvári találkozón arra is ígéretet tettek, hogy tíznapos határidőn belül megtárgyal az ukrán kormány egy 11 pontos javaslatot, amelyről Szijjártó Péter látogatása óta nem lehetett hallani a médiában. Dunda György ugyanakkor abban bízik, kormányközi szinten zajlanak az egyeztetések, és Ukrajna értékelni fogja azt, hogy Magyarország nem akadályozta meg az uniós csatlakozást, valamint az 50 milliárd eurós csomagot is megszavazta.
A lényeg, hogy a kárpátaljai magyarságnak könnyebb legyen megélni a nemzet, a kultúra, a magyar önazonosság megőrzésének a lehetőségét és jogait, amik jártak 2015-ig
– fogalmazott a lapigazgató.
Mennyire játszik szerepet az EU-tagság kérdése a kisebbségek jogainak rendezésében?
Ukrajna 2022 februárjában nyújtotta be kérelmét az európai uniós tagság iránt, és mondhatni rekordgyorsan, már 2022 júniusában tagjelölti státust kapott, 2023 decemberében pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről állapodtak meg a tagállamok vezetői. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) második és 49. cikke értelmében a szerződő államoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós értékeket, köztük a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat. Íjgyártó István emlékeztetett: amikor egyáltalán szóba került az, hogy Ukrajnával elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, az Európai Bizottság egy hétpontos ajánlást fogadott el, amelynek hetedik pontjában a testület előírta, hogy Ukrajnának „rendet kell tennie” a kisebbségi jogok biztosítása terén.
Az Európai Unióban nincs a kisebbségvédelemre vonatkozó szabályozás, így az unió is általában azokhoz a jogforrásokhoz nyúl, amelyek nemzetközileg is léteznek, elsősorban az Európa Tanácson (ET) belül
– tette hozzá a szakértő. Az MKI főtanácsadója egyúttal arra is rámutatott, hogy az ET mellett működik a független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerv, a Velencei Bizottság, amelynek több fenntartása is volt az ukrán kisebbségi jogszabályalkotással. A 2023. június 12-én közzétett írásukban kiemelték például, hogy minden nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van anyanyelve szabad használatához. Dunda György ugyanakkor arról beszélt, hogy Kijevnek szüksége van támogatásra, köztük a magyar kormányéra is.
Úgy tűnik, kényszerből, politikai alkuk részeként történnek előremutató, pozitív változások, hiszen 2015 óta Ukrajna erre bármikor sort keríthetett volna, de akkor tett konkrét ígéreteket, amikor szüksége volt Budapest támogatására
– tette hozzá.
Forrás: Magyar Nemzet
Realextate
2024-02-27 at 13:03
Tarr Ferenc2024-02-27 at 10:08
Én a jelenlegi helyzetről beszéltem.
Az ujgur betelepítést már én is felvetettem, elvégre a legközelebbi VÉRROKONAINK!!!, úgyhogy egyetértek vele.
Mindenesetre ha muszlimok is, de legalább nem arabok, feketék stb.
Előbb-utóbb úgyis rájönnek, hogy nem az a lényeg, hogy muszlim-e, hanem hogy hun-származék! Mint mi is.
És mielőbb lépni kéne.
Szerintem ezt még Kína is finanszírozná.
Tarr Ferenc
2024-02-27 at 10:08
Dunda Hintáslegény! Ugye, a KÉTKULACSOS “jellem” hamar feltűnik! Főleg, maga korrupt g.zember, ha a pénisz-pianista GYAKORLATÁT nézzük a mindössze 12 MILLIÓS HELYBEN MARADT OROSZ népesség tekintetében: üldöztetés, pogromok, gyilkosságok. Ha nem tudná, a ruszkik ŐMIATTUK indították a hadi cselekményeket! Bízhatnánk-e a hozzánk húzó RUSZINOKKAL együtt a 150 EZRES kárpátaljai magyarság “jólétének” ígéretében??? Ugyan
Amúgy, maga szakértő: “súgjon már” a kijevi “JELLEMÓRIÁSOKNAK” (tudja, toszkánai villa, millió USD-s bankbetétek külföldön,stb) ELŐZZÉK MEG , amit a ruszkik terveznek: azaz KÁRPÁTALJA VISSZA HAZÁNKNAK! Tegye ezt meg a szélhámos.drogos kijevi “főnöke”…
“Realextate”-nek: Nem károgni kell Jóbarát, hanem szaporodni hazánkban: (1974-ben, az átkosban 160 ezer gyermek született, 2022-ben pedig éppen a FELE…)_Ha nem megy másként: 5 MILLIÓ UJGURT ide, Kínából: ugyan muszlimok, de egy nemzedék alatt ez megváltozna…S akkor ERŐT mutatni a körülöttünk keletkezett formációknak…
lila
2024-02-27 at 09:52
Vánnyadt bácsi,
a magyarok jogairól szóló tárgyalások közben szó sem volt arról, hogy ha teljesítik a követeléseinket, akkor küldünk fegyvert. Számtalanszor kijelentette a miniszterelnökünk, hogy nem küldünk, és kész. A magyarok jogairól szóló tárgyalás az EU-csatlakozással kapcsolatos. Ettől függetlenül én is tartok attól, hogy ha már minden nekik szükséges dolog megvalósult, az ukránok egy csettintéssel visszavonnak mindent és fütyülnek az ígéreteik betartására. Ukrajnában és a nyugaton most ez jelenti az erkölcsöt 🙁
Realextate
2024-02-27 at 09:48
Elnézve az egyre csak néptelenedő falvakat Zalában, Somogyban, azt a még megmaradt maximum 120 ezer kárpátaljai magyart seperc alatt áttelepíthetnénk oda államköltségen.
Minden szarra, hülyeségre van pénz, csak erre nem???
Jó, ha tudomásul vesszük, hogy minden elcsatolt területet végleg elveszítettünk.
A kérdés mára már csak az, hogy az ott még megmaradt magyarok megmaradnak-e magyarnak?
Még mielőtt itthon is végleg elfogy a magyarság és 2050-re egy zagyvalék cigányország nem leszünk.
zatyi József
2024-02-27 at 09:36
Ezek azok az Ukránok akik szart se tartottak be a Minszki egyezményből, legalább 9 ponton megbaszták a Magyar-ukrán alapszerződést ami az alapja Ukrajna Magyar területi integritásának az elismerésének.Megbasztak minden nemzetközi kisebbség védelmi egyezményt valamit a fele saját törvényüket az állampolgéraikkal szemben?
Theo
2024-02-27 at 09:09
Közben ezerrel folyik a lakosság csere. Aki keletről idejott a keszbe, nem lesz hülye visszamenni.
Bere
2024-02-27 at 08:23
Ugyanaz az ócska komcsi csapat. Van egy kommunikáció kifelé, ami napfényes, ragyogó. És vannak a tettek, ami egytől-egyig mélyütés, alávalóság. Nagyon értik az újbeszédet. Aztán nem változik semmi, mert a végeknek ki van adva: minden marad a régiben.
matrix
2024-02-27 at 08:14
Naivitás !
Az usa lakáj cseléd ukran-naci-naci marad !
80 éve örzik építik áplják a náci-múltjukat örökségüket!
Vánnyadt bácsi
2024-02-27 at 08:05
nagyon jó, hogy diplomáciázunk, nagyon szuper, hogy nem adunk fegyvert. ezekkel teljesen egyetértek.
de,tegyük fel, ha ezek megtesznek mindent nekünk, puszta számításból – na, akkor mit fogunk csinálni? mit fogunk mondani?
remélem van terv, mert ezek képesek csak nekünk, és csak felszínesen, de mindent megtenni, csak és csakis azért, hogy mi is odaadjuk a fegyvereinket, hogy minket is belerántsanak ebbe a fortyogó üstbe, pokolba, ami az oroszgyűlölő és háborúpárti ejrópa.
egy aláírt papírt lobogtatnak majd az orrunk előtt, hogy tessék, látjátok, megkaptatok mindent, most akkor tessék küldeni a maradék kis mindenfélét, amit eddig nem. pedig nem és nem szabad beszállni.
csak kérdezem.
Jani
2024-02-27 at 08:03
Sorsfordító az lesz, amikor az oroszok bevonulnak Kijevbe, és rendet vágnak a kuplerájban. Amit eddig láttunk a kijevi vezetéstől és a nyugati barátaiktól, az az hogy bármit behazudnak azért, hogy elaltassák az általuk végzett munkával szerzett ellenségeiket. Csak egy komplett idióta gondolhatja, hogy na most majd minden egész másképp lesz.